Egy kis olvasnivaló....Wild Ferenc -Sziklamászás

Nyisztor Miklós gyűjteményéből

Békás-szoros

hegymászókalauz

Wild Ferenc

Második, bővített kiadás
Szabadon másolható a forrás megjelölésével

Budapest, 2012

---

Alapkiadások:

Wild Ferenc: A Békás-szoros és környékének sziklamászó kalauza.
DIMAP, Budapest, 1999

Wild Ferenc: Cheile Bicazului. Ghid de alpinism.
DIMAP, Budapest, 2001.


A mászóutak felmérését a Hargita megyei SALVAMONT megbízásából Gyergyószentmiklós hegyimentői végezték:
Csató József, Kiss Tivadar, Páll István, Páll Tibor, Pupák F. László, Tóth Károly, Wild Ferenc


Karikatúrák: Tóth Károly
Lektorálta: Bácskai Gusztáv
Szerkesztés és számítógépes feldolgozás: Futó Endre

---

TARTALOM

• SZIKLAMÁSZÓ UTAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
  
  
• A MÁSZÓUTAK LEÍRÁSA
  • • Mászóutak jelkulcsa
• BARDÓCZ-HEGY
  • • Kis hegymászás-történet
  
  
  • Oltár-kő
    • Az Oltár-kő mászóútjainak megközelítése
    • Klasszikus út
    • Honvédek útja
    • Petriu-repedés
    • Keleti-gerinc
    • Hegyivadászok útja
    • Északnyugati-pillér
  • Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
    • A Lapos-Kucsma megközelítése
    • Lejövetel a Lapos-Kucsmáról
    • Lapos-Kucsma repedése
    • Éva útja
    • Ruxandra mászóút
  • Bardócz-kő (Lapos-fal)
    • A Bardócz-kő (Lapos-fal) megközelítése
    • Függetlenség Centenáriuma út
    • 68-as Finálé útja
    • Középső út
  • Bardócz-fal
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Bardócz-falról
    • November 7 mászóút
    • Nagy-horony
    • Nagy-fal
    • Őr-torony útja
    • XX. Évforduló mászóút
    • Boltozatok útja
    • Hadsereg útja
    • Pokol-torok áthajlása
    • 64-es Finálé útja
    • Magányos-szirt útja
• SZURDOK-KŐ
  
  
  
  • Északi-fal
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel az Északi-falról
    • Művészet-repedés
    • Nyírfa-csorba repedése
    • Katalin-torony útja
  • Sziklatornyok fala
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Sziklatornyok faláról
    • Sziklatornyok útja
    • Keresztezett út
    • Elefántcsont-torony útja
    • Bányászok útja. Székelyek útja. Június 16 mászóút
  • Kis-torony fala
    • Kis-torony repedése
• MÁRIA-KŐ–CSÍKI-BÜKK TÖMB
  
  
  
  • Fekete-torony
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Fekete-toronyról
    • Barlangok repedése
    • Függetlenség mászóút
    • Fekete-repedés
  • Mária-kő nyugati fala
    • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Mária-kőről
    • Ficsúr mászóút
    • 67-es Finálé útja
  • Csíki-Bükk
    • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Csíki-Bükkről
    • Oldódások útja
    • Napsugár mászóút
    • Sziklakönny mászóút
• KIS-COHÁRD
  
  • • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Kis-Cohárdról
    • Sólyomfészkek bevágása
    • Hasadék mászóút
    • Cohárd-torony útja
    • Vörös-horony
    • Középső-repedés
    • Encián mászóút
    • Hal-repedés
  
  
• SZIKLAFALAK KÖRÚTJA
  
  
• MAGYAR-ROMAN földrajzinév-mutató
  
  
• ROMÁN-MAGYAR földrajzinév-mutató
  
  
• FÜGGELÉKEK
  • 
    
    • Bardócz-hegy (áttekintő térkép)
    • Szurdok-kő és Mária-kő (áttekintő térkép)
    • Kis-Cohárd (áttekintő térkép)
    • Sziklafalak körútja (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

SZIKLAMÁSZÓUTAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
TABEL SINOPTIC AL TRASEELOR ALPINE
ZUSAMMENFASSENDE TABELLE DER KLETTERROUTEN


Jelölések, rövidítések | Notaţii, abrevieri | Noten, Kurzzeichein

       

1	Mászóút jelölése | Simbolul traseului | Bezeichnung der Route
2	Mászóút minősítése | Caracterizarea traseului | Charakterisierung der Route
***	Nagyon ajánlott utak Trasee remarcabile Besonders empfehlenswerte Routen
**	Ajánlott utak Trasee recomandate Empfehlenswerte Routen
*	Ritkán mászott utak Trasee parcurse rar Selten begangene Routen
Ø	Nem ajánlott utak Trasee nerecomandate Nicht empfehlenwerte Routen
♥	Piros pontos út ("rotpunkt stílusban mászható út") Traseu Rotpunkt Rotpunkte Route
#	A kövek az útból a műútra hullnak Pietrele cad direct pe şosea Die Steine fallen an der Chaussee
3	Klasszikus nehézségi osztály | Grad de dificultate | Klassischer Schwierigkeitsgrad
4	Mászóút hossza | Lungimea traseului | Länge der Route
5	Szintkülönbség | Diferenţa de nivel a traseului | Höhenunterschied der Route
6	Átlagos mászásidő (kéttagú csapatra) | Durata medie | Kletterzeit (zwei Männer)
kh	kötélhossz | lungime de coardă | Seillänge
nh	nincs hitelesítve (zárójelben a felbecsült nehézségi osztály) traseu neomologat (în paranteză gradul de dificultate apreciat neoficial) nicht authentifizierte Route (inoffiziell abgeschätzter Schwierigkeitsgrad)

---

OLTÁR-KŐ = PIATRA ALTARULUI = ALTAR-STEIN

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
A1 *	Klasszikus-út Traseul Clasic Klassische Route	4A 127 m=3 kh	100 m 1–2 óra	Csallner Erwin Goldschmidt Waldemar 1934
A2 *** ♥	Keleti-gerinc Creasta Estică Ostgrat	4A 245 m=7 kh	190 m 2–3 óra	Schenn Matei Fogarascher Anton, 1952 Felújítva 2006-ban
A3 ***	Hegyivadászok útja Tr. Vânătorilor de Munte Route der Gebirgsjäger	4B 261 m=6 kh	190 m 3–4 óra	Karácsonyi László Cristea Emilian, 1965 Felújítása folyamatban
A4 *	Petriu-repedés Fisura Petriu Petriu-Riß	4B 280 m=8 kh	195 m 3–4 óra	Fomino Emil Petrov Iosefina Bleahu Marcian, 1953
A5 **	Északnyugati-pillér Pilierul Nord-Vestic Nordwestlicher Pfeiler	5A 196 m=6 kh	155 m 3–4 óra	Kiss Tivadar Páll István Ţurcaş Ştefan, 1978
A6 Ø	Honvédek útja Traseul Honvezilor Route der Honvéder	nh(4A) 100 m= 3 kh	92 m 1–2 óra	1942
A7 ***	Rekviem-út Traseul Recviem Requiem-Route	nh(5A) 190 m=6 kh	170 m 3–4 óra	Bögözi Gábor, Bajkó László, Daró Dénes, 1993 Felújítva 2007-ben
A8 ***	Az Él árnyéka Umbra Muchiei Schatten der Kante	nh(5B) 220 m=5 kh	192 m 31/2–41/2 óra	Bíró Zoltán Şiriteanu Dumitru, 1987 Felújítva 2010-ben

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)
CUŞMA LAPOŞULUI = LAPOSCH MÜTZE

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
C1 *** ♥	Lapos-Kucsma repedése Fisura Cuşmei Lapoşului Riß der Laposch Mütze	4A 96 m=3 kh	78 m 1–2 óra	Kolcza Éva Vasilescu Dan, 1976 Felújítva 2006-ban
C2 ** ♥	Éva útja Traseul Eva Evas Route	3B 60 m=2 kh	55 m 1–2 óra	Vasilescu Dan Kolcza Éva Felújítva 2006-ban
C3 **	Ruxandra-mászóút Traseul Ruxandra Ruxandra Route	4B 91 m=3 kh	72 m 1–2 óra	Vasilescu Dan Gâţă Andrei 1976

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) = PIATRA BARDOSULUI (PERETELE LAPOŞ)
BARDOZ-STEIN (LAPOSCH-WAND)

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
L1 **	Függetlenség Centenáriuma Centenarul Independenţei 100 Jahre Unabhängigkeit	4B 109 m=4 kh	91 m 2–3 óra	Vasilescu Dan Petcu Marian Gâţâ Andrei, 1977
L2 ***	Középső-út Traseul Central Mittlere Route	5B 202 m=7 kh	140 m 4–5 óra	Vasilescu Dan Iusco Gheorghe Nan Dorel, 1977
L3 *	'68-as Finálé útja Traseul Finala '68 "Kletterfinale '68"	4B 129 m=4 kh	105 m 2–3 óra	Şapira Dorel Fozocoş Paul Udrea Gheorghe, 1968

BARDÓCZ-FAL = PERETELE BARDOSULUI = BARDOZ-WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
B1 ** ♥	November 7 mászóút Traseul 7 Noiembrie Route "7 November"	4A 80 m=3 kh	1–2 óra	Udrea Gheorghe Chiciorea Ion, 1956 Felújítva 2008-ban
B2 **	Spătaru Gheorghe útja Traseul Gheorghe Spătaru Gheorghe Spătaru Route	4A 3 kh	1–2 óra	Spătaru Gheorghe Cioineag Constantin 1987
B3 Ø *	Nagy-fal Faţa Mare Hohe Wand	5A 284 m=9 kh	210 m 5–6 óra	Schenn Matei Ritişan Avel,1963
B4 *** *	Nagy-horony Hornul Mare Großer Kamin	5B 336 m=10 kh	240 m 5–6 óra	Schenn Matei Ritişan Avel 1963
B5 ** *	XX. Évforduló mászóút Tr. a XX-a Aniversare Route "XX. Jahrestag"	6A 321 m=10 kh	261 m 6–7 óra	Ritişan Avel Nagy Miklós Halmágyi L., 1964
B6 *** *	Boltozatok útja Traseul Tavanelor Route der Dachüberhänge	nh(6B) 107 m=4 kh	85 m 8–9 óra	Kiss Tivadar Kőmíves Johann 1983
B7 *** *	Őr-torony útja Santinela de la G. Iadului Route des Wachturmes	6A 321 m=9 kh	261 m 6–7 óra	Enache Gheorghe Hurbean Tudor Ursulescu Ctin, 1961
B8 *** *	Hadsereg útja Traseul Armata Route der Armee	6B 361 m=10 kh	275 m 6–8 óra	Chivu Dumitru Irimia Aurel Schenn Matei, 1964
B9 * *	Pokol-torok áthajlása Surplomba de la G.Iadului Überhang v. Höllenschlund	6A 351 m=8 kh	280 m 6–8 óra	Enache Gheorghe Călin Nicolae 1962
B10 ** *	'64-es Finálé útja Traseul Finala '64 "Kletterfinale '64"	5B 107 m=4 kh	70 m 2–3 óra	Coliban Emil Garner Valentin Crăciun Gheorghe, 1964
B11 **	Magányos-szirt útja Traseul Colţul Singuratic Route des Einsamen Felsens	5B 236 m=9 kh	205 m 4–5	Noaghiu Mircea Garbiş Nicolae Pârvu Ion, 1974

ÉSZAKI-FAL = PERETELE NORDIC = NORDWAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
O1 Ø	Egyes számú mászóút Traseul Nr. 1 Route Nr. 1	3 kh		Crăciun Gheorghe
O2 *** ♥	Művészet-repedés Fisura Artei Riß der Kunst	6B 244 m=9 kh	210 m 4 6 óra	Floricioiu Alexandru Hurbean Tudor,1958 Felújítva 2008-ban
O3 **	Szurdok-kő repedése Fisura Surducului Mare Surdock-Riß	6B 102 m=3 kh	90 m 4–6 óra	Cristina Petre Cristea Emilian, 1961 Felújítva 2005-ben
O4 *	Dinamo XXX mászóút Traseul Dinamo XXX Route Dinamo XXX	6B 10 kh	210 m	Boboc Vasile Schnabel Kurt 1979
O5 ØBR>	Jászvásár '80 mászóút Traseul Iaşi '80 Route Iaşi '80	5A	205 m
O6 **	Nyírfa-csorba repedése Fis. Strungii cu Mesteacăn Riß der Birkenscharte	5B 234 m=8 kh	195 m 4–5 óra	Schenn Matei Irimia Aurel Karácsonyi László, 19620
O7 *** *	Katalin-torony útja Traseul Pintenul lui Cătălin Katalinturm	5B 229 m=8 kh	195 m 4–5 óra	Chivu Dumitru Karácsonyi László 1962

SZIKLATORNYOK FALA = PERETELE PINTENILOR = WAND DER FELSTÜRMER

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
P1 *	Sziklatornyok útja Traseul Pintenilor Route der Felstürmer	6A 367 m=12 kh	255 m 6–8óra	Chivu Dumitrua Karácsonyi László 1962
P2 ***	Keresztezett-út Traseul Intersectat Gekreuzte Route	6B 371 m=11 kh	260 m 5–7 óra	Chivu Dumitru Schenn Matei 1965
P3 ***	Elefántcsont-torony útja Traseul Turnul de Fildeş Elfenbeinturm Route	5B 343 m=12 kh	260 m 5–7 óra	Opriş Mircea Coleşiu Ion Jitaru Nicolae, 1965
P4 Ø	Hegyililiom-horony Hornul Crinului de Munte Berglilie Kamin	5B 8 kh	5–6 óra	Nagy Miklós Vrăjitoru Gheorghe 1966
P5 *	Vaskohászok útja Traseul Siderurgistului Route der Eisenmetallurgen	5B 7 kh	4–5 óra	Ritişan Avel Betegh Imre 1964
P6 *	Bányászok útja Traseul Minerilor Route der Bergmänner	6A 403 m=13 kh	295 m 6–8 óra –	Kajtsa Károly Ilyés József és mások 1978
P7 *	Székelyek útja Traseul Secuilor Route der Szekler	6A 414 m=12 kh	300 m 6–8 óra	Krutsch Matei Crăşnic Gelu és mások 1978
P8 *	Június 16 mászóút Traseul 16 Iunie Route der 16 Juni	5B 22 m=14 kh	300 m 6–8 óra	Tőke Dénes Ţurcaş Ştefan 1978
P9	Maraton-mászóút Traseul Maraton Marathon-Route	6A 526m=16kh	6–8 óra	Novac Iacob, Luzan Emil, Kállai Mihály és mások

KIS-TORONY FALA = PERETELE TURNULEŢULUI = KLEINER TURM WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
T0 Ø	Teraszok útja Traseul Teraselor Route der Terrassen	5B		Ritişan Avel
T1 *	Kis-torony fal harántozása Trav. Per.Turnuleţului Quergang der Kl.Turmwand	6A 10 kh	6–7 óra	Enache Gheorghe Pascu Pompiliu Hurbean Tudor, 1963
T2 *	Pokol Alkonya mászóút raseul Amurgul Iadului Höllendämmerungsroute	nh(6A) 9 kh	6–7 óra	Noaghiu Mircea Enache Gheorghe Găvozdea Nicolae, 1988
T3 * ♥	Kis-torony repedése Fisura Turnuleţului Riß des Kleinen Turmes	4A 268 m=8 kh	3–5 óra	Stătescu Alexandru Alexe Dumitru 1957
T4 *	Fémkohászok útja Traseul Metalurgistului Route der Metallurgen	5A 7 kh	3–5 óra	Nagy Miklós Ritişan Avel 1964

FEKETE-TORONY = TURNUL NEGRU = SCHWARZER TURM

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
N1 Ø	Függetlenség-mászóút Traseul Independenţei Unabhängigkeitsroute	5A 6 kh	115 m	Nagy Miklós Manea Cezar, 1977 Felújítva 2007-ben
N2 *	Barlangok repedése Fisura Grotelor Riß der Höhlen	4A 111 m=4 kh	122 m 2–3 óra	Stătescu Alexandru Chiciorea Ion 1957
N3 ***	Fekete-repedés Fisura Neagră Der schwarze Riß	5B 111 m=5 kh	110 m 2–3 óra	Udrea Gheorghe Focşe Ştefan, 1957 Felújítva 2008-ban

MÁRIA-KŐ FALA = PERETELE MARIEI = MARIA WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
M1 Ø	Tücsök-mászóút Traseul Greieraşului Route der kleinen Grille	4A		Fărcaş Petre Fărcaş Pavel 1980
M2 Ø	Olimpia-mászóút Traseul Olimpic Olympiade Route	4B		Fărcaş Petre Fărcaş Pavel 1980
M3 *	Szirtifecskék repedése Fisura Lăstunilor Riß der Felsenschwalben	4A 38 m=1 kh	35 m 1 óra	Fozocoş Paul Muntiu Liviu, 1955
M4 *	Áthajlásos-út Traseul cu Surplombă Überhängende Route	5A 72 m=3 kh	50 m 1–2 óra
M5 ***	Ficsúr-mászóút Traseul Fecioarei "Jungfrau" Route	5A 124 m=5 kh	80 m 2–3 óra	Vasilescu Dan Bulgăr Alexandru Dunca Dumitru, 1974
M6 ***	'67-es Finálé útja Traseul Finala '67 "Kletterfinale '67"	4B 103 m=3 kh	80 m 2–3 óra	Şapira Dorel Udrea Gheorghe Fozocoş Paul, 1967
M7 **	Angyalok harántozása Traversarea Îngerilor Engelsquergang	4B 50 m=3 kh	90 m 2–3 óra	Vasilescu Dan, Bíró László, 1986 Felújítva 2010-ben

CSÍKI-BÜKK FALAI = PEREŢII CICHIBIUC = CSIKI-BÜKK WÄNDE

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
F1 ** ♥	Ablakos-horony Hornul cu Fereastră Kamin mit Fenster	2B 38m=1 kh	1 óra
F2 **	Oldódások útja Traseul Alveolelor Wasserrillenroute	5A 180 m=4 kh	130 m 3–4 óra	Kállai Mihály Bíró Pál, 1985 Felújítva 2007-ben
F3 ***	Sziklakönny-mászóút Traseul Lacrima de Piatră "Felstränen" Route	5B 218 m=7 kh	163 m 5–5 óra	Noaghiu Mircea,Vass J. Tódor G.,Pădureanu Ctin 1975. Felújítva 2008-ban
F5 **	Napsugár-mászóút Traseul Raza Soarelui Sonnenscheinroute	5A 175 m=5 kh	153 m 3–4 óra	Pop Iuliu, Nüber János Bostan Constantin, 1975 Felújítva 2008-ban
F5 * ♥	Csíki-Bükk gerince Creasta Cichibiuc Grat der Csíki-Bükk	nh(1B)	1–2 óra
F6 ** ♥	Posta-fal útja Traseul Poştei Die Post Wand	3A 50 m=2 kh	43 m 1 óra	1956 Felújítva 2009-ben
F7 **	Kassiopeia-mászóút Traseul Casiopeea Casiopeea-Route	5A 5 kh	1–2 óra	Enache Gheorghe Noaghiu Mircea 1982
F8 *	Dugóhúzó-út Traseul Tirbuşonul Korkenzieher Route	nh(4B) 35 m=1 kh	32 m 1 óra
F9 **	Egyetemi Sportklub útja Traseul CSU Studentensportclub-Route	4A 2 kh	1 óra	Noaghiu Mircea Horga Liviu 1993
F10 *	'78-as Finálé útjai Traseele Finala '78 "Kletterfinale '78"
F11 **	Erdészek útja Traseul Silviculturilor Förstersroute	4B 2 kh	1 óra	Tofan Gabriel Tofan Mihai 1993

KIS-COHÁRD = SUHARDUL MIC = KLEINE ZOHARD

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
S1 ** ♥	Sólyomfészkek bevágása Diedrul Cuiburilor de Şoimi Falkenhorst Verschneidung	4B 121 m=4 kh	102 m 2–3 óra	Karácsonyi László Cristina Petre,1956 Felújítva 2008-ban
S2 * ♥	Hasadék-út Traseul Spintecăturii Einschnitt-Route	4A 64 m=3 kh	53 m 1–2 óra	Cristina Petre Karácsonyi László 1956
S3 * ♥	Cohárd-torony útja Pintenul Suhardului Zohard Sporn	4A 82 m=3 kh	68 m 1–2 óra	Karácsonyi László Cristina Petre 1956
S4 Ø	Borókás-gerinc Creasta Ienuperilor Wacholdergrat	3B 5 kh	2–3 óra nbsp;	1956
S5 Ø	Szép-gerinc Creasta Frumoasă Schöner Kamm	3B 3 kh		Fomino Emil Csallner Erwin 1956
S6 ** ♥	Vörös-horony Hornul Roşu Roter Kamin	3B 145 m=5 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian,1956 Felújítva 2005-ben
S7 ** ♥	Vörös-horony gerince Creasta Hornului Roşu Kante des Roten Kamins	3B 172 m=7 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian,1956 Felújítva 2005-ben
S8 Ø ♥	Vörös-horony fala Faţa Mare din Hornul Roşu Wand des Roten Kamins	3B 176 m=6 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian 1956
S9 *** ♥	Középső-repedés Fisura Centrală Mittlerer Riß	4A 64 m=3 kh	58 m 1–2 óra	Fomino Emil Csallner Erwin,1956 Felújítva 2005-ben
S10 *** ♥	Encián-mászóút Traseul Genţianei Enzian Route	4B 81 m=3 kh 69 m 1–2 óra	69 m 1–2 óra	Fomino Emil, Csallner Erwin, Şiursa A., 1956 Felújítva 2005-ben
S11 Ø	Éles-gerinc Creasta Ascuţită Spitzer Grat
S12 **	Hal-repedés Fisura lui Peşte Fisch Riß	4B 134 m=5 kh	105 m 2–3 óra	Petcu Vlad, Dunca D. Vasilescu Dan, 1972 Felújítása folyamatban

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

A MÁSZÓUTAK LEÍRÁSA

A Békás-szorost négy földrajzi egységre és 12 hegymászó övezetre osztottuk. Az övezetek mindegyike élesen elhatárolt sziklafal vagy sziklatorony és tekintettel a többnyelvű kiadásra, a román elnevezés kezdőbetűjével jelöltük. (A Szurdok-kő Északi-falának már csak az O betű jutott).

Földrajzi egység	Hegymászó övezet
Bardócz-hegy	A Oltár-kő C Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája) L Bardócz-kő (Lapos-fal) B Bardócz-fal
Szurdok-kő	O Északi-fal P Sziklatornyok fala T Kis-torony fala
Mária-kő–Csíki-Bükk tömb	N Fekete-torony M Mária-kő nyugati fala F Csíki-Bükk falai
Kis-Cohárd	S Déli-fal S Kapubástya

      Hasznosnak véltük az utakat látogatottságuk szerint csoportosítani. Azokat, amelyek vagy nagyon népszerűek, vagy nagyon szépek, vagy nagyon biztonságosak, esetleg mindhárom "erénnyel" rendelkeznek, azokat három csillaggal (***) jelöltük, ezek a NAGYON AJÁNLOTT UTAK.
      A két csillaggal (**) jelölt utak az AJÁNLOTT UTAK. Ezek már kevésbé látogatottak, nincsenek karbantartva, újramászóiknak fel kell készülniük laza sziklatömbökre, lógó szegekre. Megmászásuk mindenképpen élvezetes, és sikerélményt nyújt.
      Az egycsillagosok (*) a RITKÁN MÁSZOTT UTAK. A legtalálóbban úgy jellemezhetnénk ezeket, hogy bár a kalauz összeállításakor másztuk és mértük őket, még egyszer nem lenne kedvünk beindulni. A sziklamászók nagy többsége is kerüli ezeket.
      A NEM AJÁNLOTT UTAK jele a fekete pont (Ø). Ezek között vannak "halva született utak", vagyis olyanok, amelyeket megnyitásuk óta esetleg a hitelesítésükkor másztak újra (pl. a Hegyililiom-horony, a Bardócz-fal Névtelen útja). Néhány mászóút az idők folyamán tönkrement (Teraszok útja, Borókás-gerinc, Szép-gerinc). A jászvásári (Iaşi) alpinistáktól megnyitott traszékról (traszé=útvonal – fr. tracé | rom. traseu: mászóút az erdélyi sziklamászók szóhasználatában) az a hír terjedt el, hogy hosszú szakaszokat felülről beereszkedve nyitottak meg, utólag nélkülözhetetlen szegeket szedtek ki, természetes fogásokat faragtak le (Iaşi '80, Névtelen-Iaşi, Iaşi '75, Tücsök-út, Olimpia-út). A romániai hegymászásra rákényszerített versenyszellem néhány torzót, félbehagyott utat "eredményezett" (Nagy-fal, Sziklatornyok útja, 68-as Finálé útja). Egyeseknél fennáll az eltévedés veszélye. A Honvédek útja, a Vörös-horony fala, az Éles-gerinc annyira jellegtelenek, hogy olyan környezetben, mint amilyen a Békás-szoros sziklavilága, kár lenne időt fecsérelni rájuk. Végül pedig az 1. számú mászóútról – őszintén bevalljuk – az égvilágon semmit sem sikerült kiderítenünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

A MÁSZÓUTAK JELKULCSA

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-HEGY

BARDÓCZ-HEGY

Sziklamászó zónák:

       Oltár-kő
       Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
       Bardócz-kő (Lapos-fal)
       Bardócz-fal

      A Bardócz-hegy a Békás-szoros bal oldalán emelkedik, a Lapos-patak szurdokvölgye és a Bardócz-patak között. Nyugati szomszédjától, a Kupás-havastól a Lapos-szurdok felső szakasza választja el. A Bardócz-hegy valaha a Kupás-havas folytatása volt, a Lapos-patak vize pedig a mai Bardócz-patak medrében jutott a Békás-patakba. Az idők folyamán a hajdani Kupás déli lejtőjén lefutó rövid, de erős esésű patakocska előbb szurdokvölgyet alakított ki – a mai Lapos-szurdokot – majd a mészkőhegységekben oly gyakori kaptációval, hátráló erózióval az akkori Bardócz-patak vizét is a Lapos-patak medre felé térítette.
      A Bardócz-hegy meredek déli oldalából különálló sziklatoronyként emelkedik az Oltár-kő. Tőszomszédságában, az Oltár-kő nyugati falával szemben, a Lapos-patak jobb (nyugati) oldalán a Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája) szerény sziklaszirtje magasodik. A Lapos-Kucsma földrajzilag a Kupás-havashoz tartozik, de tekintettel arra, hogy az Oltár-kő közvetlen közelében található és megközelítése is az Oltár-kőhöz vezető ösvényeken történik, mászóútjait a Bardócz-hegy útjai közé soroltuk. Ez a szerény magasságú sziklaszirt alig dugja ki "kucsmáját" a magas fenyők közül. Annyira ismeretlen volt a hegymászók előtt, hogy 1976 nyarán, amikor a bukaresti egyetemisták nekifogtak néhány edzőút megnyitásának, még csak a nevét sem ismerték. Emilian Cristea természetesen kötelességének érezte, hogy ezt is elkeresztelje. Nem akarunk keresztelőn ünneprontók lenni, de megemlítenénk, hogy a tornyocska egyáltalán nem volt névtelen: az Erdély folyóirat 1910. évi 10. száma L. Gyárfás Győző A gyergyóbékási szoros c. cikkének illusztrációjaként még a képét is közli (146. oldal) és a kép alatt a felirat: "Békási szoros. Szerelmesek". Mennyivel szebben hangzana, ha megmaradt volna a Szerelmesek sziklája elnevezés?
      A Lapos-patak a szurdok felső szakaszán 150–200 méter magas, függőleges mészkőfalak között folyik: jobbra (délnyugatra) a Kupás-fal (a Zárug-térkép Kupás-kősziklája), a szurdoktól balra (északkeletre) pedig a Bardócz-kő emelkedik. A Bardócz-kőt 1968-ban ugyancsak bukaresti alpinisták keresztelték át Lapos-falnak. A fővárosiak ekkor "fedezték fel" ezt a zónát, és ahelyett, hogy az első útjukba akadó pásztort megkérdezték volna, a keresztelgetés kényelmesebb, és sajnos, meglehetősen általánossá vált megoldását választották. A Lapos-fal elnevezés annyira közhasználatúvá vált a sziklamászók körében, hogy egyelőre nem mellőzhetjük teljesen.
      A Bardócz-hegy legmagasabb pontja a Bardócz-kő peremén található, 1273 m, a terepen nincs megjelölve. A hegygerinc ettől a ponttól DK-i irányba lejt, majd másfél kilométer után D-nek kanyarodik. Kisebb sziklafalak lépcsősorán át a Békás-patak fölé ér és innen közel 300 méteres függőleges, több helyen áthajló sziklafalban, a Bardócz-falban szakad alá. A Bardócz-fal a hegy gerincének vonalában derékszögben megtörik, egy D-nek és egy K-nek néző falszakaszra különülve. A keleti falszakasz a Km31 ponttól lefelé a Bardócz-párkányok nevet viseli, és a szemközti Szurdok-kő sziklafalával alkotja a Békás-szoros legvadregényesebb részét, a Pokol torka néven ismert lenyűgöző kanyont. A déli és a keleti falszakasz közötti él szokatlanul nagyméretű boltozatokkal tűzdelt. Ezt, – a Kis-Békás szurdoka felől toronynak tűnő élet – a múlt század ötvenes éveiben nevezték el Santinela-nak ('őrszem, őr'), amit mi utólag Őr-toronynak fordítottunk. Ugyancsak bukaresti hegymászók önjelölt keresztapáskodása a csupán a keleti falszakasz alsó felére vonatkozó "Bardócz-párkányok" nevet kiterjesztette az egész Bardócz-hegyre. A román nyelvű hegymászókalauzokban szereplő "Muntele Poliţele Bardosului" (Bardócz párkányainak hegye) egyszerűen sületlenség, és szöges ellentétben áll a helyi, népi névhasználattal.
      A Bardócz-hegynek az Oltár-kő és az Őr-torony között elterülő déli oldala félkörív alakú, kőgörgeteges, kisebb sziklaszálakkal tarkított meredek lejtő. Két szárazvölgy, ún. vápa barázdálja. Az Oltár-kő ÉK-i fala alatt húzódik a Görgeteg-vápa, a katlan középvonalán pedig a Nagy Szerpentin alsó kanyarjához egy, a közelmúltig névtelen völgyecske fut le. Ezt a vápát a neves brassói hegymászóedző Mircea Noaghiu javaslatára a kalauz román nyelvű kiadásában Vâlcelul Rebegiţilor néven tűntettük fel. A legszerencsésebbnek nem nevezhető magyar fordítás a Gémberedettek vápája lenne. A két szárazvölgy között sziklataraj emelkedik, élvonalában a kevesek által ismert, és az utóbbi években Bardócz-barlang néven emlegetett hatalmas boltívű, de húsz méter mélységben záródó barlangszádával.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-HEGY – Kis hegymászás-történet

Kis hegymászás-történet

      Az Oltár-kő a Békás-patak és a Lapos-patak összefolyása fölött emelkedik, a Bardócz-hegy déli lejtőjén. Hozzávetőlegesen 160 m magas, és egyike az ország azon kevés számú csúcsának, melyre turista ösvény nem vezet. Falai körös-körül függőlegesen szakadnak alá, és csak mesterséges mászástechnikával győzhetők le. Ezzel magyarázható az is, hogy első megmászására viszonylag későn, 1934-ben került sor. A XX. század elején még a legmerészebb "kúszótúrázók" is megmászhatatlannak tartották falait, de nem kellett sok időnek eltelnie, hogy külföldi hegymászók célpontjává váljon. Angolok és olaszok próbálkoztak sikertelenül az Oltár-kő megmászásával. A Nyugati-Alpokban és a Dolomitokban kifejlesztett mesterséges mászástechnika, a kezdetben idegenkedéssel fogadott "alpin lakatosság" néhány év multával Erdélybe is eljutott, két brassói követője, Csallner Erwin és Goldschmidt Waldemar Johann rátalált az Oltár-kő gyenge pontjára, és megmászta a ma Klasszikus-út néven ismert repedést.
      Az első megmászás körülményeiről Székely Géza számolt be annak idején az Erdély folyóirat 1934. évi 6. számában. A korabeli újságcikk és Csallner Erwin visszaemlékezései alapján elevenítettük fel az eseményeket.
      Goldschmidt az első világháború alatt az Alpokban, a nálánál jóval fiatalabb Csallner pedig a Király-kőn tanult meg mászni. A két brassói előbb hat napig tanulmányozta a terepet, majd szeptember 8-án reggel 8 órakor a Gyopár villából, a későbbi Békásszoros turistaházból indult a döntő ostromra. Idézet a korabeli helyszíni tudósításból: "Alulról több száz nyaraló és turista figyelte minden mozdulatukat, köztük Goldschmidt felesége is. [...] A nézők sűrűn vetették a keresztet, s néha elfordították a fejüket. A feleség többször elájult." Mikor szerencsésen feljutottak a csúcsra, ahol kitűzték a lobogót, az alant bámuló tömeg óriási örömrivalgásban tört ki.
      Csallner Erwin, id. Romfeld Ákos és Székely Géza szóbeli közlései alapján az újságcikket a következőkkel egészíthetjük ki. A két brassói az eseményt megelőző hat nap alatt nemcsak tanulmányozta a terepet, hanem az utolsó kötélhossz kivételével meg is mászta. Az utolsó kötélhossz aljából is csak a szeszélyes időjárás miatt fordultak vissza. Ez az utolsó szakasz, amelyet Székely Géza úgy említ, mint "alig hat méternyire a csúcstól", a valóságban 27 méter magas, kezdetben áthajló, majd függőleges sziklafal, melynek nehézségi fokozata még a sziklamászás mai szintjén sem lebecsülendő (17 m mesterséges mászás A0 és A1, 10 m III-as nehézségű természetes szakasz). Akik ma ezen az úton – a Klasszikus úton – jutnak fel az Oltár-kőre, azok Csallner Erwin évtizedekkel ezelőtt bevert sziklaszegein kapaszkodhatnak.
      Az 1934. szeptember 8-i sikeres feljutásnál a csapat idősebb tagja, az akkor már 40 év fölött járó Goldschmidt a csúcsra vezető kötélhosszat nem mászta meg, hanem megvárta társát a sziklapárkányon. Csallner nem akarta társa érdemeit kisebbíteni, és az örömmámorban úszó publikumnak ezt nem említette. Goldschmidt Waldemar Johannt azonban nem hagyta nyugodni az önérzete, a következő évben visszatért és megmászta az Oltár-kőt (1935. július 8, csapattársai: Eberhard Heum, Alfred Prox és Raimund Sammhammer. SKV évkönyv, 48. sz.).
      A lejövetelnél a csapat egyetlen 25 méteres kötele éppen, hogy csak leért a sziklapárkányra, tehát a kötélereszkedés végeztével az egyrét vett kötelet nem lehetett lehúzni. A néhány méterrel megrövidített kötél évtizedekig ott maradt a sziklaszeghez erősítve. (Maradványait 1962-ben még láttam. WF) Ez a rögzített kötél aztán jelentős szerepet játszott egy helyi legenda kialakulásában, mely szerint "az Oltár-kőre kötél nélkül csak Keresztes mer felmászni".
      Keresztes Zoltán gyergyóalfalvi honpolgár sziklamászó karrierje néhány héttel a két brassói fennjárta után kezdődött. Először fogadásból rugaszkodott neki a nagy kőnek, bátorságban nem is volt hiány, hisz nem tudhatott az otthagyott kötélről, csupán egészséges parasztlogikája diktálta, hogy ahova szászok fel tudnak mászni, oda a székely is. Kutatásaink kezdetén Keresztes Zoltánt is sikerült szóra bírnunk. A negyedik és ötödik kevert között elmondottak alapján rajzolta meg Tóth Karcsi a híres-nevezetes mászást.
      Az évek folyamán újabb részletek kerültek napvilágra. Régebbi adatainkat fiatal gyergyószentmiklósi hegymászástörténet-kutatók az alábbiakkal egészítették ki. Balázs Katalin (Az Oltár-kő csúcshódításának 75. évét ünnepelték. Erdélyi Gyopár, 64. (19.) évfolyam, 2009. 5. szám) a következőkről számol be: "Ne lepődjön meg senki, ha régi dokumentumok Puskás-sziklaként említik az Oltár-követ. Puskás András békási jegyző volt, aki a század elején látva, hogy olasz és osztrák hegymászók próbálgatják a szikla megmászását, ő is nekiveselkedett. Szomorú vége lett tettének, 1910-ben, mielőtt a csúcsra ért volna, leesett, szörnyethalt – tudtuk meg Dezső Lászlótól, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnökétől, aki a 75 éves évfordulón ismertette a múltat és mutatta be a környező hegyeket. A feljegyzések szerint a sziklatorony legtetejére 1934-ben, Kisboldogasszony napján két brassói szász hegymászó, Goldschmidt Waldemar János és Csallner Ervin jutott fel, kitűzve rá a lobogót. Tettüket Mária királynő is üdvözölte. Igen ám, de a kitűzött zászlónak 'román' színe volt, ami nem hagyta nyugodni a környékbelieket. 1941 nyarán Erdélyben turistáskodott Kreisz Sándor, 22 éves, közel kétméteres termetű, újpesti dohánygyári tisztviselő, s hozzá is eljutott a bosszantó zászló híre. Gyergyószentmiklóson vásárolt negyvenméternyi erős, de vékony szálú kötelet, és egy kováccsal két vaskampót veretett. Szállásadó háziasszonya ajándékozott neki egy lobogót, amit a hegytetőre vigyen. 1941. június 15-ének reggelén öt órakor indult hódító útjára, s a zászlócsere után leérve, a krónikásnak ennyit nyilatkozott: 'Örülök, ha a turistaságnak tettem ezzel valamit'."
      Balázs Katalin írásából még a következő részletekről értesülhetünk. Kreisz Sándor zászlója kicsi volt, és alulról nézve nem látszott, ezért Keresztes Zoltán – aki, mint láttuk, már ismerte a "járást" az Oltár-kőre – 1942. augusztus 24-én nagy, szép lobogót vitt a tetőre. 1943. június 6-án megismételte a mászást, még szebb magyar zászlót és babérkoszorút tűzve ki jól látható helyre. Erről az eseményről a Magyar Világhíradó 1943 júliusában beszámolt. A felvétel a világhálón elérhető (Egy 1630 m-es sziklacsúcs megmászása Gyergyófalun. http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5084). Tekintettel azon olvasóinkra, akiknek nincs internetes hozzáférésük, idézzük a 46 másodperces híradóban elhangzott szöveget: "Szentmise után indult útnak Keresztes Zoltán gyergyóújfalusi legény merész vállalkozással, az Oltárkő megmászására. Az 1630 méter magas meredek sziklacsúcsra az ügyes hegymászó zsákban vitte magával a nemzetiszínű lobogót, hogy a magas oromra kitűzhesse. A székely fiú sikeres útjáról visszatérve oklevelet és jutalmat kapott."
      Időrendben a Békás-szoros második mászóútja a Honvédek útja. A "Kicsi Magyar Idő" (1940–1944) alatt a Gyilkos-tónál hegyivadász altisztképző tanfolyam működött, a sziklamászás és a sízés fortélyaira a német hadsereg javarészt osztrák származású kiképzői oktatták a magyar bakákat. A gyergyószentmiklósiak visszaemlékezései alapján az út megnyitását 1942-re tehetjük. A filmarchívumokból előkerült még egy érdekes híradó: Hegyivadász kiképzés a Honvéd Ludovika Akadémián. Magyar Világhíradó 1067, 1944. július. http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5783. A 2 perc 29 másodperces beszámoló kísérőszövege a következő: "A Honvéd Ludovika Akadémia növendékei hegyivadász kiképzésük során, német oktatójuk vezetésével elsőnek mászták meg csapatkötelékben a híres, meredek Oltárkövet, amelynek csúcsára kitűzték az apostoli kettős keresztet és a magyar, valamint a német nemzeti lobogót. A vakmerő vállalkozást a Haditudósító Osztály filmrészlege, Naszvady Sándor százados vezetésével Mészáros Pál örökítette meg."
      A szóbeszéd úgy tartja, hogy hajdanán, minden valószínűség szerint a XIX. század vége felé, a Mária-kőt nevezték Oltár-kőnek, és az Oltár-kő volt a Mária-kő, vagy Mária-szobor. Figyelmesen megnézve a két sziklaalakzatot, az elnevezéseknek ebben a módjában van is némi logika. A Mária-kő nagyon is szárnyas oltárra emlékeztet, az Oltár-kőben pedig, kevés képzelőerővel, felismerhető a Szent Szűz a kisdeddel. Ennek írásos bizonyítékát azonban sehol sem találtuk.
      Az Oltár-kőre első megmászása óta szokás szimbólumokat felvinni. Csallner és Keresztes még csak zászlókat tűztek ki, később valóságos építményeket szereltek fel a Délkeleti-pillér teraszára. Románia 1944. augusztus 23-i átállásának, az ún. "felszabadulásnak" a 10. évfordulójára, 1954-ben marosvásárhelyi szakik saját kezdeményezésükből szerelték össze a hétméteres vörös csillagot. Ugyanez a marosvásárhelyi gárda állította fel 1974-ben a csillag mellé a hasonló méretű XXX-as számot, melyet 1979-ben a Hargita megyei pártbizottság utasítására öntudatos csíkszeredai hegyimentők egészítettek ki egy római ötössel XXXV-re. Az már helybéli, gyergyószentmiklósi illetékes elvtársak ötlete volt, hogy a 40. évfordulóra a IUPS alkalmazottjai hatalmas napkoronggal és negyvenes számjeggyel éktelenítsék az Oltár-kő tetejét. 1989 decemberének talán legforradalmibb tette az volt, hogy ezt a szörnyűséges monstrumot néhány lelkes sziklamászó leduvasztotta. Néhány évig természetes szépségében magasodott az Oltár-kő, mígnem 1994-ben a gyergyószentmiklósi hegyimentők rekordsebességgel felállították a ma is látható római katolikus keresztet. A sietségre nyomós okuk volt, ugyanis karácsonkői (Piatra Neamţ) szélsőséges román szervezetek ortodox kereszt felállítását tervezték.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ

OLTÁR-KŐ

A1	*	Klasszikus-út	4A
♥ A2	***	Keleti-gerinc	4A
A3	***	Hegyivadászok útja	4B
A4	*	Petriu-repedés	4B
A4	**	Északnyugati-pillér	5A
A6	Ø	Honvédek útja	nh(4A)
A7	***	Rekviem-mászóút	nh(5A)
A8	***	Az Él árnyéka	nh(5B)

      Az Oltár-kő a környék legismertebb sziklaalakzata, az égnek emelkedő karcsú torony még a gépkocsival átrobogók figyelmét is felkelti. Taraja ÉNy-DK irányú keskeny, ún. "fűrészfog-gerinc", melyet mély csorba két csúcsra tagol: az Északi-csúcs 1156 m magas, a Déli-csúcs 1154 m. A műút felől egyik csúcs sem látszik, csupán a Déli-csúcsnál 14 méterrel alacsonyabban elterülő hatalmas Terasz pereme.
      Az Oltár-kő nyugati oldalán a két csúcs és a Terasz esésvonalában három pillér domborodik ki. A Terasz pereme alatt a műút felé néz a Délkeleti-fal, itt húzódik a Rekviem-mászóút. A falat jobbról a Délkeleti-pillér határolja (felső szakaszát érinti a Keleti-gerinc elnevezésű mászóút), balról pedig a Délnyugati-pillér (felső harmadára a Hegyivadászok útja ér ki). A Déli-csúcs vonalában kidomborodó Középső-torony mindeddig érintetlen a sziklamászóktól. Ezt a tornyot mély bevágás határolja el a Terasz tornyától, a Petriu-repedés. Az Északi-csúcsra két úton is fel lehet jutni. Az Északnyugati-pillér mászóútja kevés eltéréssel követi a pillér élét, a torony átellenes oldalán pedig, az Északkeleti-pillértől balra halad a Honvédek útja. Az Oltár-kő keleti oldalán nem rajzolódnak ki tornyok, pillérek, bordák. A fal alsó felén, jobbról balra rézsútosan emelkedő sziklapárkányon halad a Klasszikus-út.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – mászóútak megközelítése

Az Oltár-kő mászóútjainak megközelítése


      A Kis-szerpentini turistagócponttól (az egykori Gyopár, ill. Békásszoros menedékháztól) ÉK-i irányba húzódik a Lapos-szurdok piros háromszög jelzése. 150 m után szélesebb, rönkvontatásra is használt ösvényre érünk, a jelzés ezen az úton ÉNy-nak kanyarodik, mi keresztezzük, és a szemközti, jelzetlenül folytatódó jól kitaposott ösvényt, a Bernádiak ösvényét követjük. Széles ívű kanyar után, meredek marton a Lapos-patakhoz ereszkedünk. Néhány nagyobb sziklatömb könnyíti meg az átkelést. A túlsó parton az ösvény két rövid kanyart ír le, majd egyenesen vág neki a meredek oldalnak és 150 méter kaptatóval az Oltár-kő gerincétől mély nyereggel elválasztott tornyocskához ér. A torony középvonalában széles horony nyílik, az egyetlen kötélhossz szép kéménymászással a torony tetejére vezet.
      A torony aljában az ösvény kettéágazik, vastagabb fenyőn nyíl is jelzi az elágazást. A bal oldali (Ny-i) ág 155 m hosszú emelkedővel, végig áthajló sziklák alatt haladva kőtörmelékkel borított tisztásra vezet. A tisztás széle előtt 20 méterrel rézsútosan jobbra emelkedő párkány kezdődik, mely felfele egyre szélesedik és a gerinc éléig, nagyobb kőtömb alkotta nyeregig húzódik. A párkány bekanyarodik a sziklasarok mögé és vízszintes, egyenes szegélyként folytatódik. A szegélyen vastag fenyő, mögötte 5 m magas horony, itt kezdődik a

♥ A2 *** Keleti-gerinc 4A

      A kőtörmelékes tisztás közepéről, kis fenyőt körülölelő terebélyes mogyoróbokortól jobbra és felfele két mászóút közös beszállása:

A3 *** Hegyivadászok útja 4B

A7 *** Rekviem-mászóút (nh)5A

      Ha a különálló tornyocska aljától, a fenyőre festett fehér nyíltól az ösvény jobb oldali, ÉK-nek tartó ágát követjük, akkor 80 m emelkedő után gyengén kirajzolódó hegylábra érünk, dús aljnövényzettől felvert kicsiny tisztásra. Itt letérünk a Bernádiak ösvényéről és balra, a sziklafal irányába átvágjuk a tisztást. A csapás felfele kanyarodik, meredeken emelkedik az összefüggő, sima sziklafal tövében. A tisztástól számított 270 m után kisebb, nyitott térségre érünk. A csapás itt megszakad, előttünk jellegzetes, balra ívelő eresz. A felső párkányra kanyarodunk, az eresz alá és kezdetben menedékes, sima sziklalap alsó peremén, földes-füves párnákon kapaszkodunk. Néhány méter után már kényelmes ösvény húzódik, melyen D-i irányba 50 métert mászunk. Függőleges sziklafal állja utunkat, a fal tövében eső ellen menedéket nyújtó beugrás, jobbra füves vályú, melynek vonalában indul a

A1 * Klasszikus-út 4A

      A Petriu-repedés, az Északnyugati-pillér és a Honvédek útja felé a rönkvontató ösvényen ÉNy-nak kanyarodó piros háromszögjelzést követjük. A Kis-szerpentini turistagócponttól számított fél kilométer után a Lapos-patakhoz érünk. Átkelünk a patakon, jobbra, a rézsútos fűpárkányon kezdődik a

A4 * Petriu-repedés 4B

      Szorosan a sziklafal tövében meredek csapás emelkedik. Nagyméretű üreg mellett haladunk el, majd néhány méterrel fennebb sziklaszögletben beszállás kék keretes jelére találunk:

A5 ** Északnyugati-pillér 5A

      Miután a Petriu-repedés beszállásánál átkeltünk a patakon, a vízfolyás mellett 70 métert haladunk felfele. A piros háromszög jelzés a patak földrajzi jobb oldalán halad tovább, bennünket lapos kőre festett fehér nyíl jobbra, É-nak irányít. Mintegy 200 métert kapaszkodunk a meredek, vízmosott ösvényen, mígnem ez a szálerdő nyíltabb részén élesen jobbra kanyarodik. Innen már enyhe emelkedővel 100 m után az Északi-nyeregbe (1064 m) érünk. Az ösvény a nyeregtől balra, É-nak, a Bardócz-kő felé folytatódik, nekünk azonban jobbra, az Oltár-kő tövébe kell jutnunk. A sziklafal alatt keskeny párkány húzódik, 50 m után beszállás kék keretes jelét, és mellette szegsort fedezhetünk fel:

A6 Ø Honvédek útja nh(4A)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Klasszikus út és Honvédek útja

A1 * KLASSZIKUS-ÚT 4A
(TRASEUL CLASIC /KLASSISCHE ROUTE)

Első megmászás: Csallner Erwin, Goldschmidt Waldemar Johann, 1934
Hossza: 97 m+30 m járóterep	Szintkülönbsége: 100 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 82%-a természetes mászás (45 m I, 17 m II, 18 m III);
              18%-a mesterséges mászás (8 m A0, 9 m A1).

      A Klasszikus-út a Békás-szoros legrégibb mászóútja, és mindmáig az Oltár-kőre vezető legkönnyebb útvonal. Visszatérés a mászóút vonalán: előbb 27 méteres kötélereszkedés a párkányig, innen száraz időben lemászás a párkányon, nedves időben még egy kötélereszkedés a párkány legalsó fenyőjétől (40 m).

A6 Ø HONVÉDEK ÚTJA nh(4A)
(TRASEUL HONVEZILOR / ROUTE DER HONVÉDER)

Első megmászás: 1942
Hossza: 100 m=3 kh	Szintkülönbsége: 92 m
Nehézségi osztály: nh(4A)	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (12 m I, 74 m III, 5 m IV);
             9%-a mesterséges mászás (9 m A1).

      A Honvédek útja időrendben a Békás-szoros második mászóútja (1942). A "Kicsi Magyar idő" (1940–1944) alatt a Gyilkos-tónál hegyivadász altisztképző tanfolyam működött, a sziklamászás és a sízés fortélyaira a német hadsereg javarészt osztrák származású kiképzői oktatták a magyar bakákat. Az út megnyitói ezek közül kerülhettek ki. A három kötélhossz jellegtelen vonalon, omladozó kőzeten halad, megmászását nem ajánljuk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Petriu-repedés

A4 * PETRIU-REPEDÉS 4B
(FISURA PETRIU / PETRIU-RISS)

Első megmászás: Petriu Puiu, Petrov Iosefina, 1948
Hossza: 280 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 89%-a természetes mászás (161 m I, 40 m II, 48 m III);
              11%-a mesterséges mászás (25 m A0, 6 m A1)

      A látványos repedés megmászásának első kísérletét Petriu Puiu halálos kimenetelű balesete hiúsította meg. A balesetet az elölmászóval kiszakadó hatalmas kőtömb okozta, ez zuhanás közben elvágta a biztosítókötelet. Petriu Puiu a Lapos-patak szikláin lelte halálát. Petrov Iosefina segélykiáltásaira senki sem figyelt fel, a sziklafalon eltöltött egy nap és egy éjszaka után saját erejéből ereszkedett le. A helybeliek visszaemlékezése szerint Petrov Iosefina mintegy két hónappal a baleset után ismét próbálkozott a repedés megmászásával. Végül is öt évvel később, 1953-ban Fomino Emil és Bleahu Marcian társaságában fejezte be az utat.
      A baleset pontos helyét Floricioiu Alexandru közlése alapján sikerült azonosítanunk: a 6. kötélhossz végéből, a nagyméretű boltozat alól szakadt ki az a sziklatömb, amely Petriu Puiut lesodorta, és kötelét elvágta.
      Ritkán járt útvonal, sűrűn, de bizonytalanul szegezett. A nyolc kötélhosszból mindössze két és fél kötélhossz sziklamászás, a többi meredek fűlejtőn halad.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Keleti-gerinc Hegyivadászok útja Requiem mászóút

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Keleti-gerinc

♥ A2 *** KELETI-GERINC 4A
(CREASTA ESTICĂ / OSTGRAT)

Első megmászás: Schenn Matei, Fogarascher Anton, 1952	Felújítva 2006-ban
Hossza: 245 m=7 kh	Szintkülönbsége: 190 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 2–3 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (93 m I, 96 m II, 31 m III, 2 m IV);
             9%-a mesterséges mászás (14 m A0, 9 m A1) Piros pontos út

      Könnyű útvonal, közepes felkészültségű sziklamászóknak is ajánlott. Kulcsszakasza sűrűn szegezett A0 és A1. Az eredeti út az Oltár-kő DNy-i fűlejtőjén kezdődött és 150 m után érte el a gerinc élét. A fűlejtő alsó kétharmada közös a Hegyivadászok útjával és a Rekviem-mászóúttal, meglehetősen egyhangú és nedves időben bizonytalan is. Helyette azt a változatot ajánljuk, amely végig a Keleti-gerinc "matematikai" élét követi.
      A 4. kh közepe táján mély csorbába érünk, a fűlejtőn haladó eredeti Schenn-útvonal itt ér ki a gerinc élére. Az Első gerincvállon a gerincre benyúló fűpárkányon állunk meg. Ez az 1–11/2 m széles párkány "vészkijárat", kőtörmelékes, fenyves meredek oldalra vezet. Innen egyetlen 30 méteres kötélereszkedéssel érhetjük el a fal tövében húzódó csapást. Az 5. kh felvezet a nagyméretű Második gerincvállra. Fölöttünk az Oltár-kő Délkeleti-pillére tornyosul, a további út csak néhány méteren követi a pillér élvonalát, hamarosan jobbra, a pillér mögé kerül, könnyebb terepre vezet. A 6. kh a mászóút legnehezebb kötélhossza. Kulcsszakasza 2 m IV- nehézségű átlépés a pillér éléről a tőle jobbra húzódó bevágás aljába. A 7. kh-ban az 5 m magas III- nehézségű omlékony horony annyira szűk, hogy hátizsákkal nem mászható.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Hegyivadászok útja

A3 *** HEGYIVADÁSZOK ÚTJA 4B
(TRASEUL VÂNĂTORILOR DE MUNTE / ROUTE DER GEBIRGSJÄGER)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristea Emilian, 1965	Felújítása folyamatban
Hossza: 232 m=7 kh	Szintkülönbsége: 190 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 68%-a természetes mászás (86 m I, 36 m II, 5 m III, 30 m IV, 2 m V);
              32%-a mesterséges mászás (63 m A1, 10 m A2)

      A mászóút három, egymástól jellegében is különböző részre osztható. Alsó harmada meredek, I-es nehézségű fűlejtőn halad. A középső szakasz sorozatos balra harántozásokkal kivezet a Délnyugati-pillér élére. A felső 60 méter a pillér élén húzódik, áthajló és erősen kitett repedést követ. Ezen a szakaszon a kőzet mállékony, gyakoriak a gyenge szegek. A Hegyivadászok útját csak tapasztalt és edzésben lévő mászóknak ajánljuk. A sárga kőzet ellenére is szép, kitett, igényes mászást nyújtó útvonal. Néhány tartalék szeg és kalapács feltétlenül szükséges. A 2. kh-ban ágazik el jobbra a Keleti-gerinc Schenn-útvonala és a Rekviem-út. Nekünk a vízszintes sziklaszegélyen 25 métert balra kell harántozunk (II, egy szeg). A falnak támaszkodó sziklalemez mellett állunk meg (1 szeg). A 3. kh-ban 20 m után (IV- és A1) vízszintes, füves párkányra érünk, és itt különösen figyeljünk: a jobbra felettünk húzódó repedésben kényszer visszaereszkedések "eltévedt" szegei láthatók! Nekünk a párkányon vízszintesen balra kell harántoznunk, 18 m I után sziklaszögletben állunk meg, nagyméretű V-profilszegből biztosítunk. Az 5. kh a mászóút legbizonytalanabbul szegezett kötélhossza. A 6. kh-ban van az út kulcspontja: 10 m áthajló A2 után 2 méteres jobbra átlépés bajor (Piaz) technikával, körömfogásról, állás nélküli falon (V-). A repedésbe könnyűszerrel éket is illeszthetünk, ezzel a nehézséget A1-re csökkenthetjük. A kötélhossz végéig húzódó 20 méteres repedés szép, de mászástechnikailag igen igényes IV+ nehézségű természetes mászás.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Északnyugati-pillér

A5 ** ÉSZAKNYUGATI-PILLÉR 5A
(PILIERUL NORD-VESTIC / NORDWESTLICHER PFEILER)

Első megmászás: Kiss Tivadar, Páll István, Ţurcaş Ştefan, 1978                                 (2. és 3. kh: Fall László, Kerekes Péter, év ismeretlen)
Hossza: 196 m=6 kh	Szintkülönbsége: 155 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 73%-a természetes mászás (15 m I, 28 m II, 72 m III, 28 m IV);
              27%-a mesterséges mászás (48 m A1, 5 m A2)



      A mászóút kevés eltéréssel az Északnyugati-pillér esésvonalát követi. Jellegét és nehézségét a hosszú és ritkán szegezett, igényes természetes szakaszok adják. A 4. kötélhossz boltozat alatti bevágása nagyon omlékony és biztosíthatatlan. Tartalék szegek szükségesek!
      A pillér alsó 60 méterét évekkel ezelőtt marosvásárhelyi sziklamászók szegezték ki. Szóbeli értesüléseink szerint céljuk nem a pillér élvonala volt, hanem a jobbra húzódó Vörös-repedés.
      1. kh: Nagyon meredek sziklás-füves lejtőn 20 métert mászunk (II, szeg nélkül). Vastag fenyőnél jobbra kanyarodunk, 15 méter után sziklaodúhoz érünk, amely fölött két szeget találunk.
      2. kh: Az első szeg 5 m magasan van, kisméretű fogásokon érjük el (IV+). A repedés további 15 métere A1. Gyéren szegezett füves vályúban 15 métert haladunk (III+) és keskeny sziklaszegélyre, kényelmetlen biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      3. kh: Vékony erdei fenyő irányába mászunk a dőlt, sima sziklalapon (12 m III). Széles repedés (II) vezet nagyobb fűpárkányra, vastag fenyőhöz (1 szeg).
      A 4. kh a mászóút legnehezebb kötélhossza. A fenyő és a sziklafal között támaszkodva indulunk el. Tíz méter III+ a boltozat alatti bevágáshoz vezet, amely enyhén áthajló és nagyon omlékony (5 m A1). A bevágás jobb oldala tömör kőzet, bal oldalát pedig elvált tömb alkotja. Az út kulcsszakasza a boltozat alatti 4 méteres jobbra harántozás (1 szeg). A fogások biztosak, de szabályos kocka alakúak, és nagy kézerőt igényelnek. Első felén hiányzanak az állások (IV+), a végén keskeny peremek könnyítik meg a mászást (IV). A boltozat jobb szélén áthajló horony, első méterein kitett kéménymászással jutunk át (IV+, 2 köztes szeg). A kémény széles repedésként folytatódik, melyben kitett terpeszeléssel haladunk (19 m IV és IV+). Kényelmes biztosítóhelyre érünk, fenyőfánál 2 szeg.
      5. kh: Balra indulunk, majd bizonytalan fűpárnákon és apró fogásokon 25 métert mászunk felfele (III). A szakasz alsó felén három szeg, fennebb két vékony fenyő segít át egy fogás nélküli részen. Teljesen simára mosott meredek sziklalapra jutunk, melyen balról jobbra harántozunk. Az elölmászó a legfelső szegből Dülfer-harántozással eléri a lap jobb szélén levő szeget (5 m), a másodmászó kénytelen az alsó szegen átfűzni az egyik kötelet, és ebből elvégezni a Dülfer-harántozást. Így elérheti a jobb oldali szegbe akasztott létra alsó fokát. A harántozás végén fél méter széles szegélyen állunk meg, két V-profilszegnél.
      A 6. kh-ban a biztosítóhely szegélyén még 5 métert teszünk meg, majd függőleges falon 20 métert létrázunk (A1). A szakasz közepe táján, a változatosság kedvéért, kiugró, kerek tömböt kell "ölbe vennünk": a szikla aljának fordított fogásairól érjük el a következő szeget. Innen 10 méter szép természetes mászással (III) érünk fel az Oltár-kő Északi csúcsára.


Lejövetel az Északi-csúcsról.


      Az Oltár-kő északkeleti oldalán három kötélereszkedéssel. Az első ereszkedés két szege a csúcstól 10 méterre D-nek van, közvetlenül a gerinc éle alatt. Ez az ereszkedés pontosan 40 méter és meglehetősen igényes, a legkisebb hanyagság is azzal járhat, hogy a köteleinket nem bírjuk lehúzni. Ereszkedés közben (tehát arccal a szikla felé fordulva) tartsunk balra (az UIAA szabályzata szerint fogalmazva: az ereszkedés irányától jobbra). Nagyobb Rfenyőcsoport fölött 4 méterrel sziklaszögletben találjuk meg a második ereszkedés két szegét. Ez 17 méter hosszú, és az ereszkedés irányától balra lévő széles fűpárkányra vezet. A magányosan álló, sudár fenyő a Honvédek útján az első biztosítóhely. A fenyő törzse körül vetjük át a köteleket, és a Honvédek útja első kötélhosszának vonalán ereszkedünk. Pontosan 40 m után párkányra érünk, mely kivezet az Északi-nyeregbe. Innen ÉNy-nak széles ösvény ereszkedik a Lapos-patakhoz, a Kis-szerpentini turistagócponthoz, az egykori Békásszoros (Gyopár) menedékházhoz vezető piros háromszög jelzésre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)

♥ C1	***	Lapos-Kucsma repedése	4A
♥ C2	**	Éva útja	3B
C3	**	Ruxandra-mászóút	4B

      A Lapos-Kucsma, amint azt már említettük, földrajzilag a Kupás-havashoz tartozik. Eredeti neve Szerelmesek sziklája volt (L. Gyárfás Győző, 1910), a Lapos-Kucsma nevet 1976-ban bukaresti hegymászók ragasztották rá.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – megközelítés

A Lapos-Kucsma megközelítése

      A Lapos-Kucsma mindössze 750 méterre van a Kis-szerpentini turistagócponttól, az egykori Békásszoros (Gyopár) menedékház helyétől, és a beszállásokig csupán 150 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk. Megközelítése a Lapos-szurdok piros háromszög jelzésű útján történik, és a Lapos-patakig közös az Oltár-kő nyugati oldala felé vezető úttal.
      A Lapos-Kucsma repedése és az Éva útja felé a Lapos-patak előtt mintegy 30 méterrel kell elhagynunk a jelzett ösvényt, és balra – ÉNy-nak – nekivágnunk a meredek, bozótos oldalnak, ahol kőtömbök is nehezítik a mászást. A sziklafal szögletében messziről virítanak a beszállások kék keretes jelei. A baloldali a

♥ C1 *** Lapos-kucsma repedése 4A

      Ettől csupán néhány méterre jobbra van az

♥ C2 ** Éva útja 3B

      A Ruxandra-mászóút felé tovább követjük a jelzett ösvényt, a Petriu-repedésnél nem kelünk át a patakon, hanem a földrajzi jobb parton maradunk (menetirányt a patak bal partján). Vízmosott mart fölött egyensúlyozunk át, majd 20 méter után csapás ágazik ki balra. Ezen 30 métert haladunk és a Lapos-Kucsma hátába kerülünk. Balra boltozat alatt rézsútosan emelkedő széles repedést fedezünk fel, a sziklafal tövében a beszállás kék keretes fehér téglalapja:

C3 ** Ruxandra-mászóút 4B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – lejövetel

Lejövetel a Lapos-Kucsmáról

      A Lapos-Kucsma repedése a torony tetején ér véget, az Éva útja pedig 40 méterre a csúcs alatt, a csúcstól jobbra lejtő élen. A torony tetejéről a mászóutakkal átellenes oldalon, É-i irányban ereszked-hetünk le a fenyők között, és a torony mögötti nyeregbe érünk. Az Éva útja kiszállásától nem szükséges felmásznunk a torony tetejére (I és II), hanem szintben harántozhatjuk a fenyves oldalt és néhány méterrel a nyereg alá érünk.
      Semmi esetre se próbálkozzunk a jobbra alattunk nyíló vályún leereszkedni! Ennek kezdete csalogatóan kényelmesnek látszik, lennebb azonban meredek horonyba torkollik.
      A Ruxandra-mászóút végeztével is a Lapos-Kucsma nyerge felé kell harántoz-nunk. A nyeregből aztán akár a Lapos-patak felé, akár az átellenes oldalon a Kis-szerpenti turistagócponthoz, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztására ereszkedhetünk, jól kitaposott ösvényen.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – repedése

♥ C1 *** LAPOS-KUCSMA REPEDÉSE 4A
(FISURA CUŞMEI LAPOŞULUI / RISS DER LAPOSCH-MÜTZE)

Első megmászás: Kolcza Éva, Vasilescu Dan, 1979

Felújítva 2006-ban
Hossza: 96 m=3 kh	Szintkülönbsége: 78 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 33%-a természetes mászás (12 m II, 15 m III, 5 m IV);
              67%-a mesterséges mászás (20 m A0, 42 m A1, 2 m A2)
              Piros pontos út!


      Biztonságosan szegezett, szép mászóút. Rövidsége ellenére is változatos mászástechnikai feladatokat támaszt, így elsőrendű edző- és oktatóút. Másodmászókként kezdőknek is ajánlott. A torony felső harmadán a kőzet kissé omlékony.
      1. kh: A 13 m magas bevágás függőleges szegsora A1, egyetlen fellépésnél enyhén áthajló. A bevágás tetejétől a bal oldali falon 14 métert mászunk (A0 és A1). Boltozathoz vezető bevágás aljában állunk meg, kényelmetlen ferde sziklaküszöbön (3 szeg).
      2. kh: Az impozáns boltozatig vezető bevágás 5 m IV-, szeg nélkül, a végén kisméretű áthajlással (2 m A2). A balra tartó boltozat alatt szegsor, 6 métert harán-tozunk (A1) és könnyebb terepre jutunk. Az első kényelmes teraszon ne álljunk meg, mert 7 méterrel feljebb még kényelmesebb sziklafülkéhez érünk (3 szeg).
      3. kh: A kötélhossz első 15 métere füves, omlékony, és kisebb toronyra, kiugrásra vezet. A torony fölött nyílik a Lapos-Kucsma jellegzetes, széles, áthajló homlokrepedése, bal oldalán egy "eltévedt" szeggel. A mászóút vonala a homlokrepedéstől jobbra húzódik, és 16 méter kényelmes létrázás (A1) után a Lapos-Kucsma tetejére vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – Éva útja

♥ C2 ** ÉVA ÚTJA 3B
(TRASEUL EVA / EVAS ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Kolcza Éva, 1976	Felújítva 2006-ban
Hossza: 96 m=3 kh	Szintkülönbsége: 55 m
Nehézségi osztály: 3B	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 72%-a természetes mászás (30 m I, 6 m II, 8 m III, 25 m IV),
              28%-a mesterséges mászás (4 m A0, 23 m A1). Piros pontos út!
      Bal oldali szomszédjához hasonlóan biztonságosan szegezett, szép mászóút. Néhány közepesen nehéz és élvezetes természetes szakasz teszi változatossá. A Békás-szoros első piros pontos útja (= "rotpunkt stílusban mászható út"): 1982 nyarán Vörös László (Cinó) Kiszely Györggyel és Kiss Tivadarral (Budapesti Vörös Meteor SC) úgy mászták meg, hogy a szegeket kizárólag biztosításra használták.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) Ruxandra mászóút

C3 ** RUXANDRA-MÁSZÓÚT 4B
(TRASEUL RUXANDRA / RUXANDRA ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Gâţă Andrei, 1976
Hossza: 91 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 60%-a természetes mászás (20 m II, 25 m III, 10 m IV);
              40%-a mesterséges mászás (12 m A0, 16 m A1, 8 m A2)



      Biztonságosan szegezett, rövid, de nehéz út, kulcsszakasza erősen kitett hármas áthajlássorozat.
      Az 1. kh kezdetén az áthajló sziklafal eresze alatt a balról jobbra átlósan emelkedő hornyot követjük (12 m III).
      A 2. kh-ban beékelődött sziklatömbök mentén hornyot mászunk meg, a kéményből a kijövetel az első áthajlás. Három méter III-as szakasz a második áthajlás alá vezet (sűrűn szegezett A2). A harmadik áthajlás erősen előugró, ez a mászóút legkitettebb, legszellősebb része.
      A 3. kh kőzete nagyon omlékony, ezért a kötélhossz a szükségesnél sűrűbben szegezett.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL)

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL)

L1	**	Függetlenség Centenáriuma út	4B
L2	***	Középső-út	5B
L3	**	'68-as Finálé útja	4B

      A Bardócz-hegy gerince a Békás-szoros fölött emelkedő Őr-torony csúcsától fokozatosan emelkedik ÉNy felé. Legmagasabb pontja, a Bardócz-csúcs (1273 m) a gerinc ÉNy-i végén van, mindössze 300 méterre a Lapos-szurdoktól. A Bardócz-hegy lankás háta a csúcs alatt 400 m széles és 120–150 m magas függőleges mészkőfalban, a Bardócz-kőben szakad alá. A sziklafal szinte teljes szélességében DNy-nak néz, csupán felső sarka kanyarodik a patak mentén É felé. A sziklamászók érdeklődésére a széles letörésnek a jobb oldali harmada tarthat igényt, ugyanis a bal oldalát a szurdok felől benyúló széles, vízszintes párkány kettőbe osztja. A Bardócz-kő megszakítatlan jobboldali részén mindeddig három mászóutat nyitottak, de ezek közül is csak a Középső-út ér el tetemesebb magasságot.
      A sziklafal helybeliektől és az övezetet ismerő szakemberektől – geográfusoktól, geológusoktól – egyaránt és egyöntetűen használt neve Bardócz-kő. A Lapos-fal elnevezés az 1968-as sziklamászó bajnokság hiányos helyismerettel rendelkező bukaresti szervezőitől származik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – megközelítés

A Bardócz-kő (Lapos-fal) megközelítése

A Kis-szerpentini turistagócponttól 3/4–1 óra alatt kényelmesen elérhetjük a beszállásokat. A Lapos-szurdok piros háromszög jelzésén indulunk el, a Lapos-patakhoz érve még 70 métert haladunk a partján, majd lapos kőre festett fehér nyíl a bal partról az É-nak induló meredek ösvényre irányít (a piros háromszög jelzés a patak földrajzi jobb partján halad tovább). A meredek, vízmosott ösvény az Oltár-kő mögé, az Északi-nyeregbe (1064 m) vezet (utunk eddig közös a Honvédek útjához vezető úttal). Innen az Oltár-kővel ellentétes irányba, É-nak tartunk, néhány kisebb sziklatömböt megkerülve 200 méteren követjük az erdős élen húzódó ösvényt mindaddig, míg keskeny, lejtős tisztásra, a Görgeteg-vápa fejébe nem jutunk. A tisztás felső szélén az ösvény kettéágazik: a könnyebb tájékozódás kedvéért válasszuk a jobb oldali, meredeken emelkedő ágat (a bal oldali kezdetben enyhén lejt). 150 m kaptató után nyitottabb, szálerdős helyre, régi irtás sűrű bozóttal benőtt szélére érünk. Ösvényünk a jobbról, a Bardócz mezejéről jövő útba torkollik. A vízszintesen húzódó úton balra, DNy-nak haladunk, és itt figyelnünk kell: a széles, néhol szekérútszerű ösvény a Lapos-patakhoz ereszkedik, mi csak 160 méteren követjük, és aztán jobbra, a fiatal fenyvesben kanyargó, könnyen követhető csapásra térünk. Ez a csapás 320 méter hosszan átlózza a Bardócz-hegy Lapos-patak felé néző DNy-i bozótos, kőgörgeteges, meredek lejtőjét és a Bardócz-kő DK-i sarkához vezet. Sziklatömb mögött nyereg, szemben velünk az első mászóút:

L1 ** Függetlenség Centenáriuma út 4B

      Az út beindulása mellett a soha el nem apadó, csupán időnként tisztításra szoruló kicsiny forrás az egyetlen a környéken. A fal tövében húzódó csapás füves-sziklás kiemelkedést kerül meg, és 150 m után beszögelléshez vezet. Itt kezdődik a

L2 *** Középső-út 5B

      A függőleges fal mentén még 35 métert haladunk. Három méter magasságban vízszintes fűszegély, fölötte átlósan balra tartó repedés, amelyben csak nehezen fedezhetők fel a sziklaszegek:

L3 ** '68-as Finálé útja 4B

     

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – Függetlenség centenáriuma út

L1 ** FÜGGETLENSÉG CENTENÁRIUMA ÚT 4B
(TRASEUL CENTENARUL INDEPENDENŢEI / 100 JAHRE UNABHÄNGIGKEIT)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Petcu Marian, Gâţă Andrei, 1977
Hossza: 140 m=4 kh	Szintkülönbsége: 91 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 32%-a természetes mászás (45 m I a kiszállás fűlejtőjén);
              68%-a mesterséges mászás (12 m A0, 53 m A1, 24 m A2, 6 m A3)

      Rövid, de nagyon nehéz mesterséges mászóút. Kulcsszakasza A3-as, erősen áthajló, nyálkás horony, melynek nehézsége jóval meghaladja a negyedik osztályt. Az út megmászására csak nagyon jó erőnlétben lévők vállalkozzanak.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – 68-as Finálé útja

L3 ** 68-AS FINÁLÉ ÚTJA 4B
(TRASEUL FINALA 68 / KLEETERFINALE 68)

Első megmászás: Şapira Dorel, Fozocoş Paul, Udrea Gheorghe, 1968
Hossza: 128 m=3 kh	Szintkülönbsége: 105 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (29 m II, 24 m III, 9 m IV);
              52%-a mesterséges mászás (5 m A0, 50 m A1, 11 m A2)

      Országos sziklamászó bajnokság döntőjére készített torzó. A kezdeti 60 méter után ahelyett, hogy a függőleges falon folytatódna, füves párkányok során át kiharántoz balra, a sziklafalba benyúló széles párkányra. Biztonságosan szegezett, de mivel nagyon ritkán mászott út, sok rajta a kilazult és letakarítatlan kőtömb.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – Középső út

L2 *** KÖZÉPSŐ-ÚT 5B
(TRASEUL CENTRAL / MITTLERE ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Iusco Gheorghe, Nan Dorel, 1977
Hossza: 202 m=7 kh	Szintkülönbsége: 140 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 56%-a természetes mászás (10 m I, 38 m II, 34 m III, 25 m IV, 7 m V);
              44%-a mesterséges mászás (10 m A0, 46 m A1, 22 m A2, 10 m A3)

      Az útvonal a Bardócz-kő középső részén húzódó függőleges Negyven méteres repedést, és ennek folytatásában a sziklaüreg sorozatot követi. Ésszerű, szép, szellemesen kivitelezett útvonal, számos kitett, erősen áthajló szakasszal. Nagyon jó erőnlétet követel. Biztonságosan szegezett, a kőzet az 5. kötélhossz rövid szakaszának kivételével, "egészséges". A biztosítóhelyek kényelmetlenek, javarészt szegeken lógva.
      Figyelem: az expanziós szegek füleibe csak vékony karabinereket lehet beakasztani!

      1. kh: A 15 m magas beszögellés alsó kétharmada füves III+ és A0, a felső harmad enyhén áthajló A1. Átlósan balra emelkedő fűpárkányon 23 métert haladunk (II) és a jobb oldali sziklafal két szegénél állunk meg.
      2. kh: Tovább haladunk a fűpárkányon (10 m I), mely sima sziklahomlok tövében ér véget. 5 métert balra harántozunk a füvön, majd a sziklán rézsút jobbra mászva térünk vissza: a harántozás első 5 métere érdekes tapadómászás a sima lapon (IV+), a következő 10 méter fűszegélyen, majd vízszintes lap felső peremén vezet (IV). A kényelmes biztosítóhely a harántozás végén, sziklapárkányon van.
      3. kh: Nagyon távoli szegeken balra harántozunk (4 m A2), megmásszuk az áthajló diédert (5 m A2) és a Negyven méteres repedés aljához érünk. A repedés mentén 17 métert haladunk (A1 és A2) és nagyon kényelmetlen helyzetből biztosítunk (4 szeg).
      4. kh: Tovább mászunk a repedés szegsorán (A1), néha nagyméretű fogásokat is használva. Az iker-üreg alatt állunk meg biztosítani, újból csak szegeken csüngve (4 szeg).
      5. kh: A jobb oldali sziklaüreg "homokóráján" kötélhurkot fűzünk át, ezt önbehúzásra használjuk, és így érjük el az eresz fölé messze jobbra ütött szeget. Kiperdülünk az áthajló sziklafalra, melyen három nagyon szűk nyílású expanziós szeg segítségével jutunk át (5 m A3e). 13 m A1-es szegsor átlósan jobbra, omlékony, nyitott horonyba vezet. Ebben 10 métert haladunk (IV-), míg a biztosítóhely 4 szegét elérjük. Nyolc méterrel a második üreg alatt állunk meg, viszonylag kényelmesen.
      6. kh: A második üregig vezető 8 méter sárga kőzeten, de már szilárdabb fogásokon halad (III+). Az üreget megkerülő szakasz erősen kitett áthajlás: 4 m A2. Hat méter III+ vezet a harmadik, barlangszáda méretű magas üregbe, melynek belsejében végre kényelmesen állhatunk meg (2 szeg).
      7. kh: A barlangnyílásban 5 métert felfele, majd 2 métert kifele terpeszelünk (V-). A szikla nyílásába fűzött hurok segítségével jutunk át az ereszen (3 m A3). Az üreg fölött 5 m A0, 15 m III- és 10 m I vezet a Bardócz-kő gerincére, ahol az első fenyőnél állunk meg.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL

BARDÓCZ-FAL

Bardócz-fal

♥ B1	**	November 7 mászóút	4A
B2	**	Spătaru Gheorghe útja	4A
B3	Ø	Nagy-fal	5A
B4	***	Nagy-horony	5B
B5	**	XX. Évforduló mászóút	6A
B6	***	Boltozatok útja	6B
B7	***	Őr-torony útja	6A
B8	***	Hadsereg útja	6B
B9	*	Pokol-torok áthajlása	6A
B10	**	64-es Finálé útja	5B
**	Korszellem-mászóút
B11	**	Magányos-szirt útja	5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – A mászóutak beszálássai

A mászóutak beszálássai

      A műút a Nagy Szerpentin alját és a Km30 pontot elhagyva szűk sziklakapuba, a Pokol kapujába ér. A kapu jobb oldalát éles gerincű sziklatorony alkotja, az éltől kissé jobbra a néhány szeg egyetlen kötélhossznyi, ún. "sportmászó" utat jelöl. A bal oldalon, a mesterséges mederbe kényszerített patakon túl 60 méter magas és 70 méter széles sziklatömb emelkedik, déli – a műút felé néző – oldalán, szemben a Km30+090 ponttal függőleges, zsinóregyenes repedés húzódik:

♥ B1 ** November 7 mászóút 4A

      A Pokol-kapu után a Pokol tornáca következik. A tornác bal oldalát képező sziklatömb még nem a Bardócz-fal, nem is függ össze vele, 70 méter után meredek sziklavályú határolja. A Km30+330 ponttal szemben, a patak és a sziklafal közti keskeny padkáról kezdődik a

B3 ** Nagy-fal 5A

      A patakon a 20 méterrel lennebb lévő hídon kelünk át, a híd alsó vége és a sziklafal között tágasabb térség. A fal szögletéből indul és kezdetben függőleges, majd jellegzetesen jobbra ívelő repedés mentén halad a

B4 *** Nagy-horony 5B

      A Km30+415-nél befejezetlen betonhíd, a Magyarok hídja. 25 méterrel lennebb átlósan jobbra emelkedő nagyméretű boltozat, alatta könnyűszerrel fedezhetjük fel a sziklaszegeket, mert legtöbbjük jócskán kiáll a repedésből. Itt húzódik a Névtelen-mászóút (Nagy Miklós, Chivu Dumitru, Cojanu Nicolae, 1977), melyet kiszegezése óta ritkán másztak újra.

      A Km30+495 pontig a műút és a sziklafal között tágas, kőtörmelékkel borított térség terül el. Itt a Bardócz-fal derékszögben megtörik, a törés esésvonala alkotja a hatalmas boltozatokkal tarkított Őr-toronyt. A törmelékes térség felső szélén három mászóút beszállásának közös jele:

B5 ** XX. Évforduló mászóút 6A
B6 *** Boltozatok útja 6B
B7 *** Őr-torony útja 6A

      A Bardócz-fal ezen a szakaszon éri el legnagyobb magasságát: 280 méter. A Km30+525 pontnál a sziklafal a műút széléig nyúlik, közvetlen az aszfaltról indulhatunk a jobbra tartó repedésbe:

B8 *** Hadsereg útja 6B

      A kanyart követő 40 méteren a fal alja erősen áthajló, a boltozat legmélyebb pontjáról (Km30+600), fekete színű repedés mentén kezdődik a

B9 * Pokol-torok áthajlása 6A

      A Pokol-torok áthajlásának beszállástól 30 méterre jobbra öt méter magas áthajló bevágás, fölötte szögletes, az év szinte minden szakában nedves horony:

B10 ** 64-es Finálé útja 5B

      A Km30+640 pontnál véget ér a tulajdonképpeni Bardócz-fal, innen lefele gyökeresen megváltozik a bal oldali sziklás letörés jellege: széles, vízszintes, fenyves párkányok osztják kisebb-nagyobb sziklaszirtek labirintusára. A Bardócz-hegynek ezt a műút Km31+370 pontjáig (híd) terjedő letörését nevezik a helybeliek Bardócz-párkányoknak.
      A 64-es Finálé útjának beszállásától 80 méterre híd, alatta a bő vízhozamú Kis-Békás-patakkal felduzzasztott Békás-patak átkerül a műút jobb oldaláról a bal oldalra. A hídon túl a 31. kilométerkő, itt lépünk be a Pokol torkábaa: jobbról a Sziklatornyok fala magasodik, a Békás-patak bal partja fölött pedig a Bardócz-párkányok teraszokkal, szakadékvölgyekkel, vályúkkal szabdalt letörése. Ezen a szakaszon egyetlen mászóút ismert, a Km31+150 ponttal szemben, a patak vizéből kezdődő

B11 ** Magányos-szirt útja 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – A mászóutak beszálássai

Lejövetel a Bardócz-falról

      A mászóutak végeztével előbb az Őr-torony nyergéig sétálunk el a szálerdőben. Jobbról, ÉK-ről jövet a nyergen halad át az erdészektől és favágóktól, az "erdőlők"-től járt ösvény, mely a Bardócz-völgy autóútjából ágazik ki, és végig a Középső-Bardócz-párkányt követi. A nyeregből bal kéz felé az első nyom DNy-nak ereszkedik, ez rönkvontatás nyoma, hamarosan megszakad, mert meredek sziklafal fölé ér. Az erdőlők itt zúdítják le a fenyőrönköket, lemászni itt nem lehet. A járható ösvény ÉNy felé oldalaz, iránya többé-kevésbé megegyezik a csúcstól a nyeregig követett iránnyal. Az enyhén lejtő ösvényen 80 méter után elágazáshoz érünk: a bal oldali ösvény a Nagy Szerpentin aljához ereszkedik. Évekig ez volt az egyetlen ismert lejáró, de ésszerűtlen és fárasztó. Az alábbiakban leírt csapást a mászóutak felmérése során nyitottuk, a sziklamászók hamarosan "felfedezték" ezt a kényelmes lejárót, és idővel könnyen követhető ösvénnyé taposták ki.
      Tehát miután az elágazásnál bal kézre hagyjuk a direkt lejárót, jobbra tartunk és négyzet alakú fehér jelzésektől vezetve fiatal fenyvesben követjük az ösvényt. Mintegy 200 méter után tisztásra, mohos kőtömbök közé jutunk, ahol fokozottabban kell figyelnünk. Kissé jobbra tartva vágunk át a zavaros részen, és hamarosan a Békás-patakig ereszkedő első kőfolyáshoz érünk. Ezt a sokáig névtelen vápát a neves hegymászóedző, Mircea Noaghiu az 1960-as években nevezte el Vâlcelul Rebegiţilor-nak, melyet jobb híján Gémberedettek vápájának fordítottunk. Az elnevezés arra utal, hogy a brassói Egyetemi Klub jobb sorsra érdemes edzője, Noaghiu Miki ennek a vápának az aljában várta, órákon át, görcsbe szorult gyomorral a mászóutakból éjnek évadján visszatérő csapatait.
      Átkelünk a kőgörgetegen, az előttünk emelkedő sziklatömböt a sűrű erdőben balra ereszkedve kerüljük meg. A meredek csapás kezdetben a kőfolyással párhuzamosan ereszkedik, majd jobbra kanyarodva a sziklafal felé tart, és a Bardócz-barlang bejáratához vezet. A hatalmas boltívű barlang néhány méter mélységben záródik, esős időben kiváló menedék. Gazdag régészeti lelőhely, műkedvelő szpeleológusok a vastag lóguanó rétegből antik konzervdobozokat tárhatnak fel, mert az üreget felváltva használják istállónak a favágók, és táborhelynek az eldugott rablótanyák hangulatát kedvelő vadkempingezők.
      Az útvonal második kőfolyásától, a Görgeteg-vápától meredek sziklafal választ el. A barlangszádától 30 métert ereszkedünk D-nek a sziklagerinc élén, majd élesen jobbra fordulunk és 1–2 méter széles, füves párkányon jutunk le a fal tövébe. Az Oltár-kő alatt húzódó Görgeteg-vápa mentén 25 métert ereszkedünk, majd jellegzetes, két méter átmérőjű, fenyőnek támaszkodó kőgolyónál bevágunk jobbra az erdőbe. A szintgörbét követjük és mintegy 300 m után széles ösvényre, a Bernádiak ösvényére érünk. Ez a Lapos-patakhoz ereszkedik, ahonnan DNy-nak tartó ösvény, majd szekérút 250 méter után az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház helyére, a Kis-szerpentini turistagócponthoz vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – November 7 mászóút

♥ B1 ** NOVEMBER 7 MÁSZÓÚT 4A
(xxx)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Chiciorea Ion, 1956	Felújítva 2008-ban
Hossza: 80 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (10 m I, 3 m II, 16 m III, 4 m IV);
              59%-a mesterséges mászás (7 m A0, 38 m A1, 2 m A2)
Piros pontos út

      Sűrűn és biztonságosan szegezett rövid, mesterséges út. Kezdőknek is ajánlott. Napsütötte déli falon húzódik, télen, kora tavasszal elsőrendű edzőút.
      1. kh: A nyirkos, füves beszögellés első 5 métere könnyű természetes mászás (III+), felső része enyhén áthajló 8 méter A1. Jobbra emelkedő széles fűpárkányra jutunk, melynek felső szélén ké-nyelmes biztosítóhely van (2 szeg).
      2. kh: A biztosítóhely fölötti bevágást kisméretű áthajlás szakítja meg. Az áthajlás fölé kerülünk (5 m A1), és átlépünk a jobb oldalon emelkedő sziklahasáb tetejére (2 m IV-). Nyitott bevágás egyenes repedése mentén folytatjuk a mászást fenyőfáig (A1). Négy méter III+ után elhagyjuk a repedést és kitett balra átlépéssel keskeny kü-szöbre jutunk (2 m IV-). A fogások hiánya és a küszöb omlékony kőzete miatt ez az átlépés az út egyetlen nehezebb pontja.
      3. kh: Kezdetben szegeken (5 m A1), majd a szikla fogásain (2 m III+) széles, vízszintes párkányra mászunk fel. Fejünk fölött öt méterre áthajlás. Ahhoz, hogy kényelmesen jussunk az áthajlás alá, előbb balra harántozunk a párkányon (3 m II), majd rézsútosan jobbra sziklalépcsők során mászunk fel (4 m III-). Az áthajlás 2 méter A2. Fölötte a fal dőlése fokozatosan enyhül, a 13 méter hosszú szegsor kezdetben A1, majd A0, és erőfeszítés nélkül kapaszkodhatunk fel a fenyves perem első fenyőfájáig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Nagy-horony és Nagy-fal

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B4 *** NAGY-HORONY
(HORNUL MARE / GROSSER KAMIN)

Első megmászás: Schenn Matei, Ritişan Avel, 1963
Hossza: 336 m=10 kh	Szintkülönbsége: 240 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 5-6 óra

Jellege: 61%-a természetes mászás (4 m I, 40 m II, 76 m III, 73 m IV, 13 m V);
              39%-a mesterséges mászás (42 m A0, 88 m A1)

      Az út célja a Bardócz-fal felső harmadán nyíló látványos kéménysorozat leküzdése. A három horony 80 métere valóban szép kéménymászást nyújt, az útvonal alsó harmada azonban meglehetősen vegyes jellegű, és szinte mindvégig objektíven veszélyes. Az omlékony repedések gyéren szegezettek, a kitett harántozások bizonytalan fűszegélyeken húzódnak, a szegek javarésze gyengén rögzített. Akik nem ragaszkodnak a "hivatalos" útvonalhoz, azoknak élvezetes mászásban lehet részük, ha a szomszédos Nagy-fal útjába indulnak be, és a negyedik kötélhosszban, a széles fűpárkányon váltanak át a Nagy-horony vonalába.
      A 3. kh végén a boltozat alól 13 m hosszú sűrűn, de nagyon bizonytalanul szegezett vízszintes harántozással jutunk ki. Ez az út legkockázatosabb szakasza, alattunk a fal hatalmas boltozatban szakad alá! A mászóút kulcsszakasza az Első horony (7. kh), melynek alsó fele 25–30 cm "széles", kínlódási foka V+. A Második horony (8. kh) alsó kétharmada (12 m) jóval tágasabb az előzőnél, élvezetes IV+ nehézségű kéménymászással haladhatunk. Felső harmadán elszűkül, 4 métert mászunk csak benne (V-), és a zárótömb alól, nagyméretű fogásról jobbra lépünk ki. A Harmadik horony (9. kh) szélesebb repedésként kezdődik, előbb a jobb oldalán (4 m), majd a bal oldali falon mászunk (4 m III). Bebújunk a horonyba, itt 20 méteren IV váltakozik A1-gyel. A kötélhossz felső negyedében két zárótömb: az alsó megkönnyíti a mászást, a felső a horony mélyén van, itt kiszorulunk a szélére, és kisméretű, de biztonságos fogásokon mászunk (2 m IV+). Két méterre balra kisebb odúban biztosítóhely (2 szeg és homokóra).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Nagy-fal

B3 Ø NAGY-FAL
(FAŢA MARE / HOHE WAND)

Első megmászás: chenn Matei, Ritişan Avel, 1963
Hossza: 284 m=9 kh	Szintkülönbsége: 210 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 5-6 óra

Jellege: 60%-a természetes mászás (66 m III, 58 m IV, 38 m V, 7 m VI);
              40%-a mesterséges mászás (78 m A1, 37 m A2)

      Nagyon nehéz és igen ritkán mászott út. Megnyitói hosszú szakaszokon faékeket használtak, ezek teljesen elkorhadtak, és a széles repedések ma már csak szabadon, biztosítás nélkül mászhatóak. A fal felső felén, az erdős peremig megszakítás nélkül húzódó repedés utolsó 35 métere nincs kiszegezve. Az út megnyitói keskeny szegélyen balra harántoztak, a befejezetlen utat pedig felelőtlenül a sorsára hagyták, a "versenyhegymászás" szellemében és nagyobb dicsőségére. Több kalauz nélkül mászó csapat tévedt már a kiszegezetlen kötélhosszba, melyben a kényszerű visszaereszkedések szegei látszanak. A balesetveszélyt növeli az is, hogy száraz időben a repedés egy darabon szeg nélkül is mászható. Komolyabb baleset – valami csoda folytán – még nem történt, de több csapat szorult már segítségre, köztük az is, amelyik az út felmérését végezte. A Nagy-fal felső felének megmászását nem ajánljuk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Őr-torony útja XX. Évforduló mászóút

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B7 *** ŐR-TORONY ÚTJA 6A
(SANTINELA DE LA GÂTUL IADULUI / ROUTE DES WACHTURMES)

Első megmászás: Enache Gheorghe, Hurbean Tudor, Ursulescu Constantin, 1961
Hossza: 321 m=9 kh	Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-7 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (70 m I, 10 m II, 6 m III, 39 m IV, 30 m V);
              52%-a mesterséges mászás (130 m A1, 28 m A2, 8 m A3)

      Egyike a Békás-szoros legszebb útjainak. Alsó felén az igényes természetes szakaszok hozzávetőlegesen egyenlően oszlanak meg a mesterséges szakaszokkal. Felső részén a mesterséges mászás van túlsúlyban, itt az út szépségét a fal erős áthajlása és kitettsége adja. A Sárga Folt szegei gyengék, de ha körültekintéssel terheljük, kockázat nélkül mászhatunk. Ajánljuk a három létra egyidejű használatát. Nagyon nehéz út, csak kitűnően felkészült csapatoknak ajánlott.
      Kulcsszakasza a Sárga Folt, melyet a 46 méter hosszú 4. kötélhosszban bonyolultnak tűnő kötélmanőverrel szoktak megmászni. A 3. kh kötélhossz végén vízszintes jobbra harántozás, itt 5 méter után megállunk, szegeken lógva. A 4. kh során befejezzük a harántozást (7 m A1), és sziklavályú aljában három biztonságos szeget találunk. A következő 17 m A1-es szegsor felső végén rövid időre megállunk, és biztosítjuk a másodmászót, amíg az átmászik a harántozáson a három biztos szegig. Így az alattunk lévő jó köztes szegek tudatában vághatunk neki a Sárga Foltnak. A kőzet valóban nagyon korhadt, a szegek a vártnál mégis valamivel biztosabban állnak. A kötélhossz végén erősen kitett jobbra harántozás (3 m A3), két szeg közé kifeszített segédkötél mentén. A 6. kh közepén a Harmadik boltozat jobb oldali sarkához érünk, az eddig is áthajló mászóútnak talán ez a legkitettebb pontja. Áthajló 7 m A2 vezet a boltozat fölé, majd a boltozat eresze fölött rendkívül kitett átlós harántozással (11 m A1) érjük el a Negyedik boltozat bal oldali sarkát. Kis sziklaszögletben állunk meg (3 szeg), a Boltozatok útja itt torkollik a mi útvonalunkba. A 7. kh-ban kiérünk az Őr-torony tarajára, ahol IV- nehézségű természetes mászás vezet nagyméretű fogásokon a csúcs felé, hellyel-közel mozgó tömbök között. A sziklataraj élén háromméterenként köztes szegeket találunk. A 8. és 9. kötélhossz a csipkézett tarajon húzódik (I–II), a két kötélhossz 70 méterén biztosítószegeket már nem találunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – XX. Évforduló mászóút

B5 ** XX. ÉVFORDULÓ MÁSZÓÚT 6A
(TRASEUL A XX-A ANIVERSARE / ROUTE XX. JAHRESTAG)

Első megmászás: Ritişan Avel, Nagy Miklós, 1964
Hossza: 341 m=10 kh	Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-7 óra

Jellege: 52%-a természetes mászás (5 m I, 15 m II, 46 m III, 96 m IV, 15 m V);
              40%-a mesterséges mászás (55 m A0, 92 m A1, 11 m A2, 6 m A3)

      Nagyon nehéz út, csak kitűnően felkészült csapatoknak ajánlott. Útvonala az 5. kh után balról kerüli meg a boltozatsort, itt ágazik ki jobbra a Boltozatok útja. A XX. Évforduló útja viszonylag biztonságosan szegezett, felső harmadában azonban néhány kockázattal mászható kötélhossz van.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Boltozatok útja

FIGYELEM! A kövek az út teljes hosszából a műútra hullnak!

B6 *** BOLTOZATOK ÚTJA 6B
(TRASEUL TAVANELOR / ROUTE DER DACHÜBERHÄNGE)

Első megmászás: Kiss Tivadar, Kőmíves Johann, 1983
Hossza: 107 m=4 kh; megközelítéssel és kijövetellel együtt: 357 m=12 kh
Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 8-9 óra

Megközelítése: a XX. Évforduló mászóút első öt kötélhossza.
1. kh: (30 méter) 20 m III felfele, majd 10 m A1. 2. kh: (30 méter) 10 m A1, majd egyenesen felfele IV- boltozat alá vezet. A boltozatot balról kerüljük meg. 3. kh: (28 méter) 5 m V-, két köztes szeggel. Széles horonyban 15 m nagyon szép kéménymászás (IV+–V-, 3 szeg). Önbiztosítás sziklatű körül. 4. kh: (22 méter) Bajor (Piaz) technikával 3 m IV+ átlósan balra. 19 m A0 és IV+. 5. kh: (40 méter) A hatalmas Első boltozat középvonala felé tartunk. Kényelmes zsebfogásokon A0 és A1. A sima falat vízszintes repedés szeli keresztbe, ennek magasságában állunk meg nagyon kényelmetlen helyzetben (3 szeg).

Boltozatok útja:
1. kh: A biztosítóhelytől 4 métert jobbra harántozunk a repedés mentén, az V+ nehézségű szakaszon biztosításra éket kell használnunk. Sárgás szabdalt tömbökön és lyukak során át függőlegesen felfele mászunk, ezen a szakaszon V+ váltakozik A1-gyel. A nagyon kényelmetlen biztosítóhely 3 méterrel az első boltozat alatt van (5 szeg). 2. kh: Az Első boltozat 7–8 méterre nyúlik ki a falból, átmászása A3-A4 nehézségű. Többször is ékeket kell használnunk, és ajánlatos a háromlétrás technikát alkalmazni. A boltozat fölött függőlegesen folytatódik az út, V- váltakozik A1-gyel és A2-vel. Vízszintes repedés mentén 7 szeg jelzi a biztosítóhelyet. (A mászóút megnyitói itt töltötték az első éjszakát). 3. kh: Az út vonala előbb enyhén balra, majd jobbra tart (A1–A2) és a 2. boltozat alá vezet. Üresen kongó tömb mellett haladunk el, amely mögé lehetne ugyan szeget ütni, de kockáztatnánk, hogy lefeszítjük vele a sziklahasábot. Ajánlatosabb itt is éket használni. A Második boltozat 5–6 méterre nyúlik ki a falból, az első megmászók átlósan szelték át, hogy kihasználják a természetes repedéseket, és minél ritkábban kényszerüljenek falfúrásra. Nyolc méter után jutunk a plafon fölé, a mászás nehézsége végig A4. A boltozat fölött továbbra is áthajló a fal, expanziós szegek (A2e–A3e) irányítanak a mászóút vonalától kissé balra eső biztosítóhelyre (4 szeg). 4. kh: Függőlegesen felfele mászunk, majd bevágáson át jutunk a Harmadik boltozat fölé. Kisebb sziklaszögletben érjük el a Negyedik boltozat bal oldali sarkát, az Őr-torony útjának 6. biztosítóhelyét. A kötélhossz nehézsége végig A1 és IV+–V+ között váltakozik.

Kijövetel: az Őr-torony útja 7., 8. és 9. kötélhossza.
5 m A1 és 3 m jobbra harántozással kiérünk az Őr-torony tarajára, ahol 22 m IV- nehézségű természetes mászás vezet nagyméretű fogásokon a csúcs felé, hellyel-közel mozgó tömbök között. A sziklataraj élén háromméterenként köztes szegeket találunk. A 8. és 9. kötélhossz a csipkézett tarajon húzódik (I–II), a két kötélhossz 70 méterén biztosítószegeket már nem találunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Hadsereg útja Pokol-torok áthajlása

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B8 *** HADSEREG ÚTJA 6B
(TRASEUL ARMATA / ROUTE DER ARMEE)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Irimia Aurel, Schenn Matei, 1964
Hossza: 361 m=10 kh	Szintkülönbsége: 275 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (32 m I, 23 m II, 25 m III, 69 m IV);
              59%-a mesterséges mászás (154 m A1, 58 m A2)

      Kivételesen jó erőnlétet és kitartást igénylő hosszú és nehéz mászóút. A Békás-szoros legkitettebb, legáthajlóbb útjának tartják. Jellege már az egyhangúságig mesterséges, a rövid és közepesen nehéz természetes szakaszok – melyek végül is a mászóút hosszának 41%-át képezik – elvesznek a hosszú szeglétrák sorában. Az út vonala tekervényes, a legnehezebb és egyben legveszélyesebb szakaszok a vízszintes harántozások. Sok a gyenge szeg, ezért a létrázás a fizikai erőfeszítésen túl pszichikailag is fárasztó. A zegzugos útvonalon ügyelnünk kell a helyes kötélvezetésre, és ajánlatos három létrával másznunk.
      A tájékozódásra fokozottan kell figyelnünk, mert az útból több helyen ágaznak ki utólagos és félbehagyott, "halvaszületett" próbálkozások szegsorai. A 2. kh-ban a bevágás 10. méterétől az átlósan jobbra húzódó szegsor a Pokol-torok áthajlása mászóútba vezet. Nekünk a bevágás tetejétől balra kell harántoznunk. A 3. kh kezdetén a biztosítóhely fölötti hatalmas bevágás szegsora balra, az Őr-torony élére vezet, a Hadsereg útja jobbra folytatódik. A 4. kh az út legveszélyesebb kötélhossza: eresz peremén, erős áthajlásban, távoli és gyenge szegeken 8 méter kitett harántozás jobbra (A2e). Az út megnyitói kötélkorláttal igyekeztek biztonságosabbá tenni ezt a szakaszt. Az 5. kh-ban a jobbra induló szegsor újabb zsákutcába téríthet, nekünk a füves szegélyen balra kell tartanunk. A 7. kh-ban (48 m) érdemes a biztonság rovására az együttmászást megkockáztatni. A kötélhossz kezdete jobbra harántozás (15 m A1e) előugró boltozat ereszén. Ez a mászóút legkitettebb szakasza, de sűrűn és biztonságosan szegezett. Az ereszt a boltozat közepéig követjük, innen felfele irányítanak a szegek. A 11 méteres szakasz (A1) végén köztes biztosítóhely (3 szeg). 12 méter A1e (5 expanziós szeg), majd 10 m IV+ a következő boltozat alá vezet. A 9. kh (46 m) hosszú vízszintes harántozással kezdődik (15 m II), felső harmada pedig annyira omlékony (14 m IV-, szeg nélkül), hogy még a kötelek súrlódása is indíthat meg köveket.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Pokol-torok áthajlása

B9 * POKOL-TOROK ÁTHAJLÁSA 6A
(SURPLOMBA DE LA GÂTUL IADULUI / ÜBERHANG VON HÖLLENSCHLUND)

Első megmászás: Enache Gheorghe, Călin Nicolae, 1962
Hossza: 351 m=8 kh+120 m fenyvesben	Szintkülönbsége: 280 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 58%-a természetes mászás (60 m I, 60 m II, 45 m III, 33 m IV, 4 m V);
              42%-a mesterséges mászás (98 m A1, 32 m A2, 19 mA3)

      Nagyon ritkán járt, megerőltető útvonal, melynek alsó 80 métere mindvégig erősen áthajló. Az állandó vízszivárgás miatt a szegek erősen rozsdásodnak, megbízhatatlanok. A kimondott mászóút a Bardócz-fal magasságának közepe táján ér véget, innen még 120 métert kell a fenyvessel borított sziklaszirtek között a Középső-Bardócz-párkányig kimászni.
      A Bardócz-falnak ezen a részén összefüggő repedés húzódik a fal aljától a felső peremig. Ennek első 50 métere a Hadsereg útjának kezdete, a következő 40 méter a jászvásári alpinisták "halvaszületett" kísérletezéseihez tartozik, végül a felső öt kötélhosszon a Pokol-torok áthajlása húzódik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – 64-es Finálé útja

B10 ** 64-ES FINÁLÉ ÚTJA 5B
(TRASEUL FINALA '64 / KLETTERFINALE 64)

Első megmászás: Coliban Emil, Garner Valentin, 1964
Hossza: 107 m=4 kh	Szintkülönbsége: 70 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 55%-a természetes mászás (18 m II, 27 m III, 14 m IV);
              45%-a mesterséges mászás (7 m A0, 36 m A1, 5 m A2)



      Zegzugos, torz útvonal néhány szép és érdekes természetes szakasszal. Kulcsszakasza a 3. kötélhosszban a Kilenc méteres harántozás, mely nagy ujjerőt igényel (V- és V).

      1. kh: Az útvonal zsebfogásokon mászható áthajlással kezdődik (5 m V+). Erősen áthajló, sűrűn szegezett 5 m A2 és 4 m függőleges A1 következik. Szögletes csatorna formájú horony alá érünk, amely a boltozatos falról csepegő víztől állandóan nedves: alsó felén 2 szeg (A1), felső részén kisméretű fogások segítenek (IV+). Jobbra vízszintes párkány húzódik, kiugró tömböt kerülünk meg és 7 m II után kényelmes biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      2. kh: A párkányt előbb 2 méter kőtömb zárja el (III), majd 9 m után véget is ér. Sima, dőlt lapra hasalunk fel, és a bal oldali éles fogásokat felhasználva a mélyen alattunk lévő szegbe akasztjuk létránkat (lásd a mellékelt ábrát). A sima lapon haladunk tovább (A1), kitett lépéssel keskeny horony aljába jutunk, amely két méterrel fennebb (IV-) szűk, diaklázisszerű ferde hasadékká mélyül. Kényelmetlen helyzetből biztosítunk (3 szeg).
      3. kh: A szűk biztosítóhelyről kúszva juthatunk ki: 4 méter III-as nehézségű "hasonramonázs" (ramonázs: fr. ramonage | rom. ramonaj –kéménymászás az erdélyi hegymászók szóhasználatában). Jobbra harántozás (IV-) után biztos fogásokon 16 métert mászunk felfele (III) és az út kulcsszakaszához, a Kilenc méteres harántozáshoz érünk. Nagyon erősen hátradőlve, a sima sziklalapra feltalpalva haladunk (magyarul: rájbungolunk). A harántozás első 4 métere a könnyebb (V-). Az alattunk lévő sziklalap fokozatosan függőlegessé válik, a repedés pereme pedig élesebb lesz (V). A repedés alatt a fokozatosan emelkedő keskeny párkány csökkenti a harántozás kockázatát: akit cserben hagy ereje, erre a párkányra huppan le, és nem marad a kötélben függve.
      4. kh: Jobbra tartó ferde repedés mentén 15 métert létrázunk (A1), majd 5 méter III-as nehézségű füves szakasz a fenyőfák közé vezet.
      Ereszkedés: A széles teraszon húzódó zergecsapáson 50 métert haladunk vízszintesen, majd élesen jobbra fordulunk, és 20 métert ereszkedünk a függőleges fal peremén nőtt vastag fenyőig. Az első kötélereszkedés 35 méter, és keskeny, füves párkányon ér véget. Tíz métert harántozunk balra és a párkány második fenyőjétől 24 métert ereszkedünk a műútig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Magányos szirt útja

B11 ** MAGÁNYOS-SZIRT ÚTJA 5B
(TRASEUL COLŢUL SINGURATIC / ROUTE DES EINSAMEN FELSENS)

Első megmászás: Noaghiu Mircea, Garbiş Nicolae, Pârvu Ion, 1974
Hossza: 236 m=9 kh	Szintkülönbsége: 205 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 45%-a természetes mászás (13 m II, 32 m III, 31 m IV, 29 m V);
              55%-a mesterséges mászás (20 m A0, 109 m A1, 2 m A2)



      Biztonságosan szegezett, szép mászóút. Kényelmetlen beszállása a patak vizéből és az első két kötélhossz megkerülhető az Alsó-Bardócz-párkányon. A felső hét kötélhossz még így is tökéletesen teljesíti egy 5B nehézségű út követelményeit.
      A 3. kötélhosszhoz a következőképpen juthatunk fel: a Km31+370 pontnál lévő hídtól, a Mária-forrással szemben meredek, köves ösvény emelkedik ÉNy-nak. 250 métert mászunk, majd balra harántozunk mindad-dig, míg meg nem találjuk azt a sziklaodút, ahol az út megnyitói, a brassói egyetemisták tanyáztak, bivakoltak több napon át. Az odútól jobbra 20 méterre felfedezhetjük a harmadik kötélhossz szegeit.
      3. kh: A szélesen kezdődő bevágást 15 méteren követjük. A szakasz közepén 3 méteres beékelődött sziklahasáb, bal oldalán 3 szeg: a szegeken mászva A1, a hasáb peremének fogásain V. A következő 15 méter IV+–V-, két köztes szeggel A bevágás áthajló vége alól a jobb oldali falra mászunk ki (6 m A1 és 2 m A2). Vastag fenyőnél kényelmes biztosító-hely (1 szeg).
      4. kh: Füves részen át balra tartunk a fölöttünk tiszteletet keltően magasodó bevágás felé: 10 m III- , 3 m A1 és 13 m II.
      5. kh és 6. kh: A Negyvenöt méteres bevágás az útvonal legszebb és legigényesebb szakasza. Nehézsége IV+ és V+ között váltakozik, és végig "tisztán" ("rotpunkt stílusban") mászható. A kőzet, az utolsó méterek kivételével, nagyon egészséges, a fogások nagyméretűek és biztonságosak. Köztes szeg elegendő számban. A bevágás alsó harmadán, 15 méter után a kényelmes sziklaodúban álljunk meg biztosítani. A 6. kh végén a kijövetel 3 métere omlékony, földes.
      7. kh: Végig A1 nagy távolságra ütött szegekkel. Jobbra emelkedő füves párkányon állunk meg (egy szeg és fenyő).
      8. kh: A párkány jobb oldali, felső végéről folytatódik a szegsor. Távoli szegeken 15 métert mászunk (A1) és sima, mosott, függőleges falszakasz alá érünk. Itt fül nélküli expanziós szeg: Prusik-hurokra lesz szükségünk! A következő 10 méteres enyhén áthajló repedésben a szegek még távolabbra vannak egymástól, de végig fogások segítenek az egyensúly fenntartásában. A kötélhossz végén sziklaél alá kerülünk, a mászóút egyetlen kényelmetlen biztosítóhelyére (2 szeg). 9. kh: Az utolsó kötélhossz omlékony kőzeten húzódik, és a szükségesnél gyérebben szegezett. A biztosítóhely fölötti él bal oldalán 15 m III+, szeg nélkül. Átvágunk az él jobb oldalára, itt sima sziklalapon felfele 10 m A1. A lap fölötti borda bal oldalán 7 m III, szintén szeg nélkül. Füves, kőszálakkal tarkított menedékes lejtőre érünk, ahol a biztosítóhely szege csak nehezen fedezhető fel.
      A mászóút jól elkülönülő sziklaszirten végződik, neve is innen ered.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ

SZURDOK-KŐ

Sziklamászó zónák

Északi-fal

Sziklatornyok fala

Kis-torony fala

      Földrajzilag a Békás-szoros a Kis-Cohárd Kapubástyának nevezett sziklatornya és a Csíki-Bükk gerince által alkotott monumentális kapunál kezdődik. Ez a műút Km26+800 pontjára esik, és a turisták is ezt tartják a szoros bejáratának. A hegymászók számára a "kimondott szoros" a Nagy Szerpentin alatt, a Km30 pontnál kezdődik. Itt a Bardócz-fal (balról) és a Mária-kő északi nyúlványai (jobbról) néhány méterre közelítik meg egymást, ez a szűkület a Pokol kapuja. A Pokol kapuja után következik a Pokol tornáca, majd a Kis-Békás-patak beömlése alatt, a Km31-nél a Pokol torka. Itt kezdődik a szoros legszebb, leglátványosabb része. A következő 800 méter hosszúságú szakaszon, amelyet jobbról a Szurdok-kő, balról pedig a Bardócz-párkányok vesznek közre, az útépítés csak a patakmedren, és a falaknak közvetlenül az út fölötti részén változtatott.
      A XIX. század utolsó évtizedéig a szoros teljes hosszában járhatatlan volt. A Gyilkos-tó kialakulása előtt a Vereskő-patak vizének lefutása keskeny patakmeder és szurdokvölgy volt. A vízfolyás a Vereskő-patak nevet jóval hosszabb távon viselte, mint ma, és csak a Pokol torkától lefele nevezték Békás-pataknak. A kezdetleges kereskedelmi utak, – a "Lapos úttya" és a "Szurdok úttya" – amelyek összekötötték a Gyergyói-medencét a még Magyarországhoz tartozó két románok lakta településsel, Békásszoros és Gyergyóbékás falvakkal, messze kikerülték a szoros "pokol torkának" tartott alsó szakaszát.
      A Kis-Békás vízgyűjtőmedencéjét teljes egészében Gyergyószentmiklós határának egyik legjobb minőségű erdeje borította, kitermelésére azonban a magas szállítási költségek miatt nem vállalkozott senki. Felmerült tehát egy faúsztató csatorna terve és ekkor, 1890-ben a gyergyószentmiklósi olasz származású Giacomuzzi Tita vezetésével sor került a szoros alsó szakaszának feltárására, – és talán első bejárására. "Valóságos sötétafrikai expedíczió indult a szorosnak, összerakható tutajokkal, fegyverekkel, fejszékkel, vashorgokkal, kötelekkel, létrákkal. A két és fél kilométer utat ők bizony tizenegy óra alatt tették meg" (Urmánczy Nándor, 1895). A feltárást követően mindössze másfél év alatt elkészült a 30 km hosszú csatorna, mely egészen a tutajozható Besztercéig, Búrabékás (Gura Bicazu) falvacskáig szállította a kitermelt és feldolgozott fát. (Búrabékás településből alakult ki a mai Bicaz város). A Békás-szoros alsó szakasza és a Kis-Békás szurdoka így hamarabb vált ismertté és járhatóvá, mint a Békás-szoros középső és felső szakasza, és több turistatörténeti adatunk van róla, mint a Hagymás-hegység összes többi látványosságáról együttvéve. Boldog eleink a Kis-Békás szorosából induló, és a Pokol torkán átvezető csatorna gerendapárkányán sétálva csodálhatták a sziklaszorost, mely oly keskeny volt, hogy amint azt 1895-ben Urmánczy Nándor írta, "kiterjesztett karokkal elértük mindkét falát". Napjainkra 8–10 méterre szélesítették a legkeskenyebb részeket is.
      A csatornát, mely abban az időben ipari remekműnek számított, magasan a patak fölött vezették, hogy a felhőszakadások árhulláma kárt ne tehessen benne. Két cölöpsorra, a szűkületeknél pedig a sziklafalak közé ékelt keresztgerendákra támaszkodott, két oldalán korláttal ellátott deszkapalló húzódott, hogy az esetleg elakadó rönköket és deszkákat kiszabadíthassák. Mikor a Gyilkos-tó partján még csak egyetlen erdőőri lak árválkodott, és a Békás-szoros felső szakaszát is csak nagy ritkán kereste fel egy-egy elszántabb turista, akkor a Kis-Békás völgyében már 200–300 alkalmazott dolgozott. Urmánczy Nándor negyven bajor család letelepedéséről ír, akik még a pátriabeli fapapucsban jártak, és rendkívüli hozzáértéssel dolgozták fel a fenyőfát. Ugyancsak Urmánczy említi "a Gyilkos-hegy oldalában lévő merészen épült vízgyűjtőt, mely az itt kezdődő hosszú úsztató csatornát táplálja". A fakitermelésnél hatalmas lendülettel folyt a munka, a Kis-Békás szurdoka és a Gödrös-patak beömlése között 8–10, akkoriban korszerűnek számító, ún. turbinás vízfűrész működött. Elsősorban deszkát metszettek, de a kivételesen jó minőségű, bogmentes fenyőfát igénylő hangszerlap, zongorabillentyű és szitakéreg gyártásának is itt volt a legjelentősebb gyergyói előállításának helye. A környék erdei tíz év alatt eltűntek, a Gyilkos-havas, a Csíki-Bükk és a Mária-kő oldalait újratelepítették, a Kis-Békás völgye és a Szurdok-havas java része maradt legelőnek, kaszálónak, ahova békási gazdálkodók telepedtek le.
      A faúsztató csatorna mindössze tizenkét évet üzemelt, 1907-ben Dr. Fejér Gerő kanonok már csak a tartószerkezeten, gerendáról gerendára lépegetve tudta bejárni a szorost, három évvel később pedig L. Gyárfás Győző, az országút egyik építésvezetője már csak a gerendák korhadt maradványait találta. A kis-békási csatorna a gazdasági hasznosítás azon ritka kivételei közé tartozott, amely nem torzította felismerhetetlenné a szorost, hanem természetes formáját épségben hagyta. Az egykori híres építményből ma már csak egy begyepesedett, bozóttal benőtt földhányás látható két kilométerrel a Kis-Békás-szoros felső bejárata fölött, a hajdani víztároló gátjának maradványa.
      A faúsztató csatorna felhagyásakor, 1905-ben keskeny ösvényt építettek ki a szoros alsó szakaszán, amit 1910-ben, az országút nyomvonalának kijelölésekor szekérrel járhatóvá szélesítettek. Az országút 1914 végére készült el, és a Tölgyesi- és a Gyimesi-szoros mellett Erdélyt Moldvával összekötő egyik legfontosabb útvonal lett. Az egysávos makadám utat az 1960-as évek végén szélesítették ki és aszfaltozták, ezzel az áru- és turistaforgalom egy csapásra a többszörösére növekedett. Az út korszerűsítésével a patakmeder természeti ritkaságnak számító eredeti formája is megváltozott, a hatalmas járműforgalom pedig nagyon sokat csorbít a táj varázsán.
      A szoros neve a Békás-pataktól származik (ezért Békás-szoros és nem Békási-szoros, ahogyan néhány széplélek szeretné átkeresztelni). Ez a név már jóval a Gyilkos-tó keletkezése előtt ismert volt a már említett eltéréssel a mai névhasználattól: a Pokol torkáig a szurdokvölgyön átfolyó patak a Vereskő-patak nevet viselte. A szoros helynevei meglehetősen zűrzavarosak, a mai napig sincsenek egyhangúan elfogadott elnevezések. Ennek az a magyarázata, hogy a szoros feltárásáig csak a környező havasoknak (Cohárd, Kupás, Szurdok, Lapos) és az ezekhez tartozó néhány tetőnek, saroknak, sziklafalnak és pataknak volt neve. A tulajdonképpeni szoros sziklaalakzatainak névtelenségével sem a csatorna, sem az országút építői nem törődtek. A nagy erdőirtások után a környék helynévkincse a megtelepülő gazdálkodók családneveivel bővült. Benn a szorosban a keresztelgetés feladata a későbbi "hódítókra", a turistákra hárult, akik éltek is, és visszaéltek is a felfedezőket megillető névadás jogával. Ki-ki ízlése és ihletettsége szerint szórta, sziporkázta ötleteit, rendszerint tudomásul sem véve esetleges elődeit. Kezdetben bibliai és mitológiai nevek járták, ezekből néhány meg is rögződött a turistairodalomban. A XX. század ötvenes éveitől, a békás-szorosi sziklamászás fellendülésétől bukaresti és brassói alpinisták látták el a keresztapa feladatát, ők az újólag megnyitott utakat már inkább történelmi évfordulókról, nemzeti ünnepekről, a sportegyesületükről, esetleg friss apai örömöktől eltelve, az idő tájt világra jött csemetéikről nevezték el. Kevesen voltak azok, akik betartották a hegymászás egyik alapszabályát, amely megkívánja, hogy a mászóút neve lehetőleg tükrözze földrajzi elhelyezkedését.





Kis-Békás-patak és a Damuk-patak között húzódó Szurdok-havas jellegzetes völgyközi hát, változatos morfológiai formákkal. Bár a lapos, fennsíkszerű felszínek dominálnak, éles sziklatarajok, meredek szirtek is magasodnak rajta. Az 1000 métert meghaladó magasság ellenére dombvidék jellegű, a turisták érdeklődésére semmiképp sem tarthat számot. Ebből a szelíd vonulatból a Szurdok-csúcsnál ÉNy-nak ágazik ki egy mellékgerinc, mely a Békás-patak fölött az 1075 m magas Szurdok-kőben tetőzik. Ha a Szurdok-havas felől nézzük ezt a sűrű fenyvessel borított gömbölyded hegyet, nem is gyanítanánk, hogy átellenes oldala a környék legmagasabb sziklafalait rejti.
      A Szurdok-kőt DNy-ról a Kis-Békás-patak alsó szakasza, ÉNy-ról pedig a Békás-patak határolja. Mindkét patak fölött hatalmas falak emelkednek. Cristea Emilian a Szurdok-kőt óriási hasábhoz, prizmához hasonlítja: a hasáb két lapját a Kis-Békás fölött emelkedő Kis-torony fala és a Békás-patak vonalát követő Sziklatornyok fala alkotná, a hasáb harmadik lapja pedig a Szurdok-kő ÉK-i oldalát képező Északi-fal lenne. A prizma hasonlat csak annyiban sántít, hogy a Szurdok-kő felfele, a falak dőlése folytán egyre keskenyedik, és inkább csonka gúlára emlékeztet, mint hasábra. A Katalin-torony és az Elefántcsont-torony útjainak beszállásai között, a tornyok vonalában és a sziklafal tövében mérve 180 méter a távolság, kijöveteleik viszont mindössze 40 méterre vannak egymástól. A "függőleges falaknak" (előszeretettel használt kifejezés minden 60♥-nál meredekebb sziklafalra) szemmel nehezen érzékelhető dőlése 300 méteres szintkülönbségnél már jelentős eltolódást eredményez. Ha hinni lehet a hivatalos térképek szerkesztőinek, – márpedig hinnünk kell, mert a légi felvételek nem csalnak, – a Sziklatornyok falánál például az alap és a perem vetületei között 150 méter az eltolódás. Tökéletesen függőleges fal viszonylag kevés van, és mászás közben azonnal megérezzük, mikor a fal dőlése függőlegesbe vált.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Északi-fal

ÉSZAKI-FAL

O1	Ø	1. számú mászóút
♥ O2	***	Művészet-repedés	6B
O3	**	Szurdok-kő repedése	6B
O4	*	Dinamo XXX mászóút	6B
O5	Ø	Iaşi '80 mászóút	5A
O6	**	Nyírfa-csorba repedése	5B
O7	***	Katalin-torony útja	5B

      A Pokol-torok alsó végénél, a Km31+370 pontnál lévő híd fölött, a Katalin-torony vonalában a sziklafal eltér, eltávolodik a Békás-pataktól, élesen megtörik és az északkeletnek néző Északi-falat alkotja. Az ellentmondás a fal iránya és az elnevezése között onnan adódik, hogy az 1950-es évek bukaresti és brassói alpinistái rangon alulinak tartották az iránytű használatát, a fal keresztelőjén minden bizonnyal hangyaboly és mohos fa után határozták meg az égtájakat. Ne feledjük, hogy azokban az években az ország hegymászó társadalma a nagy alpesi északi falak (Eiger, Matterhorn, Grand Jorasses, Marmolada stb.) bűvöletében élt, útlevél hiányában legalább egy északi falat szeretett volna magáénak tudni.

(Az Eiger-csúcs nevével kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy ennek magyar vonatkozása is van. Azt eddig is tudtuk, hogy a híres-hírhedt csúcs a mesebeli emberevő óriásról, az ogre-ról kapta nevét. Benedek István Szülőföldünk Európa? című írásában hívta fel figyelmünket, hogy a franciául és angolul is ogre szó a kalandozó magyarok (hongrois) nevének torz változata. "Csak az átlagos franciák és angolok műveletlenségében bízhatunk: nem tudják, hogy az emberevő óriással bennünket aposztrofálnak..." – teszi hozzá Benedek István.)

      A Szurdok-kő falai közül az Északi-fal a legalacsonyabb, középvonalában is mindössze 210 méter. A fal felső pereme ugyan egy szintben van a Sziklatornyok falának peremével, alsó része azonban nem nyúlik le a Békás-patak szintjéig. Az Északi-fal alját meredeken emelkedő vápa határolja, így a pataktól távolodva fokozatosan veszít magasságából. A mászóutak is a fal alsó, jobb oldali felében vannak, a beszállásokig 120 méter szintkülönbséget kell megmásznunk. Középvonalában a falat folytonos horony szeli ketté, ennek a szűk és felső harmadában nagyon mély kéménynek a vonalán halad a Művészet-repedés mászóút.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Északi-fal mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

A Pokol-torok alsó végétől, a Km 31+370 pontnál lévő híd felső sarkától betonozott mellvéd vezet a bő vízhozamú karsztforráshoz, a Mária-forráshoz. A híd és a forrás között meredek völgyecske emelkedik az Északi-fal középvonala, a Művészet-repedés irányába. A völgyben húzódó ösvény a mellvéd fölött 25 méterrel törmelékes részre ér. Jobbra sziklás vályú, a jól kitaposott, de meredek ösvény ezt a vályút balról megkerüli, és 50 m után tér vissza a völgy vonalába. A sziklafal tövéig 250 métert mászunk és ezalatt 120 m szintkülönbséget gyűrünk le. A kapaszkodás meglehetősen fárasztó, mert a vápa talaja kőgörgeteges lágy föld. A meredek völgy a

♥ O2 *** Művészet-repedés 6B

beszállásához vezet. A Művészet-repedésből az 5. kötélhossz végén "vészkijárat" ágazik ki jobbra, ez a

O3 ** Szurdok-kő repedése 6B

A Szurdok-kő repedése (Cristina Petre, Cristea Emilian, 1961) habár önálló maximális nehézségű útként szerepel a hegymászó szövetség nyilvántartásában, a valóságban a Művészet-repedés változata, amely az útvonal legjellegzetesebb és legnehezebb szakaszát, a felső mély hornyot kerüli ki, és jóval könnyebb, rövidebb terepen vezet a tetőre. Ez a változat 102 méter közepesen nehéz (III–V-) természetes mászás, két rövid mesterséges betéttel (A0 és A2). Felújítva 2005-ben.

      A Művészet-repedés beszállásától 18 méterre jobbra egymás mellől indul a Dinamo XXX mászóút és a Iaşi '80 mászóút. A sziklafal tövében ösvény húzódik, enyhén lejt és hevenyészett bivakhely előtt halad el. A Művészet-repedés beszállásától 90 méterre füves repedés alá érünk, ennek vonalában kezdődik a

O6 ** Nyírfa-csorba repedése 5B

      Az enyhén lejtő ösvényen 15 m után elágazáshoz érünk: a jobboldali ösvény meredeken lejt, mi a baloldali ösvényen, szorosan a sziklafal mellett 15 métert mászunk:

O7 *** Katalin-torony útja 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Lejövetel az Északi-falról

Lejövetel az Északi-falról

      A lejövetelt az Északi-fal tetejéről a gyergyószentmiklósi Dancurás Salvamont csapat tagjai fehér téglalap alakú jelzéssel látták el. A viszonylag könnyen követhető csapás a Katalin-toronytól a sziklafal peremén kezdetben déli irányba húzódik, érinti a Sziklatornyok fala útjainak kijöveteleit, majd a Kis-torony fal fölött DK-nek fordul és a Kis-Békás-patak sárga sávval jelzett turista ösvényére ereszkedik. (Részletesebben a Sziklatornyok falánál)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Művészet-repedés

♥ O2 *** MŰVÉSZET-REPEDÉS 6B
(FISURA ARTEI / RISS DER KUNST)

Első megmászás: Floricioiu Alexandru, Hurbean Tudor, Hannich Horst, Jitaru Nicolae, Boros Sándor László, Marian Nicolae, 1958   Felújítva 2008-ban
Hossza: 244 m=9 kh	Szintkülönbsége: 210 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 4-6 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (5 m I, 33 m II, 41 m III, 79 m IV, 56 m V, 8 m VI);
              9%-a mesterséges mászás (5 m A0, 8 m A1, 7 m A2, 2 m A3)
Piros pontos út




      A több mint fél évszázada megnyitott Művészet-repedés az ország egyik legnevezetesebb mászóútja. A romániai hatos nehézségű utak közül is kiemelkedik azáltal, hogy szinte teljes hosszában természetes mászástechnikával győzhető le. Az út vonala a beszállástól a tetőig egyetlen megszakítatlan kéményt követ, melynek felső harmada ritkaság-számba menő nagyon mély, diaklázis-szerű hasadék. Az út első megmászói a kémény külső peremén haladtak, manapság azonban ritkán követik ezt a szép, de erősen kitett útvonalat. Napjaink titánjai inkább 10–20 méter mélyen hatolnak be a szűk repedésbe, míg olyan helyet nem találnak, ahol átpréselhetik magukat. Mindvégig nagyon nehéz mászóút, a köztes szegek száma kevés, de a biztosításhoz elegendő. Nagyon fontos, hogy ne öltözködjünk vastagon, és semmi olyan felesleges felszerelést ne vigyünk magunkkal, amitől a szűkebb szakaszokon beszorulhatnánk. Főleg szikár termetűeknek ajánljuk, bár több testesebb hegymászó is sikeresen mászta meg.
      1. kh: A beindulás jelétől jobbra és 5 méter magasságban kisméretű párkány, ahonnan széles repedés emelkedik. Az első 10 m még könnyen mászható (II), a következő 5 m (III-) nagyobb teraszra vezet. Öt méter szeglétrán (A0) kiugró tömb alá érünk, ezt jobbról kerüljük meg jó fogásokon, kissé kitett helyzetben (5 m IV-). A tömb csúcsa mögött kényelmes biztosítóhely (2 szeg).
      2. kh: Az enyhén áthajló bevágás (15 m A1 és A2) horonnyá szélesedik: 10 méter, alsó fele III+, a felső IV+. Keskeny földes üregben állunk meg (3 szeg).
      3. kh: Két alulról felfele elvert, de biztosan álló szeg kisebb áthajláson segít át (2 m A3). Lekerekített fogás és erőltetett vállkulcs segítségével lendülünk fel, majd nyitott bevágás kerekded bütykein külső támaszkodással 3 m VI- nehézségű szakaszt küzdünk le. Szűk és áthajló horonyban folytatjuk a mászást (12 m V+), amely feljebb kissé kiszélesedik és nehézségéből is veszít (18 m IV+). Széles hasadékba jutunk, ahonnan kényelmesen biztosíthatunk (3 szeg).
      4. kh: A horony szélesebb szakaszán 9 métert mászunk (III+) és nagyobb odú előtt haladunk el. Húsz méter hosszú, erősen áthajló kémény következik, alsó fele IV+, felső fele zárt kürtővé mélyül, mely belül ugyan könnyebben mászható, de szűk és megszorulhatunk. A külső változat erősen áthajló horony, fennebb ez is összeszűkül és kikényszerülünk a peremére: V+. A horony tetején nehezen legyűrhető zárótömb, fölötte már enyhül a mászás nehézségre, 10 m III+ vezet széles hasadékba, kényelmes biztosítóhelyre (3 szeg).
      5. kh: A hasadék fokozatosan szélesedik (11 m III+), a végén földdel, agyaggal feltöltődött kényelmetlen, csúszós biztosítóhelyet találunk. Baloldalon emelkedik a mély diaklázis, a mászóút "művészi" felső harmada, jobbra pedig a Szurdok-kő repedése ágazik el, amely két közepesen nehéz és egy könnyű kötélhosszon, az eredeti útvonalánál jóval könnyebb változaton vezet a tetőre.
      6. kh: A biztosítóhely bal oldaláról 4 métert kapaszkodunk felfele és sziklaablakon át bebújunk a horonyba. Mélyen a diaklázisban, félhomályban nyomakodunk felfele, a 9 méteres szakasz nehézsége V- és V+ között váltakozik. A biztosítás sok gondot nem okoz, mert kiesni innen a legjobb akarattal sem lehet. A szűk szakasz után jobbra bújunk ki a hasadékból, és bevágás mentén 4 métert terpeszelünk (IV-). Visszatérünk a horonyba, és jó mélyen a belsejében újabb 9 méteres V- és V+-os szakaszon préseljük fel magunkat. A diaklázis mélyén állunk meg, két beékelődött sziklatömbnél, szeg nélkül.
      7. kh: A következő 8 méteren alkalmazhatjuk a Művészet-repedés hírhedt "mellkas-kulcsát": a legvékonyabb dongájú legény mellkasa is megszorul a horony falai között, ha teleszívja levegővel. A szakasz nehézsége V+ és VI- között váltakozik. A kémény kissé szélesebb szakaszán vízszintes szegélyre jutunk, ezen 5 métert jobbra harántozunk (2 szeg). A horony annyira kiszélesedik, hogy 8 métert terpeszelve mászhatunk (IV-). Két métert újból jobbra tartunk, majd rövid, fokozatosan szűkülő részen préseljük át magunkat (2 m V+). Kikényszerülünk a hasadékból, 4 m IV+ után bújhatunk vissza az egyetlen szeggel ellátott biztosítóhelyre.
      A 8. kh rövid kötélhossz (11 m) még a horonyban húzódik, nehézsége V- és V+ között váltakozik és meglehetősen szűk. A horony tetején állunk meg, füves párkányon, boltozat alatt (2 szeg).
      9. kh: Széles, füves vályú emelkedik az erdős tető felé (15 m IV+). Könnyű terepre érünk, ahol már fenyők között kapaszkodva 18 m II után felérünk a fal peremére.

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Nyírfa-csorba repedése

O6 ** NYÍRFA-CSORBA REPEDÉSE 5B
(FISURA STRUNGII CU MESTEACĂN / RISS DER BIRKENSCHARTE)

Első megmászás: Schenn Matei, Irimia Aurel, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 234 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 50%-a természetes mászás (29 m I, 15 m III, 62 m IV, 11 m V);
              50%-a mesterséges mászás (13 m A0, 52 m A1, 37 m A2, 15 m A3)



      A mászóút vonala a Katalin-tornyot az Északi-faltól elválasztó mély hasadékot követi és hat kötél-hossz után a Nyírfa-csorbában találkozik a Katalin-torony útjával és a Szikla-tornyok útjával. A három út közös vonalon jut fel a Szurdok-kő tetejére. Biztonságosan szegezett, változatos út, mely megköveteli a természetes és mesterséges mászástechnika teljes arzenáljának ismeretét. Kulcsszakasza a csorba alatti kötélhosszban 15 méter nagyon jó erőnlétet követelő A3.
      Az 1964-es kiadású Cristea-kalauz eltúlzott jellemzése, mármint hogy ez az ötös út valójában egy kemény hatos, elriasztotta a mászókat. Az utat éveken át kerülték, ezért több kötélhosszát felverte a fű.
      A gyűrű nélküli csőszegekbe csak vékony karabinereket lehet akasztani.
      1. kh: A kezdetben egyenes füves repedés (10 m A1 és IV) balra áthajló bevágásként folytatódik: 12 m A2 nagy átmérőjű csőszegeken. A bal oldali fűpárnán a mászóút egyetlen kényelmetlen biztosítóhelye (3 szeg).
      2. kh: Továbbra is a bevágás-ban haladunk (11 m A2), majd kiszegezett füves szakasz következik (15 m A1). Áthajló horony tövében kényelmes párkányon állunk meg (2 szeg).
      3. kh: A horony alsó 6 méterét kéménymászással (V-), az áthajló felső 9 métert létrázva másszuk meg (A2). Kitett, erősen nyújtott balra átlépéssel juharfához érünk, fölötte fűvel benőtt horony kezdődik. A horony peremén 12 métert terpeszelünk (IV-). Kényelmes helyen 3 szegtől biztosíthatunk.
      A 4. kh 15 m magas, mély és felfele szűkülő kéménnyel kezdődik, melyből sziklaablakon át kerülünk ismét a napvilágra. A kémény alsó szakasza A2 és V- között váltakozik, a kijövetel IV. Öt méter kényelmesebb horonymászás után valóságos kis oázisba kerülünk: dús fűvel borított széles párkány, árnyat adó juharliget, csupán az üdítő forrás hiányzik.
      5. kh: Széles horony jó fogásain kényelmesen mászunk, a kötélhossz nehézsége végig IV. Rövid füves szakasz után áthajló repedés alá érünk, itt állunk meg kisméretű, ferde párkányon (3 szeg).
      A 6. kh az út kulcsszakasza. A 15 méter hosszú A3-as áthajló repedés leküzdését a mélyen bevert, gyűrű nélküli csőszegek is nehezítik. A nagyon távoli szegeket térdkulccsal és kitett külső terpeszeléssel érjük fel Az áthajló szakasz fölött 5 m A1 és 15 m hosszú fűlejtő vezet a Nyírfa-csorbába. Útvonalunk itt találkozik a torony csúcsáról ereszkedő utakkal, a Katalin-torony útjával és Sziklatornyok útjával.
      7. kh: A csorbából kezdetben egyenesen felfele vezet a szeglétra (A0-A1), majd füves, mohos küszöbökön át széles teraszra érünk.
      8. kh: A terasz jobb széléről függőleges repedésben húzódik a szegsor. 15 m A1 után a repedés kiszélesedik és kényelmesen mászható vályú (III-) vezet a fenyvesbe.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Katalin-torony útja

O7 *** KATALIN-TORONY ÚTJA 5B
(RASEUL PINTENUL LUI CĂTĂLIN / KATALINTURM)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 229 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (7 m I, 8 m II, 47 m III, 28 m IV, 4 m V);
              59%-a mesterséges mászás (13 m A0, 92 m A1, 27 m A2, 3 m A3)



      Az Északi-fal és a Sziklatornyok fala közt határt képező Katalin-torony neve a legújabb keletűek közé tartozik: Karácsonyi Laci az addig névtelen tornyot az első megmászás ideje alatt született fiáról, Cătălin Karácsonyiról nevezte el.
      Az út kisebb eltérésekkel a to-rony élvonalát követi. Alsó fele biztonságosan szegezett mesterséges mászás, felső részén gyakoriak a kevés köztes szeggel ellátott hosszabb füves szakaszok. Kulcsszakasza a 4. kötélhossz nagyon szűk hornya, melyből a kimászás áthajló ötös nehézségű. A Katalin-torony csúcsát a Nyírfa-csorba választja el a Szurdok-kő tömbjétől. A csorbában három mászóút találkozik: balról ide ér fel a Nyírfa-csorba repedése, a torony tetejéről pedig a Katalin-torony útja és a Sziklatornyok útja ereszkedik le. A csorbából közös útvonalon jut fel mindhárom a Szurdok-kő tetejére.
      1. kh: Átlósan jobbra emelkedő füves szegély (12 m III+) előugró sziklataraj alá vezet, melynek erősen áthajló bal oldalát 3 m A3 nehézségű létrázással küzdjük le. Hét méter A1, majd 8 m II-es fűpárkány kényelmes biztosítóhelyre vezet (4 szeg).
      2. kh: A kezdetben függőleges repedés 20 m A1 után jobbra kanyarodik, és áthajló lesz. Nyújtott jobbra átlépés után (2 m A2) 9 métert ezen az áthajló szakaszon létrázunk (A2). A szegsortól jobbra emelkedő tornyocska csúcsával egy magasságban állunk meg, ferde kőszegélyen, sziklaszegeken lógva (4 szeg).
      3. kh: A biztosítóhely fölötti murokból balra lépünk ki (2 m IV+, a szikla hajlata mögött kényelmes fogás). Tíz méter A1 egyenesen felfele húzódik, rövid szakaszon karkulcsolással jutunk át (2 m V-). Balra tartunk (10 m IV-) és a faltól elvált tömb élére kerülünk. Ezen visszakanyarodunk jobbra, a nagyon kényelmes füves párkányon ne álljunk meg. Áthajló falon 8 métert jobbról balra harántozva (A1 és A2) horony aljához érünk Itt kényelmes sziklaszögletben 2 szeg.
      4. kh: A fölöttünk emelkedő kémény az út kulcsszakasza. Alsó része nagyon szűk (IV), a közepe táján kissé tágabb, a kimászásnál újból elszűkül, és erősen balra hajlik: 2 m "kiköpős" V+. A horony fölött 3 szeg még felfele vezet (A2), majd erősen kitett szakaszon 3 métert balra harántozunk (A2). A harántozás végén kisméretű, de viszonylag kényelmes biztosítóhelyen állunk meg (3 szeg).
      5. kh: Széles, függőleges repedéssel kezdődik, egymástól távolra ütött csőszegekkel (7 m A2). Kényelmesebb szeglétra (6 m A1) után jobbra harántozunk (3 m III+), és mély repedésbe jutunk, melyet 7 méteren követünk (IV+). Széles, menedékes, ferde horony 5 méterét két változaton is megmászhatjuk: benn a horonyban IV, a jobb oldali peremen III+. Vízszintes fűszegélyre érünk, melynek mindkét szélén egy-egy biztosítószeg van. Ajánlatos a szegély jobb oldali végén megállni. A Katalin-torony élvonalában vagyunk, a mászóút legszellősebb pontján, mintegy a műút fölött lebegve. Nagyon ügyeljünk a mozgó kövekre, mert ezek a műútra hullhatnak.









      6. kh: Sima falon 18 métert kényelmesen létrázunk (A1), majd 7 m hosszú, szeg nélküli bizonytalan füves szakasz következik (III-). Vékony fenyő mellett köztes biztosítóhely (2 szeg), a rövidebb kötelekkel haladók itt megállhatnak. A torony csúcsáig még 15 m III nehézségű mászás van hátra, a tetőn gyűrűs szegtől biztosítunk.
      A Katalin-torony csúcsáról 17 méteres kötélereszkedéssel jutunk a Nyírfa-csorbába.
      7. kh: A függőleges falon 15 m könnyen mászható szegsor húzódik (A0 és A1). Füves, mohos küszöbök során át széles, fenyves teraszra érünk.
      8. kh: A terasz jobb oldali széléről függőleges repedésben szegsor emelkedik (15 m A1). A repedés kiszélesedik és kényelmesen mászható vályú (III-) vezet a fenyves tetőre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok fala

SZIKLATORNYOK FALA

P1	*	Sziklatornyok útja	6A
P2	***	Keresztezett-út	6B
P3	***	Elefántcsont-torony útja	5B
P4	Ø	Hegyililiom-horony	5B
P5	*	Vaskohászok útja	5B
P6	*	Bányászok útja	6A
P7	*	Székelyek útja	6A
P8	*	Június 16 mászóút	5B
P9	*	Maraton-mászóút	6A

      A Sziklatornyok fala a Békás-szoros legmagasabb sziklaletörése, magassága néhány ponton meghaladja a 300 métert. A Km31-től a Km31+370 pontnál lévő hídig húzódik és a szemközt emelkedő Bardócz-párkányokkal együtt alkotja a szoros legvadregényesebb részét, a Pokol torkát. Ez a fal is, akárcsak a Bardócz-fal, két részre tagolódik, majdnem derékszögű élet alkotva a műút Km31+150 pontja fölött. Az él vonalában, közel a fal felső pereméhez 60 méter magas, sárgás-fehér hasáb tapad a függőleges sziklához, mintegy ellentmondva a fizika törvényeinek. Ez az Elefántcsont-torony, egyike a fal névadó sziklatornyainak. A másik névadó sziklaalakzat a falat északról határoló Katalin-torony. A fal alsó felében, a Katalin-torony alatt emelkedik még egy harmadik, tudomásunk szerint névtelen tornyocska.
      A Katalin-torony és az Elefántcsont-torony esésvonalai között, 80 méterrel a műút fölött fenyőkkel, juharfákkal sűrűn benőtt terasz húzódik, az Elveszett világ párkány. Ezt a teraszt jobbról, balról, alulról, felülről sima, áthajló sziklafalak határolják, a párkányra csak valamelyik hatos nehézségű mászóúton juthatunk fel. A 31. kilométerkő fölött húzódik még egy, a világtól hasonlóképpen elzárt fenyves párkány, a Rezerváció.
      A Békás-szoros legmagasabb fala sokáig várakozott legyőzőire. 1962. augusztus 6-án fejezte be Chivu Dumitru és Karácsonyi László a Sziklatornyok útját, amelyet a Sziklatornyok falához sorolnak ugyan, habár ez az út a Katalin-toronyra vezet, magát a falat nem is érinti. Időrendben a következő a vajdahunyadi Ritişan Avel és Betegh Imre által 1964-ben megnyitott Vaskohászok útja. Rá egy évre, a hegymászásban meglehetősen fura versengés eredményeként született meg a fal két mindmáig legnépszerűbb mászóútja, az Elefántcsont-torony útja és a Keresztezett-út. A két út megnyitásának a története megérdemli, hogy néhány sort szánjunk rá. Az egész úgy zajlott le, ahogyan a laikusok a sziklamászó versenyt elképzelik: a hegymászók csapatai másznak, másznak, az egyik jobbról, a másik balról, s aztán amelyik előbb tűzi ki a zászlót az oromra, az a győztes. Chivu Dumitru naplójegyzetei (File de jurnal 22-23 iulie 1965, Buletin Alpin CJEFS-Braşov, 1977) és Opriş Mircea szóbeli közlései alapján próbáltuk rekonstruálni az eseményeket.
      Amióta csak az 1950-es évek elején a romániai hegymászást szovjet mintára versenysporttá szervezték át, a hadsereg és a belügy brassói egyesületei, az Armata AS és a Dinamo SC örök ellenfelei voltak egymásnak. A szakosztályok vezetői között is régi rivalizálás folyt, pontosabban, amíg a kiváló hegymászó Floricioiu Alexandru országos jelentőségű utakat nyitott a Bucsecsben, a Békás-szorosban, a Királykőn, addig az önreklámozásáról közismert Cristea Emilian a született bukaresti mentalitásával minden lehetséges fórumon igyekezett ezeknek az utaknak az értékét kisebbíteni.
      Ma már nehéz kideríteni, hogy az Elefántcsont-toronnyal melyik csapat szemezett előbb. Utólag mindenki magáénak vallja, ha egyebet nem, az ötlet elsőbbségét. Az elnevezés, ismerve a "professzor" világszemléletét, Floricioiura vall. Chivu tizenkét évvel később mindenesetre így ír: "Számtalanszor nézegettük, és tanulmányoztuk megmászásának lehetőségét, de mire rászántuk magunkat, mások már megelőztek. Így a szép mászás versengéssé fajult, melynek eredménye végül is két új, nagy nehézségű mászóút lett: az Elefántcsont-torony útja és a Keresztezett-út." Valóban, mire Chivu Dumitru és Schenn Matei észbe kaptak, Opriş Mircea és Coleşiu Ion már jól fennjártak az Elveszett világ párkányon, a torony esésvonalában szegezve ki egy új feljáratot. Ahhoz, hogy behozzanak valamit ellenfeleik 80 méteres előnyéből, Chivuék a három évvel azelőtt megnyitott, a Sziklatornyok útja felé vezető szegsoron másztak fel a fenyves párkányra. Míg a "dinamósok" az Elefántcsont-torony esésvonalát követték, addig a "hadsereg" balról jobbra harántozva közeledett a torony felé. Az Elveszett világ fölött 75 méterrel Chivuék csapata mosott sziklára, repedésben szegény szakaszra jutott. Idézzünk ismét a naplójegyzetből: "A hatodik kötélhosszat áthajló falon kezdjük meg, a szegek jól tartanak, de a repedések mind keskenyebbek és keskenyebbek lesznek. Ezen a szakaszon aztán ellenfeleink egyikétől (Alexandru Floricioiu professzortól, kinek csapata a másik változaton dolgozott) előző nap ajándékba kapott vékony lemezszeg segítségével jutottam át. Figyelmesen megvizsgáltam a fal összes egyenetlenségét és karcolását, végül is egy alig látható lyukba sikerült a szeget gyűrűig bevernem és a létrában annyira felemelkednem, hogy 'elkapjak' egy alig-alig kirajzolódó repedést."
      Oprişék ekkor már az Elefántcsont-tornyot ostromolták. Előbb a jobb oldalán próbálkoztak, de faékek hiányában hamarosan elakadtak. Ekkor Opriş visszaereszkedett a torony tövébe, és átharántozott a bal oldali repedés alá. Az este itt érte őket. Szürkületkor magasan felettük, a sziklafal peremén megjelent edzőjük, Floricioiu professzor feje. Opriş a kalapácsa nyelén mutatta neki, hogy milyen széles ékre lenne szüksége. Az ékeket az üdülőtelep asztalosa éjszakai műszakban készítette el, hogy hajnalban segédzsinóron lejuttathassák hozzájuk. A katonák csapata a menedékházban töltötte az éjszakát, így másnap, mire a torony aljához értek, az "ellenfél" már magasan fennjárt a bal oldali repedésen. "Sajnálkozva harántoztunk át a jobb oldalra, keresztezve barátaink mászóútját" – írja Chivu. Mindketten, Chivu is, Opriş is érezték, hogy itt nemcsak a traszék kereszteződnek, hanem a hegymászólogika is. Opriş ekkor, kötélhossznyi távolságból egy nagyon is sportszerű ajánlatot tett: fejezze be Chivu a jobb oldali repedést, és a hozzávetőlegesen egyforma nehézségű szakaszokat jelentsék le úgy, hogy a mászóutak ne keresztezzék egymást. Sportszerű volt ez az ajánlat már csak azért is, mert az elsőmegmászás-szabályzat Oprişnak egy hónapig kizárólagos jogot biztosított a félbe maradt jobb oldali kötélhossz befejezésére. Chivu, számunkra a mai napig is érthetetlen okokból az ajánlatot csak részben fogadta el. Sejtjük, hogy itt a mindenkiben ellenséget gyanító Schenn Matei véleménye játszott közre. Azon a ponton, ahol Opriş az előző nap elakadt, Chivu nagyon szellemes módon két szokványos méretű ékkel jutott át: a két éket oly módon illesztette egymással szembe, hogy terhelve még erősebben szoruljanak a széles repedés falai közé. Ez a két egymást feszítő faék még ma is a helyén van, bárki megnézheti, aki odáig felmászik. (Ezt csak azért hangsúlyoztuk ki, mert Chivu 1965-ben alkalmazott ötletét az angliai Mountain folyóirat 1977-ben ismerteti, mint legfrissebb újítását. Ugyanaz történt ezzel is, mint a tendorral, melyet az ötvenes években már elterjedten használtak a Bucsecsben, és amelyet a nyugati szaklapok 1971-ben kezdtek reklámozni, mint René Desmaison találmányát.)
      Amint láthattuk, ennek a nem mindennapi sziklamászó versenynek eredménye két nagyon nehéz, nagyon szép és nagyon népszerű mászóút lett. Megnyitásuk óta folyik a vita arról, hogy melyik a nehezebb, melyik a szebb? Annak a mellékes körülménynek a magyarázata, hogy 1965-ben, a hivatalos értékelésükkor, a Hegymászó Szövetség kiküldötte miért sorolta az egyiket a 6B, a másikat pedig az 5B nehézségi osztályba, az már túlhaladja a mi szakmai hozzáértésünket. Mint azt már említettük, a hitelesítéseket végző szövetségi kiküldöttek éveken át a legteljesebb önkényességről tettek tanúbizonyságot. A személyes kapcsolatok, szimpátiák vagy ellenszenvek mellett feltételezhető "magasabb szempontok" számunkra mindig is szentek és érthetetlenek voltak. Az évek óta húzódó vitára, és a szakszövetség megmagyarázhatatlan értékelésére való tekintettel mindkét utat többször másztuk, mértük és az a véleményünk, hogy mindkettő egyformán nehéz, és a többi békás-szorosi úthoz viszonyítva a 6A nehézségi osztályba sorolhatóak. Talán az Elefántcsont-torony útja a szebb, vonalvezetése fantáziadúsabb. Újramászásukkor követhetjük eredeti, "hivatalos" útvonalukat, de mászhatjuk őket kereszteződés nélkül is, a teljesítmény ugyanaz. A két elölmászó, Chivu Dumitru és Opriş Mircea versenyfutása pedig maradjon a romániai sziklamászás történetének egyik érdekes fejezete.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok fala mászóútjainak beszállásai

A mászóutak beszállásai

      A Km31 kőtől 15 méterre balra, vékony repedés mentén két mászóút közös kezdete:

P6 * Bányászok útja 6A
P7 * Székelyek útja 6A

      A kilométerkőtől jobbra, a patak fölé benyúló párkányról indul a

P8 * Június 16 mászóút 5B

      A hídtól 40 méterre lefele hatalmas boltozat kezdődik, amely 30–35 m magasra emelkedik a műút jobb oldalán és a Km31+065 pontnál egyenes vonalú, odúkkal tarkított folytonos repedéssel végződik. A piros festékkel megjelölt szegek mentén kezdődik a

P3 * Vaskohászok útja 5B

      A Km31+110 pontnál az út szélesítésekor kirobbantott enyhe áthajlás fölött mosott sziklafal emelkedik, folytonos repedés híján lyukakba ütött szegek jelzik a Békás-szoros egyik "halvaszületett" útját, melyet megnyitása óta nem kerestek fel a hegymászók:

P4 Ø Hegyililiom-horony 5B

      Az út élesebb jobbra ívelő kanyarjában a sziklát is mélyebben robbantották ki és messzire előugró mesterséges boltozat képződött. A kanyar mögött, az áthajlás bal szélén, a Km31+180 pont fölött, hajszálrepedésekbe ütött szegek mentén kezdődik a

P3 *** Elefántcsont-torony útja 5B

      A műút egyenesen húzódik tovább, az összefüggő, tömör falszakaszt csak a Km31+240 pontnál szakítja meg egy szélesebb repedés. Emléktábla és kereszt szomorú eseményre emlékeztetnek, Wottringer Josef és Vaszi Eugen temesvári hegymászók 1971-ben bekövetkezett végzetes kimenetelű balesetére. Két mászóút közös beszállása található itt:

P2 *** Keresztezett-út 6B
P1 * Sziklatornyok útja 6A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Lejövetel a Sziklatornyok faláról

Lejövetel a Sziklatornyok faláról

      A fal tetején halvány, de jól követhető csapás ereszkedik, amelyet a gyergyószentmiklósi hegyimentők fehér téglalap alakú jelzéssel láttak el. Ez kezdetben D-i irányba ereszkedik, több kilátópont mellett halad el, majd DK-nek fordul. Ezen a szakaszon már a Kis-torony fala fölött haladunk és a sziklafal peremétől meredek fűlejtő választ el. A sziklafalat barázdáló függőleges hornyok lemászásra csábító füves völgyecskékben végződnek. Ne próbáljunk rövidíteni, hanem ereszkedjünk még 400 métert a csapáson, amíg szokatlanul nagyméretű (40×40 m), 45° dőlésű sima sziklalap fölé érünk. A ritka karsztformáció hatalmas rajzasztalra emlékeztet, ezért neveztük el a felmérések során Rajztáblának. Mintegy 50 métert haladunk a tábla tetején, majd jobbra kanyarodunk és sziklapárkányon az aljába ereszkedünk. Innen kőtömbökkel teleszórt erdős hegylábon jutunk le a sárga sávval jelzett turistaösvényre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok útja

P1 * SZIKLATORNYOK ÚTJA 6A
(TRASEUL PINTENILOR / ROUTE DER FELSTÜRMER)

Első megmászás: hivu Dumitru, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 367 m=12 kh	Szintkülönbsége: 255 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 59%-a természetes mászás (43 m II, 45 m III, 97 m IV, 31 m V);
              41%-a mesterséges mászás (31 m A0, 85 m A1, 35 m A2)




      Egyike a Békás-szoros legnehezebb útjainak. Ellentétben a hatos nehézségű mászóutak többségével, ennek az útnak a nehézségét a hosszú és megerőltető, gyéren szegezett természetes szakaszok képezik.
      Tájékozódás szempontjából nagyon kényes a 7. kötélhossz vége: az út vonala itt váratlanul megtörik, és ahelyett, hogy ésszerűen az eddig kötélhosszakon át követett hornyon haladna tovább, keskeny, füves szegélyen jobbra harántoz. Az 1971-ben bekövetkezett kettős halálos balesetet is minden bizonnyal az okozta, hogy az elölmászó a kémény logikusan kínálkozó, de kiszegezetlen folytatásába tévedt. A baleset miatt is, de nehézsége miatt is kerülik ezt az utat a hegymászók.
      A 4. kh a különálló, névtelen torony és a Sziklatornyok fala alkotta szögletben halad. A keskeny horony nehéz természetes mászással, gyakori vállkulcsolással győzhető le (25 m V és V+).
      5. kh: Az eddig követett szög-letből jobbra harántozunk (3 m IV+), itt kezdődik az a folytonos, széles repedés, mely néhány szakaszán keskeny, mély horonnyá tágul, és megszakítás nélkül húzódik a Katalin-torony éléig.
      6. kh: A sziklafal hasadéka továbbra is váltakozó méretű: hol széles repedés, hol szűk horony. A csőszegeken a létrázás A2, a szegek közti természetes szakaszok nehézsége IV+ és V- között váltakozik. A nagyon hosszú kötélhossz végén sziklaüregben kényelmes biztosítóhely.
      7. kh: Az üregtől 10 méteren követjük a hornyot (IV+ és V-), mígnem keskeny, jobbra lejtő fűpárkányra érünk. Figyelem: a horony a fűpárkány fölött is folytatódik, nekünk a nagyon keskeny párkányon jobbra kell harántoznunk. Ez kezdetben lejt, majd emelkedik és a Katalin-tornyot a Sziklatornyok falától elhatároló széles, füves-fás vályú aljához vezet.
      8. kh: A vályú az alsó szakaszán még csak horony szélességű, de fák már itt is nőnek benne. 12 métert haladunk (IV, majd IV+), 3 métert szegeken balra harántozunk (A1) és átkerülünk a Katalin-torony oldalára. A füves sziklán 15 métert mászunk (A0 váltakozik IV-–szal) párhuzamosan az előző kötélhosszban elhagyott folytonos kéménnyel.
      9. kh: Követjük a Katalin-torony ÉNy-i élén húzódó, néhol horonnyá szélesedő repedést, amely ezen a szakaszon már veszít a nehézségéből: IV, majd IV-. A kötélhossz utolsó 8 métere már közös a balról emelkedő Katalin-torony útjával. Köteleink vékony fenyőig érnek, ahol 2 szeget is találunk.
      10. kh: A torony csúcsától 15 m III-as mászás választ el. A tetőn a gyűrűs ereszkedőszegtől biztosítunk.
      A Katalin-torony csúcsáról 17 méteres kötélereszkedéssel jutunk a Nyírfa-csorbába.
      11. kh: A csorba átellenes oldalán 15 m hosszú, kényelmesen mászható szegsor húzódik (A0 és A1). Füves, mohos küszöbökön át fenyves teraszra érünk.
      12. kh: A terasz jobb oldali széléről, függőleges repedésben elrejtve húzódnak a szegek (15 m A1). A repedés fokozatosan szélesedik, majd könnyen mászható vályú (III-) vezet a fenyves oldalra.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Keresztezett út

P2 *** KERESZTEZETT ÚT 6B
(TRASEUL INTERSECTAT / GEKREUZTE ROUTE)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Schenn Matei, 1965
Hossza: 391 m=11 kh	Szintkülönbsége: 260 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 5-7 óra

Jellege: 55%-a természetes mászás (23 m I, 43 m II, 21 m III, 120 m IV, 9 m V);
              45%-a mesterséges mászás (45 m A0, 97 m A1, 28 m A2, 5 m A3)

      Annak ellenére, hogy összhosszának 55%-át természetes szakaszok képezik, az út jellege mégis mesterséges. A sziklamászók egybevágó véleménye az, hogy a hosszú létrázások már az egyhangúság határát súrolják. Kivételt ez alól csak az ötödik kötélhossz képez, amely rendkívül változatos. A mászóút kulcsszakasza az Elefántcsont-torony jobb oldali repedése (9. kh). Az útvonal biztonságosan szegezett, a kőzet többnyire egészséges. Gyakran járt, népszerű mászóút. Hitelesítésekor felülértékelték, a 6A nehézségi osztálynak felel meg.
      A 3. kh (hozzávetőlegesen 60 méter) az Elveszett világ párkányra vezet. Vékony juharfa mellett könnyűszerrel felfedezhetjük a folytatás szegeit.
      A 4. kh a falat balról jobbra átlósan átszelő repedésnél ér véget, itt nagyobb üregben kényelmesen elüldögélhetünk (2 szeg).
      Az 5. kh a mászóút legszebb és legváltozatosabb kötélhossza. A mély, több szakaszon horonnyá szélesedő rézsútos hasadás fölött boltozat húzódik, alatta pedig sima sziklafal. A természetes mászástechnika szinte teljes arzenáljának felhasználásával haladunk: kéménymászás, bajor (Piaz) technika, lovagolás sziklaélen. A kőzet egészséges, a fogások megbízhatóak, biztosítószeg elegendő számban. A változatos szakasz sehol sem nehezebb a IV. fokozatnál. A kötélhossz vége felé a repedés elkeskenyedik, kitett hajlaton létrázunk át (3 m A1), mögötte beugrás, itt vízszintes átlépés jobbra. Fölötte sziklaszögletben, három szegen lógva biztosíthatunk.
      A 6. kh enyhén áthajló, mosott falon halad, ahol kevés a szegezési lehetőség. Az üggyel-bajjal bevert szegeket zsinórral, huzallal erősítették egymáshoz. Balra hajló bevágás aljában állunk meg (3 szeg). 7. kh: Figyelem: a balra tartó bevágást csak 5 méteren át kövessük, a folytatásában látható ugyan még 4 szeg, de ezek "eltévedt szegek", zsákutcába vezetnek. Felettünk jobbra nagy gyűrűs szeg, ez erősen jobbra húzó repedésbe irányít (5 m A1). Jobbra átlózva füves szegélyek sorát követjük (A0) és 10 méterrel az Elefántcsont-torony alatt állunk meg (3 szeg). A 8. kh-ban a torony bal oldali repedésének tövébe jutunk (10 m IV+), ahol a szomszédos mászóút biztosítóhelye van. A két út itt keresztezi egymást. Innen 5 m enyhén lejtő harántozás vezet a torony jobb oldali repedéséhez (A1). A repedés aljában kényelmes párkányról biztosítunk (3 szeg).
      A 9. és 10. kh az Elefántcsont-torony jobb oldali repedésében húzódik, ez a Keresztezett-út kulcsszakasza. A repedés, mely fennebb keskeny horonnyá tágul, sűrűn és jól szegezett, a faékek több évtized után is meglehetősen jó állapotban vannak. Az első 8 m A1 nehézségű, fölötte a repedés kiszélesedik és a mászás áthajlóvá válik. A kötélhossz közepe táján 3 m V+-os mászással érünk fel egy magasra elvert éket. Fennebb a széles repedésbe két faék oly módon van egymáshoz illesztve, hogy terhelés alatt még erősebben ékelődjenek a falak közé. A szűk hasadék kényelmes horonnyá szélesedik, amelyben 3 szegtől biztosíthatunk. A 10. kh végén az Elefántcsont-torony csúcsának rovátkájában állunk meg.
      Az utolsó két kötélhossz közös az Elefántcsont-torony útjával, III+-IV- nehézségű természetes mászás A0-A1-es szeglétrákkal váltakozik. A 40 méter hosszú kötelek felérnek a mászóút vonalán nőtt második vastag fenyőig. Innen 20 méter elemi nehézségű kapaszkodással juthatunk fel a Szurdok-kő lankás tetejére.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Keresztezett út Elefántcsont-torony útja

P3 *** ELEFÁNTCSONT-TORONY ÚTJA
(TRASEUL TURNUL DE FILDEŞ / ELFENBEINTURM ROUTE)

Első megmászás: Opriş Mircea, Coleşiu Ion, Jitaru Nicolae,, 1965
Hossza: 363 m=13 kh	Szintkülönbsége: 260 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 5-7 óra

Jellege: 58%-a természetes mászás (21 m I, 38 m II, 68 m III, 58 m IV, 29 m V);
              42%-a mesterséges mászás (14 mA0, 113 m A1, 25 m A2)

      A mászóutat az igényes és nehéz természetes mászás jellemzi. Változatos, szép út, példaképe a mesteri vonalvezetésnek. Egészséges kőzeten halad, és biztonságosan szegezett. Nehézsége jóval meghaladja a hivatalos értékelést, a 6A osztálynak felelne meg. Kulcsszakasza az 5. kötélhossz bonyolult kötélmanővereket igénylő természetes harántozása.
      A 3. kh-ban az Elveszett Világ párkány felső szélén nőtt vastag tiszafa vonalában találjuk meg az út folytatását. A 4. kh végén kényelmetlen kőfülkében állunk meg (3 szeg).
      5. kh: A kőfülke jobb oldalán a sziklafaltól teljesen elvált lemez emelkedik, ennek peremén mászunk, lovagolunk (5 m IV). Az elvált lap tetejére kisebb háromszögű tömb támaszkodik, a feltámaszkodás vízszintes vonalán 2 métert jobbra harántozunk faék mellé ütött T-profilszegig. Kétméteres Dülfer-ereszkedés következik a csöppet sem bizalomgerjesztő tákolmányból. Jobbra emelkedő repedésen tornásszuk fel magunkat (7 m V+, szeg nélkül). Újabb kőlap felső peremére jutunk, ezen 4 métert harántozunk vízszintesen jobbra (V, 2 szeg). Keskeny fűszegély előtt állunk meg, 4 szegnél, jobbára ezeken lógva.
      6. kh: A szegély alatt másfél méterrel két nehezen fellelhető szeg: nyújtott A2-es létrázás. A kötélhossz végén keskeny füves küszöbön állunk meg, három egy magasságban lévő szegnél. Vigyázat: az út nem a biztosítóhelytől jobbra emelkedő meredek, füves vályúban folytatódik, az itt látható "eltévedt szegek" kényszerű visszavonulások nyomai.
      7. kh: A balra fölöttünk emelkedő boltozat látványa ijesztőbb, mint amilyen nehéz a megmászása. Öt métert felfele létrázunk (A1), és vízszintes szegélyre érünk. Jobbra szeg, ez még a füves vályú felé téríthet, nekünk balra, a lenyűgöző boltozat alá kell kerülnünk. Az első két faékbe ne is kapaszkodjunk, mert a tetőrepedés fordított fogásain és a kényelmes állásokon az eresz közepéig juthatunk (IV). Itt bizonytalanul álló tömb közepébe vert gyenge szeg van, fölötte nagy cső és biztos faék: 4 m A1. A boltozat csúcsa alól jobbra létrázunk ki (2 m A2), majd két méterrel fennebb keskeny fűpárkányon meg is állhatunk (fenyő és egy szeg).
      8. kh: A biztosítóhelytől jobbra is, balra is emelkedik egy-egy meredek sziklavályú, köztes szeg egyikben sincs. A mászóút eredeti vonala a két vályú közti bordát követi, a fű között 6–7 méterenként kis szerencsével még szegeket is találhatunk. A kötélhossz széles, fenyves teraszon ér véget. A 9. kh-ban rézsútosan balra indulunk és 30 méter után az Elefántcsont-torony jobb oldali repedésének az aljához érünk. A kényelmes biztosítóhely a Keresztezett-út része. Enyhén emelkedve (5 m A1) átkerülünk a torony bal oldalára, ahol kevésbé kényelmes fűpárkányon állunk meg (3 szeg).
      A 10. kh elején kézkulcs-lábkulcs technikával haladunk, feljebb átválthatunk a terpeszelésre, magyarul "sprájc"-ra. A bevágás főrepedésétől balra, igen kis fűpárnán állunk meg (3 szeg). A 11. kh-ban a szegsor a bevágás sarokrepedésétől balra folytatódik, és csak 10 m A1 után térhetünk vissza a főrepedésbe. A bevágás utolsó méterei áthajlóak, 4 métert erős terpeszeléssel elérhető szegeken mászunk (A2), az utolsó két szeg már kivezet jobbra, a torony oldalára. 3 m A1 után a torony csúcsának csorbájában pihenhetünk meg (egy szeg).
      A két mászóút utolsó két közös kötélhosszán (12.-13.kh) a III+-IV- nehézségű természetes mászás sűrűn szegezett mesterséges szakaszokkal (A0-A1) váltakozik. A 40 méteres kötelek kiérnek a mászóút vonalában nőtt második vastag fenyőig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Bányászok útja Székelyek útja Június 16 mászóút

      A szoros legmagasabb falszakaszán egymással párhuzamosan, és egymás közvetlen közelében három út húzódik. Ezek a Balánbányai Bányász Sportegyesületnél leigazolt sziklamászók együttes munkájának eredménye. 1978 júniusában kilenc hegymászó – Crîşnic Gelu, Gábor Nicolae, Ilyés József, Kajtsa Károly, Kiss Tivadar, Krutsch Matei, Lőrinczi Dénes, Tőke Dénes, Ţurcaş Ştefan – egy időben fogott neki az utak kiszegezésének, és egy teljes héten át egymást váltogatva haladtak. Jellemző az erdélyi hegymászásra a csapat nemzetiségi összetétele: találunk köztük erdélyi románt, bánsági svábot, nagyváradi magyart, gyimesi csángót, a székelységet pedig felcsíki, gyergyói és udvarszéki legények képviselték.
      Az akció érdekessége még az volt, hogy erre a hétre mindannyian felköltöztek az utólag Rezervációnak elnevezett párkányra. Ivóvizet és élelmet 80 méteres kötélen húztak fel maguknak. A szakosztály edzője nem a kipusztulástól féltette a Rezerváció lakóit, hanem a napsugarak káros hatásától akarta megvédeni őket (lásd az üdülőhelyen üzemelő Napsugár nevű éjszakai mulatót). Az eredmény a szoros három leghosszabb, de közel sem legnehezebb mászóútja lett. Biztonságosan szegezett, de nagyon ritkán mászott utak.
      Az utak részletes leírását, valamint a csapat összetételét a balánbányai hegymászó szakosztály edzője, Ilyés József bocsájtotta a rendelkezésünkre.

P6 * BÁNYÁSZOK ÚTJA 6A
(TRASEUL MINERILOR / ROUTE DER BERGMÄNNER)

Első megmászás: Kajtsa Károly (em), Ilyés József, Gábor Nicolae, Crîşnic Gelu, Krutsch Matei, Lőrinczi Dénes, 1978
Hossza: 403 m=13 kh	Szintkülönbsége: 295 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

      1. kh: Enyhén jobbra tartó repedés mentén 15 m A1. Két métert balra harántozunk (V-) a kényelmetlen biztosítóhelyre (3 szeg).
      2. kh: Tíz méter A1 és A2 között váltakozó szegsor áthajlás alá vezet. Expanziós szegeken 3 métert jobbra harántozunk. Az átlépés a boltozat alatt V- nehézségű. Füves szakasz (5 m IV-) vezet a kényelmetlen biztosítóhelyre (3 szeg és fa).
      3. kh: Sima falon mászunk, 10 méteren A0 váltakozik IV+-szal. Mosott sziklás vályúban a kőzet réteges, hasadozott. A biztosítóhely már a Rezerváció párkány fenyői között van.
      4. kh: Kőgörgeteges, füves, II-es nehézségű szakasz vezet a felső sziklafal tövéig. Balra ereszkedünk nagyobb tiszafa csoportig.
      5. kh: A tiszafák közül indulunk és 8 métert balra harántozunk (A1). A bevágás nehézsége A1, de a nagy távolságra ütött szegek között gyakran kell természetes fogásokba kapaszkodnunk. A kényelmetlen biztosítóhelyen 3 szeg.
      6. kh: Balra harántozunk (5 m III-), majd néhány szeg füves vályúba vezet, amelyben 25 métert mászunk (IV-). Kétágú kicsi fenynél állunk meg (3 szeg).
      7. kh: Kezdetben füves párkányokon, majd füves horony mentén mászunk. A kötélhossz nehézsége III+ és IV- között váltakozik. Köztes biztosítószeg nincs, de több fenyő mellett haladunk el. A kényelmes biztosítóhely kisebb tornyocska tetején van (2 szeg).
      8. kh: Balra tartunk és 20 m magas horonyba jutunk: alsó felén terpeszmászással, felső részén kéménymászással haladunk (IV+ és V-). A horony tetején mozgó tömb, ezen a horony falának körömfogásain lépünk át (V+). A kémény folytatásában füves vályú (12 m III+ és IV-). A biztosítóhely sudár fenyőnél van, szeg nélkül.
      9. kh: A füves vályúban haladunk két fenyőfáig. Innen a vályú függőlegessé válik, egymástól nagy távolságra ütött szegeken, néhol körömfogásokon mászunk (IV-, a szakasz vége IV+). A biztosítóhely nagyon kényelmetlen, szegeken lógva (4 szeg).
      10. kh: Függőlegesen felfele indulunk, 3 méter után átlépés jobbra (IV+), majd 2 méter után újabb átlépés, ezúttal balra (IV+). Létrázás következik (A1-A2), majd a kötélhossz 30. méterénél jobbra harántozunk (2 m V+). Repedés mentén bajor-(Piaz-) technikával haladunk (8 m IV+, faék és szeg). A nagyon kényelmetlen biztosítóhelyen 7 szeget találunk, ezek zsinórral vannak összekötve.
      11. kh: Füves vályún felfele 5 m IV-. Jobbra kilépés következik, a sziklatömb mögött "eldugott" füles szeg. Repedésen 3 métert mászunk (V+), a szakasz végén gömbölyű fogásokon "gyors" kilépés balra. Balra tartó repedés mentén 7 m IV+ bajor-technikával. Tíz méter hosszú függőleges falszakasz, a végén IV+-os átlépés jobbra. A biztosítóhelyen 3 szeg.
      12. kh: Széles horonyban terpeszmászással haladunk. Vigyázat: öt méter után jobbra 3 szeg látható, a mi utunk nem erre vezet, hanem egyenesen felfele. Keskeny repedés mentén enyhén balra tartó szegsor húzódik. V--os átlépéssel újabb horonyba jutunk, ezen szeg nélkül felfele 5 m IV+. A kényelmes biztosítóhely fenyőfa mellett van.
      13. kh: Balra tartó fűpárkányon 20 m IV , majd repedés mentén 5 m IV bajor-mászás. A repedés tetején ingó sziklatömb. Innen már elemi kapaszkodással jutunk ki a fenyők közé.

P7 * SZÉKELYEK ÚTJA 6A
(TRASEUL SECUILOR / ROUTE DER SZEKLER)

Első megmászás: Krutsch Matei (em), Crîşnic Gelu, Lőrinczi Dénes, Kajtsa Károly, Ilyés József, Gábor Nicolae, 1978
Hossza: 414 m=12 kh	Szintkülönbsége: 300 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

      A mászóút első négy kötélhossza közös a Bányászok útjával
      5. kh: 33 méter. Ferdén jobbra húzódó repedés nagyméretű áthajlás alá vezet, ahol 3 métert balra harántozunk és megállunk.
      6. kh: 35 méter. Folytatjuk a balra harántozást (6 m) és jobbra tartó repedéshez érünk. Néhány áthajló küszöbön mászunk át, és 18 méter után a második balra harántozáshoz érünk, amely fogások híján kényes egyensúlygyakorlat. Repedést követve kisebb teraszra érünk.
      7. kh: 40 méter. Füves horony magányos, sudár fenyőhöz vezet.
      8. kh: 40 méter. Folytatjuk a horonyban a mászást, 20 méter után kilépünk a bal oldali sziklafalra. Nagyon egészséges természetes fogásokon és megbízható szegeken folytatjuk a mászást. A kötélhossz nagyméretű áthajlás alatt ér véget.
      9. kh: 38 méter. Három métert harántozunk jobbra széles, áthajló repedéshez. Az áthajláson két V-profilszeg segít át. A kötélhossz folytatásában igényes természetes mászással repedés mentén haladunk.
      10. kh: 38 méter. Hat métert felfele mászunk, majd 3 métert szegeken jobbra harántozunk. Repedés vonalát követjük barlangszerű mély horonyig. Fölötte fűpárkány, mely újabb kémény aljához, kényelmes biztosítóhelyre vezet.
      11. kh: 40 méter. A nagyon szűk horonyban lehetetlenség kéménymászással haladni. Szegek segítenek a horony hosszában, majd az áthajló kijövetelnél is. Nagyméretű sziklatömbök közé jutunk. Fűpárkány fölött repedés nélküli falszakasz, ezen 5 expanziós szeg vezet át vékony fenyőhöz.
      12. kh: 40 méter. Élesen kirajzolódó repedés vezet enyhén jobbra a fal tetejére.

P8 * JÚNIUS 16 MÁSZÓÚT 5B
(TRASEUL 16 IUNIE / ROUTE DER 16 JUNI)

Első megmászás: Tőke Dénes (em), Ţurcaş Ştefan, 1978
Hossza: 422 m=14 kh	Szintkülönbsége: 300 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 6-8 óra

      1. kh: A 31. kilométerkőtől indulunk és 5 m A1-es szakaszt mászunk meg. Enyhén áthajló 5 m A2-es szakasz következik. Nagyon nehéz (A3) nyújtott jobbra átlépéssel fűpárkányra jutunk, melyen 10 métert vízszintesen jobbra harántozunk (III+, 3 szeg). A kényelmetlen biztosítóhely a fűpárkány közepén van (6 szeg).
      2. kh: Folytatjuk a jobbra harántozást (7 m III+). Öt métert füves, szabdalt sziklákon felfele mászunk (A1). Kisméretű kémény 9 méterét IV+–os természetes mászással küzdjük le. Balra harántozunk (3 m IV+) fenyőfához, melynek tövében kényelmesen állhatunk meg.
      3. kh: Enyhe dőlésű füves falszakaszon 23 m A1-es szegsor vezet. Áthajló 4 méteres szakaszt természetes mászással küzdünk le (IV-). Három méter III nagyméretű áthajlás alá vezet, ahol széles párkányon kényelmes helyzetből biztosíthatunk (2 szeg és fenyő).
      4. kh: Az áthajlás 5 m A2, tetején A3-as kilépéssel. Enyhén jobbra tartva 10 métert létrázunk (A1), majd jobbra átlépéssel (IV-) keskeny küszöbre jutunk. Fölötte 3 m A1 vezet felfele, innen balra harántozunk, és füves, bozótos horonyba jutunk. A horony mentén 19 m III- és felérünk a Rezerváció párkány jobb oldali sarkába.
      5. kh: A mászóút vonala a vékony juharfától 15 méterre balra folytatódik. Öt méter A1 (4 szeg) rézsútosan balra húzódó horony alá vezet. A horony 10 métere nehéz természetes mászás (V-). Tíz méter A1 keskeny füves párkányon ér véget (4 szeg).
      6. kh: Ebben a kötélhosszban többnyire természetes mászással haladunk. Tíz méter IV- balra tartó fűpárkányon, 10 m köztes szegekkel ellátott IV+ (létrázva A1), az utolsó 8 méter III- és jobbra, vékony fenyőhöz vezet (2 szeg).
      7. kh: A végig könnyű (II) kötélhossz kezdetben balra tart, majd füves vályú mentén felfele. Elvált tömb bal oldalán mászunk fel, és vékony fenyőhöz érünk (2 szeg).
      8. kh: Mosott lap tövében, a fűpárkány peremét követve balra és lefele tartunk (III, ajánlott a Dülfer-harántozás). Horony aljában, fenyőcsoportnál állunk meg (1 szeg).
      9. kh: A függőleges, füves horony közepesen nehéz: IV+ 2 köztes szeggel. Mosott horony alá érünk és egyetlen gyűrűs szegből biztosítunk.
      10. kh: A mosott horony alsó 5 métere V+, a következő 10 méter IV+. Innen a kémény kiszélesedik és 10 métert terpeszmászással haladunk (III+). A kényelmes biztosítóhely vastag juharfánál van.
      11. kh: Vályú bal oldalán, fűpárkányokon mászunk (10 m III+), 5 méter tornyocska tetejére vezet. Hét métert felfele mászunk, majd 4 métert jobbra harántozunk. Függőleges, tömbökre szabdalt falra jutunk. A bal oldali repedést követjük (20 m A1), majd jobbra harántozással (6 m IV-) áthajló, széles horony aljához érünk (3 szeg).
      12. kh: Az áthajló horony a mászóút kulcsszakasza. A kezdeti 5 m A2 után 17 méter maximális nehézségű (VI+) horonymászás következik. A kémény jobbra dől, áthajló és erősen "kiköpős", az egyetlen köztes szeget beszorult kőtömb mögött találjuk. A tömb fölötti szűk szakaszon jobb vállkulccsal próbálkozzunk, fordítva nem megy! A kémény végén 3 m A2 négy zsinórral összekötött szeghez, kényelmetlen biztosítóhelyre vezet.
      13. kh: Továbbra is a horonyban haladunk, amely azonban már jóval enyhébb: 30 m IV+. A kötélhossz utolsó 5 métere (IV-) balra emelkedő párkányon húzódik és öt egymáshoz kötözött szeghez vezet.
      14. kh: A kötélhossz végig jobbra tart, és közepesen nehéz természetes mászással a Szurdok-kő felső peremére vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Kis-torony fala

KIS-TORONY FALA

T0	Ø	Teraszok útja	5B
T1	*	Kis-torony fal harántozása	6A
T2	*	Pokol Alkonya mászóút	nh(6A)
♥ T3	*	Kis-torony repedése	4A
T4	*	Fémkohászok útja	5A
T5	Ø	Névtelen-mászóút Iaşi	5B
T6	ø	Iaşi '75 mászóút	5B

      A Kis-torony fala mintegy 500 méterrel a Kis-Békás torkolata fölött kezdődik, magassága ezen a szakaszon még jelentéktelen, de a vízfolyás irányába haladva fokozatosan nő. A fal vonala kezdetben követi a Kis-Békás-patak ÉNy-i irányú lefutását (ez a délnyugatnak néző falszakasz), a patak torkolata fölött ÉK-nek fordul (északnyugatnak néző falszakasz), majd a Km31 fölött emelkedő mély horonynál ér véget. Ezek szerint a Kis-Torony fala is két élesen elkülönülő, egymással derékszöget alkotó falszakaszra oszlik. Nevét a patakok összefolyásától kissé balra emelkedő, toronynak kinevezett jelentéktelen sziklabordáról kapta. A Kis-torony falának útjait vagy csak nagyon ritkán, vagy pedig egyáltalán nem másszák. A Fémkohászok útján és a Kis-torony fal harántozásán az utóbbi évtizedekben mindössze egy-egy kínkeserves próbálkozásról tudunk. A Teraszok útját évekkel ezelőtt egy hatalmas sziklalap leszakadása tette megmászhatatlanná. A jászvásári (iaşi-i) utakat is messze elkerülik a sziklamászók a már említett okok miatt: hosszú szakaszokat felülről beereszkedve szegeztek ki, nélkülözhetetlen szegeket szedtek ki utólag, természetes fogásokat faragtak le, hogy ezzel is növeljék az út nehézségét.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Kis-torony repedése

♥ T3 * KIS-TORONY REPEDÉSE 4A
(FISURA TURNULEŢULUI / RISS DES KLEINEN TURMES)

Első megmászás: Stătescu Alexandru, Alexe Dumitru, 1957
Hossza: 268 m=8 kh	Szintkülönbsége: 242 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 3-5 óra

Jellege: 85%-a természetes mászás (38 m II, 180 m III, 10 m IV);
              15%-a mesterséges mászás (10 m A0, 30 m A1)


      Bizonytalanul szegezett, hoszszú, jellegtelen útvonal. Alsó része füves és omlékony, felső fele nyújt kevés szép mászást és némi vigasztalást. Ritkán járt út.
      Az első négy kötélhosszon nagyon meredek füves lejtők III-IV-es sziklaszakaszokkal váltakoznak. Gyéren szegezett, kötélhosszanként 1-2 szeggel. A 4. kh végén kényelmes üregben, három szegnél állunk meg.
      5. kh: Az üreg fölött függőleges fal széles, áthajló repedéssel. Az út megnyitói kikerülték ezt a nehéznek ígérkező repedést és a fal tövében, füves szegélyen 10 métert balra harán-toztak (II). A szegélyről A1-es szeglétra húzódik előbb átlósan jobbra, majd a széles repedéssel párhuzamosan felfele. Ezen a szakaszon több kilazult szeg van. Ferde küszöbön állunk meg (3 szeg).
      6. kh: A balra látható szegek a Kis-torony fal harántozása úthoz tartoznak, a mi útvonalunk 4 m jobbra harántozással visszakerül a fal főrepedésébe, amely itt már horonnyá szélesedik. A kémény kezdetben enyhén áthajló, majd füves vályúként folytatódik. Innen elhagyjuk vonalát, és a jobb oldali sziklaélre mászunk ki.
      7. kh: Élvezetes, könnyű mászással a sziklaélen haladunk tovább (II-III-). A kőzet "egészséges", a fogások nagyméretűek és biztonságosak. A kötélhossz végén a sziklaél ellaposodik és lankás, füves térségre jutunk. Két szomszédos vastag fenyőnél állunk.
      8. kh: Rézsútosan balra emelkedő fűpárkányon visszajutunk a vályúba (II), amely elkeskenyedik és kéményben végződik. Kényelmes fogásokon érünk ki a bal oldali gerinc élére (III). A biztosítóhely a gerinc rovátkájának bal oldalán van (szeg és nyárfa).
      Fenyőkkel tarkított meredek lejtőn hosszú és fárasztó kapaszkodással érjük el a Szurdok-kő peremén húzódó csapást.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ –CSÍKI-BÜKK TÖMB

MÁRIA-KŐ – CSÍKI-BÜKK TÖMB

Sziklamászó zónák:

       Fekete-torony
       Mária-kő nyugati fala
       Csíki-Bükk falai

      A Fekete-Hagymás csúcsából kiinduló és északi irányba húzódó gerincvonulat, nyergektől tagoltan ugyan, de megszakítatlanul húzódik a Pokol-torokig. A vonulat a Békás-patak és a Kis-Békás-patak között emelkedő Csíki-Bükk és Mária-kő nyúlványokban végződik. Ezt a két hegyet a Cifra-mező nyerge választja el, a Csíki-Bükk pedig a Vereskő-nyergen át kapcsolódik a Gyilkos-havashoz.

Mária-kő

      A Mária-kő ritkán járt, nehezen megközelíthető tömbjét É-ról és Ny-ról a Békás-patak határolja, ÉK-ről, K-ről és DK-ről pedig a Kis-Békás-patak fogja körül. Legeltetésre és kaszálásra alkalmatlan, sziklafalakkal vagy nagyon meredek erdős-sziklás lejtőkkel körbevett tetejére csak fát vágni járnak fel nagyritkán a kisbékási gazdálkodók. Három sziklafal övezi. A Kis-szerpentini turistagócpont, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztásával szemben emelkedik a Nyugati-fal, a sziklamászók szűkebb értelemben ezt nevezik Mária-kőnek.
      A tömb legmagasabb pontja, a Mária-kő főcsúcsa (1125 m) a Nyugati-fal peremén található. A Kis-Békás torkolata fölött emelkedő mellékcsúcsot (1048 m) az Északkeleti-fal öleli körül. Mindkét csúcs a környék legszebb kilátópontjai közé tartozik.
      Az Északkeleti-falat a 850–900 méteres szintgörbék magasságában vízszintesen húzódó, keskeny, erdős párkány szakítja meg. A párkány alatti 70–100 m magas falszakasz a Kis-Békás szurdokából a Nagy Szerpentin felé kanyarodik, ennek az alsó falszakasznak a nyugati sarka a Fekete-torony.
      A Mária-kő déli oldalán emelkedik a Délkeleti-fal, ez mintegy 400 m széles és 100–150 m magas. Ezen a falon 1985 őszén nyitottak egyetlen közepes nehézségű mászóutat (Angyalok harántozása). A Délkeleti-fal 1060 m magas csúcsáról pompás kilátás nyílik a Kis-Békás-szorosra és a Szurdok-havasra.
      A Nyugati-fal jobb oldali szárnyán, egymáshoz nagyon közel halad a Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja. Az oltár középső része lépcsőzetes, a legfelső, mintegy 50 m magas falszakaszon húzódik a Szirtifecskék repedése és az Áthajlásos-mászóút. A baloldali szárnyat két párhuzamos, mély horony barázdálja, itt haladnak a legújabb keletű utak, a jászvásári (iaşi-i) alpinistáktól 1980-ban megnyitott Tücsök- és Olimpia-mászóutak.




      A Mária-kő elnevezés a XIX. század végének turistáitól származhat, a helybeliek – pontosabban a nyaranta a kaszálókra felköltözködő békási Ţifrea, Doarvoaş és Dandu családok – ezt az elnevezést nem ismerik. Ők a meredek sziklafalakkal várszerűen körbevett csúcsot Piatra Poienii-nek ('tisztás köve') nevezik. Ez az elnevezés a Cifra-nyereg kiterjedt kaszálóira utal, mert magát a "tisztás kövét" mindenütt sűrű fenyves borítja. A helyi elnevezések között semmi Máriával kapcsolatosat nem találtunk. Az a feltételezésünk, hogy a XIX. század kirándulói eredetileg az Oltár-kőt nevezték Mária-kőnek vagy Mária szobornak, a Mária-kő szárnyas oltárra emlékeztető Nyugati-falát pedig Oltár-kőnek, az csupán a szóbeszédre támaszkodik. Az akkori idők romantikus, lelkendező túrabeszámolói a költői tájleírások mellett nagyon kevés és zavaros földrajzi információt tartalmaztak.

Csíki-Bükk

      A Csíki-Bükk tömbjét, Ny-ról és ÉNy-ról a Békás-patak határolja, É-ról és ÉK-ről a Cifra-nyeregből eredő két csermely, K-i oldalának lejtői a Kis-Békás-patakig nyúlnak le. Délen a Vereskő-nyereg választja el a Gyilkos-havastól, ÉK-en pedig a kettős Cifra-nyereg a Mária-kő tömbjétől. Csúcsa 1263 m magas, kisebb háromszögelési gúla (métafa) jelöli. A csúcs ÉK-DNy irányú gerincét sziklataraj díszíti, melynek magassága sehol sem haladja meg a húsz métert, így elvész a fenyvesben. A csúcsról nem nyílik kilátás, de 20 métert ÉNy-nak ereszkedve belátható a Békás-szoros vidéke, ha pedig a kelet felé ereszkedő sziklapárkányon teszünk meg 30 métert, úgy a Kis-Békás vidéke látszik.
      A sziklatömb nevének eredetére nem sikerült rábukkannunk, az 1864-es Pesty Frigyes féle helynévösszeírásban Csikibük formában már szerepel. Feltételezhető, hogy az elnevezés a Gyergyóban is gyakori Csíki családnévből származik.
      Sziklamászó szempontból jelentős a Csíki-Bükk nyugati oldalán emelkedő, 160 m magas Nyugati-fal, amely a szemközti Kis-Cohárd Kapubástyájával a tágabb értelemben vett Békás-szoros felső bejáratát képezi. Ha letekintünk a Nyugati-fal 1173 m magas pereméről, akkor több mint kétszáz méter mélységben látjuk alattunk az országútat és a Békás-patakot, de kilátás nyílik innen az üdülőtelepre, a szemközti Tündérkertre és a Gyilkos-havasra is.
      A tömb déli oldalát a jóval szerényebb magasságú Déli-fal övezi. Ennek Ny-i sarka a háromszög alakú, vöröses kőzetű Posta-fal. A sziklamászók helytelen szóhasználata a Posta-fal elnevezést kiterjesztette az egész Déli-falra. A Nyugati- és a Déli-falat széles, fenyves vályú és mélyen lenyúló, éles sziklagerinc, a Csíki-Bükk gerince választja el egymástól.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony

FEKETE-TORONY

N1	0	Függetlenség-mászóút	5A
N2	*	Barlangok repedése	4A
N3	***	Fekete-repedés	5B

      A Fekete-torony a Békás-szoros jobb oldalán, a műút Km30+220 és Km30+350 pontjai között emelkedik. Magassága a Fekete-repedés vonalán mindössze 110 m, de még a csúcs esésvonalában sem haladja meg a 150 métert. A tornyot a Mária-kő Északkeleti-falának felső részétől a 875 m magasságban lévő Fekete-torony nyerge választja el, Ny-ról meredek, agyagos vályú határolja, a Fekete-barlang hornya. Az Északkeleti-fal alsó és felső falszakasza közti erdős párkányon jól kitaposott csapás húzódik, ez a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjánál kezdődik, és rövid emelkedő után vízszintesen folytatódik a sziklafal peremén, a tágas parkolóhely fölött. A Fekete-barlang hornya fölé érve a csapás jobbra kanyarodik és meredek völgyecske mentén kapaszkodva a Fekete-torony nyergébe vezet. Innen a felső falszakasz tövében halad tovább, néhol nagyon keskeny sziklaszegélyeken, megkerüli teljes szélességében az Északkeleti-falat, majd a délkeleti hegylábon a Kis-Békás szurdokába ereszkedik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony mászóútjainak beszállása

A mászóutak beszállásai

      A Fekete-torony mászóútjai egymás közvetlen szomszédságából indulnak. A Km30+350 pontnál lévő híd fölött széles sarokrepedésű, néhol enyhén áthajló bevágás emelkedik:

N1 0 Függetlenség-mászóút 5A

      A Függetlenség-mászóút beszállásától 15 méterre jobbra, a fal tövében heverő első nagyobb sziklatömbtől kezdődik a

N2 * Barlangok repedése 4A

      A Fekete-torony tövében heverő második nagyobb tömb oly módon támaszkodik a sziklafalhoz, hogy tágasabb odut képez. Közvetlenül a tömb mellől kezdődik a

N3 *** Fekete-repedés 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Lejövetel a Fekete-toronyról

Lejövetel a Fekete-toronyról

      A Függetlenség-mászóút és a Barlangok repedése a Fekete-torony taraján végződik, a csúcsig enyhén emelkedő sziklás terep vezet. A toronynak a mászóutakkal átellenes oldala fenyvessel borított, könnyen járható lejtő. Az utak végeztével azon kell igyekeznünk, hogy a Fekete-torony nyergébe jussunk, akár a torony csúcsán át, akár a fenyves oldalt harántozva. A Fekete-repedés a torony mély csorbájába ér ki. A páholyszerű kiszállás magasságában harántozzuk a Fekete-torony menedékes, fenyves hátát, a kevés figyelemmel jól követhető csapás néhány méterrel a Fekete-torony nyerge alá ér.
      A nyereg alól meredek völgyecske ereszkedik ÉNy-i irányba, 150 m után meredeken letörik, és az agyagos, rendszerint nagyon csúszós Fekete-barlang hornyában folytatódik. Ha a beszállásokhoz akarunk visszatérni, akkor óvatosan az agyagos hornyon is leereszkedhetünk, és egyúttal meglátogathatjuk a télen nagyon szép jégoszlopairól híres Fekete-barlangot. Sokkal kényelmesebb útvonal az, amelyik a csúszós horony fölött balra tér, és a parkolóhely fölött emelkedő sziklafal peremén halad. A könnyen követhető csapás a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjához vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Barlangok repedése

N2 * BARLANGOK REPEDÉSE 4A
(FISURA GROTELOR / RISS DER HÖHLEN)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Chiciorea Ion, 1956
Hossza: 111 m=4 kh	Szintkülönbsége: 122 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 62%-a természetes mászás (10 m II, 23 m III, 36 m IV);
              38%-a mesterséges mászás (5 m A0, 37 m A1)


      Ritkán mászott út. Kőzete mállékony, a szegek java része laza, és sok a füves szakasz. A névadó barlangok száma összesen egy, és az is 15 méter mélységben záródik. Első kötélhossza széles, fenyves párkányra vezet, és itt keresztezi a Függetlenség-mászóút vonalát. Figyelem: a párkányon felfele haladva a 25 méter után nyíló keskeny repedés a Függetlenség-mászóút folytatása, a Barlangok repedéséig innen még 50 métert kell másznunk a fák között. A 2. kh kezdetén 15 m A1 vezet a széles boltívű barlangszádához. A 3. kh-ban az első megmászók a folytonos repedésnek mintegy 8 méteres szakaszát bizonytalan fűpárnákon megkerülték (IV-).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Függetlenség mászóút

N1 FÜGGETLENSÉG-MÁSZÓÚT

Első megmászás: Manea Cezar, Nagy Miklós, 1977
Hossza: 6 kh	Szintkülönbsége: 115 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-5 óra

      Az út a középső szakaszán kevés szegezési lehetőséget nyújtó félköríves repedést követ. Megnyitói, az ország élvonalához tartozó brassói sziklamászók a biztosíthatatlan szakaszokat nehéz és kockázatos természetes mászással lépték át. Az út újramászásra történt néhány kísérlet, de ezek szinte egytől egyig balesettel végződtek. A helyi Salvamont-csapat tagjai 2007-ben fúrt szegekkel biztonságossá tették az utat, részletes leírását azonban többszöri kérésünkre sem bocsájtották rendelkezésünkre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Fekete-repedés

N3 *** FEKETE-REPEDÉS 5B
(FISURA NEAGRĂ / DER SCHWARZE RISS)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Focşe Ştefan, 1957
Hossza: 111 m=5 kh	Szintkülönbsége: 110 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 50%-a természetes mászás (20 m III, 25 m IV, 10 m V);
              50%-a mesterséges mászás (13 m A0, 37 m A1, 6 m A2)


      Biztonságosan szegezett, nehéz, de változatos és szép mászóút. Egyike a Békás-szoros legnépszerűbb, leggyakrabban járt útjainak. A Fekete-repedés hegymá-szás-történeti érdekessége, hogy ez a Békás-szoros első útja, me-lyet nem gyalog, hanem bicik-livel másztak meg (Pupák F. László, Kiss Tivadar, 1984).
      Az 5. kh tíz méter hosszú bevágása a mászóút kulcsszakasza. Enyhe áthajlással kezdődik (egy biztos csőszeg), majd szinte függőlegesen folytatódik. A bevágás bal oldali lapja rücskös, a mászócipő nagyon jól tapad rajta, a sarokrepedés éles peremén pedig biztonságos fogásokat találunk. Eredetileg a bevágás hosszában egyetlen szeg sem volt, a most itt található bizonytalan faékeket Obermayer Péter 1969-ben bekövetkezett halálos balesete után verték be. A diéder "tisztán", mesterséges segédeszközök nélkül mászva meglehetősen nagy kézerőt igényel (V+), a korhadt, nyikorgó ékeket használva nehézsége A1. A bevágás fölötti szegsor (A1) szélesebb peremre, innen pedig 4 m III- (2 szeg) a gerinc mellvédje mögé, kényelmes, páholyszerű biztosítóhelyre vezet (önbiztosítás fenyőfától).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Nyugati-fal

MÁRIA-KŐ NYUGATI FALA

M1	Ø	Tücsök-mászóút	4A
M2	Ø	Olimpia-mászóút	4B
M3	*	Szirtifecskék repedése	4A
M4	*	Áthajlásos-mászóút	5A
M5	***	Ficsúr-mászóút	5A
M6	***	'67-es Finálé útja	4B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Nyugati-fal mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A Kis Szerpentin felső száráról, a Kő-kapu alatt 40 méterrel kezdődik a sárga háromszöggel jelzett széles szekérút. Ez kezdeti két rövid kanyar után előbb K-i, majd ÉK-i irányba tart, 200 m után nyitott térségre, kőgörgeteggel borított tisztásra ér és élesen jobbra, D-i irányba kanyarodik. Az út fölött tiszteletet keltően magasodik az oltár jobb oldali szárnya, élvonalában tekintélyes áthajlás-sorral.
      A Szirtifecskék repedése és az Áthajlásos-mászóút felé a kanyarban kell letérnünk a szekérútról. A tisztás felső szögletében nagyobb sziklatömb, mögötte gyenge csapás kezdődik, mely a meredek, erdős oldalon el-elveszve a Mária-kő középső fala és a baloldali oltárszárny által alkotott szögletbe vezet. Innen meredek, de könnyen mászható, 30 m magas bevágáson jutunk a Középső párkányra. Ez a párkány 40-50 m széles, sűrű fenyvessel borított és 160 méteren folytatódik jobbra, majd függőleges sziklafal peremén szakad meg. Itt, a párkány végén található a Ficsúr-mászóút harmadik biztosítóhelye. A Felső-párkányra ugyancsak a baloldali sziklagerinc szögletében jutunk fel, a keskeny hornyon már nehezebb és kockázatosabb is a felkapaszkodás. Ez a párkány már jóval keskenyebb, fenyők is gyérebben nőnek rajta. A bal saroktól 25 méterre jobbra hatalmas, háromszög alakú kőtömb válik el a faltól, jobb oldalán 10 m magas horonnyal:

M3 * Szirtifecskék repedése 4A

      A Szirtifecskék repedése (Fozocoş Paul, Muntiu Liviu, 1955) egyetlen, közepesen nehéz kötélhossz, melynek beszállásához a menedékháztól 220 méter szintkülönbséget kell megmásznunk. Azoknak ajánlhatjuk, akik élvezik a könnyebb csavargásokat, szeretnének megismerkedni a Mária-kő párkányaival és nem a gyalogösvényen akarnak a csúcs kilátópontjára feljutni. Hossza: 38 m=1 kh. Szintkülönbsége: 35 m. Nehézségi osztály: 4A. Időtartam: 1/2–1 óra. Jellege: 84%-a természetes mászás (24 m III, 8 m IV), 16%-a mesterséges mászás (6 m A1).

      A párkányon tovább haladva nagyobb áthajlás alatt elsőrangú bivakhelyet találunk. Fozocoş Paul visszaemlékezései szerint fiatalkorában háborítatlan pásztorórákat töltött itt. Természetesen Paul pásztoróra helyett egy sokkal népiesebb kifejezést használt. Derékszögben megtörő sziklafal állja utunkat, 45 métert ereszkedünk a párkány alsó pereme felé és nyitott, fák nélküli részre érünk. 10 méterrel odébb függőleges, keskeny repedés füves küszöbre vezet, a repedésben sziklaszeg:

M4 * Áthajlásos-mászóút 5A

      Az Áthajlásos-mászóút minden bizonnyal nyomdahibából kifolyólag szerepel 5A nehézségűnek az 1978-as kiadású Cristea-kalauzban. Az út vonalán mindössze egy kötélhossznyi könnyű létrázás és 9 méteres áthajló szakasz támaszt némi nehézséget. Sűrűn szegezett, de a szegek között igen sok a gyenge. Az egész út azt a benyomást kelti, hogy a kezdő sziklamászók közismert szegezési kényszerének "eredménye". Hossza: 72 m=3 kh. Szintkülönbsége: 50 m. Nehézségi osztály: ?5A? Időtartam: 1–2 óra. Jellege: 43%-a természetes mászás (31 m III), 57%-a mesterséges mászás (32 m A1, 9 m A3).

      A Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja felé a kőgörgeteges tisztástól tovább követjük a jelzett szekérutat. Ez 110 méteren párhuzamosan halad a sziklafallal, majd bekanyarodik az erdőbe. A kanyarból kőtörmelékes hajlat mentén csapás kapaszkodik balra és 80 m után függőleges falacska tövébe vezet. A bal szélen, meredek szegélyen 10 métert mászunk és széles párkányra, nagyméretű áthajlás alá jutunk:

M6 *** '67-es Finálé útja 4B

      A széles párkány bal sarkából előbb felfele, majd átlósan balra mászunk néhány métert. Vízszintes szegélyről meredek fűlejtő emelkedik:

M5 *** Ficsúr-mászóút 5A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Lejövetel a Mária-kőről

Lejövetel a Mária-kőről

      A Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja egymástól néhány méterre ér véget. Két úton is leereszkedhetünk, "az egyik rövidebb, a másik hamarabb". A rövidebb változat óvatosságot követel, mert néhány szakaszán meredek sziklán kell lemásznunk. A két mászóút kiszállásától jobbra völgyfej, ezen leereszkedve keskeny, 11/2–2 méter széles, ferde sziklapárkányra érünk. Elővigyázatosan kötélbiztosítás nélkül is lejuthatunk a fal tövében húzódó ösvényre, mindvégig balra tartva a párkányon. Az ereszkedés közepe táján több személy befogadására alkalmas, tágas sziklaüreg nyílik.
      A távban hosszabb, időben talán rövidebb, de mindenképpen kényelmesebb csapás szintben átvágja az említett völgyfejet, rövid emelkedő után a sziklafal peremére ér, majd a balról, a Mária-kő csúcsa felől ereszkedő ösvénybe torkollik. Innen meredek vízmosáson jobbra is leereszkedhetünk, de az ösvény folytatása a Mária-kő D-i oldalát harántozó széles szekérútra vezet. Ezt jobbra követve a Cifra-nyeregbe jutunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Ficsúr mászóút

M5 *** FICSÚR-MÁSZÓÚT 5A
(TRASEUL FECIOAREI / JUNGFRAU ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Bulgăr Alexandru, Dunca Dumitru, 1974
Hossza: 124 m=5 kh	Szintkülönbsége: 80 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (6 m I, 19 m II, 10 m III, 14 m IV, 2 m V);
              40%-a mesterséges mászás (19 m A0, 29 m A1, 17 m A2, 8 m A3)

      Javarészt erősen kitett áthajlásokon haladó, jó erőnlétet követelő, nehéz mesterséges mászóút. Biztonságosan szegezett. Szépséghibája csupán, de értékét nem kisebbíti a 3. kötélhossz vízszintes harántozása, mely a Középső-párkányra vezető "vészkijárat". Néhány évvel ezelőtt hatalmas kőtömb szakadt le a Mária-kő faláról, ez a Ficsúr-mászóút ötödik (utolsó) kötélhosszát átmenetileg megmászhatatlanná tette.
      A 2. kh végén a biztosítóhely tágas párkánya szomszédos a 67-es Finálé útjának biztosítóhelyével, itt kényelmesen át is lehet jutni az egyik útból a másikba. A 3. kh vízszintes harántozása boltozat alatt, nedves, sáros szegélyen húzódik. Sűrűn szegezett, de ügyelnünk kell a szegek terhelésére. A harántozás széles, fenyves teraszra, a Középső-párkányra vezet, ahonnan ösvény ereszkedik a sziklafal tövébe.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – 67-es Finálé útja

M6 *** '67-es FINÁLÉ ÚTJA 4B
(TRASEUL FINALA 67 / KLETTERFINALE 67)

Első megmászás: Şapira Dorel, Fozocoş Paul, Udrea Gheorghe, 1967
Hossza: 91 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 18%-a természetes mászás (6 m II, 7 m III, 6 m IV);
              82%-a mesterséges mászás (12 m A0, 64 m A1, 8 m A2)

      Egyike a Békás-szoros legnépszerűbb, leggyakrabban mászott útjainak. Biztonságosan szegezett, vonalvezetése szép és látványos. A sziklamászó bajnokságok döntőire, a stopperórás mászóversenyekre készült ún. "finálétraszék" közül ez a legsikerültebb.
      1. kh: Az áthajlás ereszébe magasan elvert szeget egy kis akrobatikával érhetjük el. 4 m hosszú, áthajló, balra harántozás következik (A2). Terpeszlépéssel meredeken jobbra emelkedő szegélyre jutunk, mely boltozatos, balra ívelő bevágás alá vezet. A bevágás 16 méterét A1-re értékeltük, mert bár sűrűn szegezett (létra nélkül is mászható), a szikla több helyen áthajló. Sziklalapon át (5 m III+) tágas, fenyők szegélyezte teraszra jutunk: nagyon csábító köztes biztosítóhely. 4 m IV+ vezet az első szegig, majd 7 m A1 után 2 métert balra harántozunk. Bajor technikával rövid bevágáson mászunk fel (2 m IV+), majd rézsútosan balra kanyarodva 4 m III- és A0 után keskeny párkányra érünk. Három szegnél kényelmetlen helyzetből biztosíthatunk. 2. kh: Fokozatosan nehezedik a mászás: 14 m A0 és A1, majd 3 m áthajló A2-es szakasz következik. Vízszintes repedéshez érünk, ennek mentén 9 métert harántozunk balra: első harmada A1, a többi II. Széles párkányon állunk meg, fölötte balra, mintegy 4 méterre van a szomszédos Ficsúr-mászóút második biztosítóhelye. 3. kh: Az utolsó kötélhossz pontosan 40 méter! Ha köteleink nem érnének ki a tető fenyőjéig, akkor meredek fűlejtőn, egyetlen szegnél, kényelmetlen helyzetben kell megállnunk. A kötélhossz kezdeti harántozása 3 méteres egyensúlygyakorlat (A0). Széles, kezdetben erősen áthajló repedéshez érünk: 5 m A2, a korhadt ékek fölött csőszeg nyújt biztosabb mesterséges fogást. Zsinóregyenes, függőleges repedés következik, ennek 32 méterén (A1) úgy létrázzunk, hogy a néhol omlékony kőzetbe vert gyengébb szegeket óvatosan terheljük. A repedés végén fűpárnák teszik bizonytalanná a mászást, a rövidebb kötelek éppen itt szoktak "elfogyni". Jobbra emelkedő fűnyelv vezet a biztosítóhely vastag fenyőjéig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Nyugati- és déli fala

CSÍKI-BÜKK NYUGATI ÉS DÉLI FALA

NYUGATI-FAL
♥ F1	**	Ablakos-horony	2B
F2	**	Oldódások útja	5A
F3	***	Sziklakönny-mászóút	5B
F4	**	Napsugár-mászóút	5A

DÉLI-FAL
♥ F5	*	Csíki-Bükk gerince	nh(1B)
♥ F6	**	Posta-fal útja	3A
F7	**	Kassiopeia-mászóút	5A
F8	*	Dugóhúzó-út	4B
F9	**	Egyetemi Sportklub útja	4A
F10	*	'78-as Finálé útjai
F11	**	Erdészek útja	4A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A műút Km27+670 pontja fölött 35 m magas horony emelkedik, vonalán egyetlen kötélhossznyi, 2B-re hitelesített mászóút halad:

♥ F1 ** Ablakos-horony 2B

      Ha rászánjuk magunkat a horony sikerélményt éppen nem nyújtó megmászására, akkor az út végeztével a sziklaperem valamelyik fenyőjétől kötélen ereszkedhetünk vissza a műútra.

      Az övezet legjelentősebb mászóútjához a Km26+850 ponttól indul ösvény. Ez kezdetben átlósan emelkedik az erdőben, majd elvész, de tartva a kezdeti irányt 100 m után kiérünk a fenyvesből a Tündérek tornáca nevű nyitottabb részre. Átkelünk a kőfolyáson, élesen jobbra kanyarodunk és a mélyen lenyúló sziklaláb tövében 70 métert kapaszkodunk a beszállás messziről látható jeléig:

F3 *** Sziklakönny-mászóút 5B

      (A Sziklakönny-út beszállásához eljuthatunk a Csíki-Bükk gerincétől a meredek oldalt harántozó ösvényen is.)

      Az egykori posta épületétől jól kitaposott ösvény indul a Posta-fal irányába. Kisebb letöréshez érve az ösvény kettéágazik, a bal oldali ág vöröses kőgörgetegen meredeken emelkedik, és a fal tövében húzódó vízszintes fűpárkányra vezet. Innen két mászóút kezdődik:

♥ F5 ** Csíki-Bükk gerince (nh)1B
♥ F6 ** Posta-fal útja 3A

      A Csíki-Bükk gerince 1B nehézségű kiszegezetlen, kényelmes túra. Három kötélhosszon a Posta-fal peremét követjük, a gerinc függőleges része alól balra, a fenyves vályúba harántozunk, és ezt követjük mindaddig, míg a Nyugati-fal peremére könnyűszerrel kimászhatunk. Ha nem ereszkedünk a fenyves vályúba, hanem követjük a gerinc élét, akkor a Kassiopeia-mászóút utolsó kötélhosszának szegeit fedezhetjük fel. A Csíki-Bükk gerince olyan gyakorlott mászóknak ajánlott, akik a szikla nyújtotta természetes biztosítást alkalmazzák. Piros pontos út!

A Posta-fal útja másfél kötélhossznyi sűrűn szegezett, 3A-ra hitelesített, könnyű mászóút. Évtizedeken át a marosvásárhelyi alpinisták kedvelt túrája volt, mert már az első kötélhossz végéről egy 28 méteres ereszkedéssel visszatérhettek a Napsugár bárba. Ha a második rövid kötélhosszat is megmásszuk, akkor a sziklaél túlsó, ÉNy-i oldalán ereszkedhetünk le. Felújítva 2009-ben. Piros pontos út!

      A Posta-fal útja beszállásától 35 méterre jobbra repedés húzódik a sziklafalhoz tapadó borda mellett:

F7 ** Kassiopeia-mászóút 5A

      Ha az egykori posta épületétől induló és a sziklaletörés tövében kettéágazó ösvény jobb oldali ágát követjük, akkor 100 méter meredek emelkedő után a sziklafal mélyebb beszögelléséhez, balra áthajló egyenes bevágáshoz érünk:

F8 * Dugóhúzó-út nh(4B)

      A Dugóhúzó-út 35 métere akrobatikus erőmutatvány az áthajló bevágás mentén. Hitelesítve nincs, nehézsége a 4B fokozatnak felelne meg. Marosvásárhelyiek nyitották meg, ennek ellenére az út neve nem a közmegbecsülésnek örvendő, és a hegymászásban nélkülözhetetlen szerszámra utal, hanem a mászás során elvégzendő kényszerű és kényelmetlen tekeredésekre.

      A Dugóhúzó-út beszögellésétől 20 méterre jobbra, sárgásfehér repedés mentén három szeget fedezhetünk fel: az omlékony, nagyon bizonytalan egyetlen kötélhossz "elkövetőinek" szándékát nem sikerült kiderítenünk. Az ösvény vízszintesen húzódik tovább a fal tövében. 110 m után menedékesen emelkedő széles fűpárkány nyúlik be a falba, melyről sűrű szeglétra indul felfele: a reménykeltően kezdődő út két kötélhossz után megszakad, kiszegezője képtelen volt befejezni. Tovább haladva az ösvényen 60 méter után függőleges, keskeny bevágáshoz és ettől jobbra átlósan emelkedő vékony repedéshez érünk:

F10 * '78-as Finálé útjai

      A '78-as Finálé útjai három változaton csak felső biztosítással mászhatóak, sziklaszegek csak a teljesen sima, fogás nélküli szakaszokon vannak. A nehéz természetes mászástechnikával leküzdhető repedések elsőrendű edzőutak.

      Az ösvény, amely végigkalauzolt a Déli-fal tövében, enyhén emelkedni kezd és a Vereskő-nyeregben ér véget.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Lejövetel a Csíki-Bükkről

Lejövetel a Csíki-Bükkről

     


      A Nyugati-fal útjai közül kettő – az Oldódások útja és a Sziklakönny-mászóút – ér fel az 1173 méter magas kilátópontra. Innen kényelmesen leereszkedhetünk a Cifra-mező felé, ha az ÉK-i irányba húzódó, kezdetben halvány csapást, majd jól kitaposott ösvényt követjük. Az 1002 méter magas Cifra-nyeregből sárga háromszög jelzés vezet É-nak a Kis-szerpentini turistagócpont, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztása felé, vagy D-i irányban a Vereskő-nyergen át Gyilkostó üdülőtelepre.
      A hegymászók többsége az ortodox templom felé ereszkedő fehér téglalap jelzésen tér vissza, amely a Napsugár villa kertjébe vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Oldódások útja

F2 ** OLDÓDÁSOK ÚTJA 5A

Első megmászás: Kállai Mihály, Bíró Pál, 1985	Felújítva 2007-ben
Hossza: 180 m=4 kh	Szintkülönbsége: 130 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-4 óra

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Napsugár mászóút

F4 ** NAPSUGÁR-MÁSZÓÚT 5A

Első megmászás: Pop Iuliu, Nüber János, Bostan Ctin, 1984, 1976	Felújítva 2007-ben
Hossza: 180 m=4 kh	Szintkülönbsége: 153 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-4 óra

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Sziklakönny mászóút

F3 *** SZIKLAKÖNNY-MÁSZÓÚT 5B
(TRASEUL LACRIMA DE PIATRĂ / FELSTRÄNEN ROUTE)

Első megmászás: Noaghiu Mircea, Pădureanu Constantin, Tódor Géza, Vass József, 1975	Felújítva 2008-ban
Hossza: 218 m=7 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 44%-a természetes mászás (8 m II, 61 m III, 17 m IV, 9 m V);
              56%-a mesterséges mászás (118 m A1, 5 m A2)


      A Csíki-Bükk látványos nyu-gati fala, amely a Tündérek tornáca fölött simán és tagolatlanul emelkedik, viszonylag későn akadt legyőzőjére. Valószínűleg az riasztotta el a sziklamászókat, hogy a kőzet tömörsége, és az összefüggő, folytonos repedések hiánya sok falfúrást fog igényelni. A brassói egyetemisták csapata mindössze 11 expanziós szeget használt fel a hosszú út kiszegezésénél. A rosszemlékű FRTA, a Román Hegymászó Szövetség papírformaságokra hivatkozva tagadta meg 1975-ben a mászóút hitelesítését (talán a leíráshoz mellékelt fénykép nem volt szabványméretű!). A rövid időn belül népszerűvé vált utat csak tíz évvel később hitelesítették 5B-re.
      Az út java részében mesterséges mászás, nehézséget leginkább az egymástól nagy távolságra ütött szegek elérése okoz. A kőzet több helyen omlékony, gyakoriak a gyenge, csak óvatosan terhelhető szegek. Az útvonal szépségét az adja, hogy a hatalmas, sima fal mindvégig teljes hosszában belátható, egyetlen kiugrás, hajlat sem csökkenti mélységérzetünket. A mászóút a hét kötélhossz folyamán – a számos jobbra-balra harántozás ellenére is – tartja a beszállás vonalát, a sziklafal tetején a nagyméretű átlós ereszt is pontosan ennek az egyenesnek a mentén lépjük át.

      1. kh: A fal alsó része enyhébb dőlésű füves lejtő. A kötélhossz végig III- nehézségű, 8 köztes biztosítószeggel. Fűszegélyeken haladunk, jobbra-balra kerülgetve a nehezebb szakaszokat. Kényelmes párkányon állunk meg biztosítani (2 szeg).
      2. kh: A biztosítóhelytől balra kerek sziklatömb emelkedik, peremén fűpárnák sora (17 m III-). A tömb tetejéről felfele létrázunk (A1e), majd 14 métert átlósan jobbra harántozunk. A harántozás eleje és vége A1, egymástól távolra ütött szegekkel, a közepe nagyon omlékony V-. Nyújtott jobbra lépéssel kitett, keskeny peremre jutunk, csenevész borókabokor mellett kényelmetlen helyzetben biztosítunk (2 szeg).
      A 3. kh A biztosítóhely szegélyén jobbra harántozunk (5 m IVe és 5 m A1). Függőleges repedés aljához érünk, ennek 5 méterén nagyon távol vannak egymástól a szegek, és a köztes fogások is megbízhatatlanok (A2). Füves szegélyen rézsútosan jobbra mászunk (III). Négy méter felfele (A2e) és 2 méter balra harántozás (A1) után kényelmetlen biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      4. kh: Függőleges szakaszon vezet a szegsor (18 m A1e). Az út vonalától jobbra kisméretű boltozatok, ereszek sora húzódik, ezek leszakadt táblák maradványai. A mászóút vonalán is több az elvált, kongó lemez, számtalanszor ezek peremébe kapaszkodunk. Füves szegélyen még 12 méter IV és kényelmetlen biztosítóhelyre érünk.
      5. kh: Kezdetben távoli szegeken (10 m A1), majd nagyméretű elvált tábla szélén bajor (Piaz) technikával mászunk. Vízszintes szegélyen köztes biztosítóhely (4 szeg), a szegélyen 5 métert harántozunk balra (A1). Sziklalap mögötti repedés szegein 5 métert létrázunk felfele (A1). Az utolsó enyhén jobbra tartó 10 méteren (A2e) a szegek oly távol vannak egymástól, hogy csak kisméretű köztes fogások segítségével érhetjük el őket. Füves szegélyen állunk meg, ismét csak kényelmetlen helyzetben.
      6. kh: A szegély fölött már "egészséges" a kőzet, természetes lyukakba ütött biztonságos szegeken mászhatunk (13 m A1). Hét méter hosszú kitett jobbra harántozással (A1) dőlt, sima lapra jutunk, ahol 3 szegtől viszonylag kényelmesen biztosíthaunk. Fejünk fölött néhány méterre ijesztően ugrik elő a hatalmas, átlós boltozat.
      7. kh: A boltozat alatti mosott falon ferdén balra tartunk (8 m A1e, 4 expanziós szeg). A legfelső szeg már a boltozat aljában van, innen fordított fogásokat használva bakancstalpnyi fokra lépünk ki. Ezt a kétméteres szakaszt inkább csak erősen kitett, nagy magasságban lebegő helyzete miatt értékeltük V+ nehézségűre. A boltozat ereszén 2 szeg segít át, a harmadik már a boltozat fölötti szegélybe van verve. Ez a szegély a mászóút legkitettebb pontja. Kényelmesen létrázunk még 12 métert (A1e), majd 8 m II-es szakasz a fal ormára vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD

KIS-COHÁRD

DÉLI-FAL
♥ S1	**	Sólyomfészkek bevágása	4B
♥ S2	*	Hasadék-mászóút	4A
♥ S3	*	Cohárd-torony útja	4A
S4	Ø	Borókás-gerinc	3B
S5	Ø	Szép-gerinc	3B
♥ S6	**	Vörös-horony	3B
♥ S7	**	Vörös-horony gerince	3B
♥ S8	Ø	Vörös-horony fala	3B
♥ S9	***	Középső-repedés	4A
♥ S10	***	Encián-mászóút	4B

KAPUBÁSTYA
S11	Ø	Éles-gerinc
S12	**	Hal-repedés	4B

      A Gyilkos-tó környékén a legtöbb turistát mindig is a két Cohárd vonzotta. Nyáron a Kis-Cohárd festői fekvése, tavat uraló impozáns sziklafala csalogatja a kirándulókat, télen pedig a Nagy-Cohárd országos viszonylatban sem megvetendő sípályája biztosítja az üdülőtelep forgalmát. A két Cohárd tömbjét É-ról a Kupás-patak, K-ről a Békás-patak, D-ről pedig a Cohárd-patak alsó szakasza, a Gyilkos-tó és a Békás-patak kezdeti szakasza határolja. A Likas-havastól az 1207 m magas Cohárd-patak feje, vagy Hátsó-Cohárd-nyak választja el. A Nagy-Cohárd és a Kis-Cohárd között az 1202 m magas Cohárd-nyereg vagy Első-Cohárd-nyak képezi a határt.
      A legszembetűnőbb különbség a két testvércsúcs között korántsem a magasságaikból adódik, hanem abból, hogy míg a Nagy-Cohárdot összefüggő fenyves borítja, addig a Kis-Cohárdot körös-körül száz méternél magasabb meredek mészkőfalak koszorúzzák, sárgás-vöröses déli fala uralja a Gyilkos-tó környékét. Nem csoda, ha Orbán Balázs Nagy-Czohárd-nak nevezte a kisebb, 1344 m magas csúcsot. A környékről írók évtizedekig Orbán Balázstól ihletődtek, és a két testvércsúcs közül a 160 méterrel alacsonyabbat nevezték Nagy-Cohárdnak. L. Gyárfás Győző 1910-ben keltezett cikkében ugyan már a "Kiscohárd mészszirt meredek sziklafalá"-ról ír, de az 1912-es kiadású K.u.K. térkép N. Czohárd-nak jelöli az 1344 méteres csúcsot, míg az 1504 m magas Czohárd-ként szerepel. Az első világháború utáni kiadványokban úgy látszott, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódott, melyik a kisebb és melyik a nagyobb. A bizonytalankodásnak végérvényesen a környék egyik frissebb – 1974-es – térképének szerkesztői vetettek véget, akik egyszerűen "elköltöztették" a Kis-Cohárdot a Nagy-Cohárd túlsó oldalára, és az északi hegyláb egyik jelentéktelen kiemelkedését nevezték ki Kis-Cohárdnak.
      A sziklamászók 1956-ban fedezték fel a Kis-Cohárdot, amikor is egyetlen nyári idény alatt, a mezőgazdasági kampányok mintájára, tizenegy mászóutat nyitottak meg. A kampánymunka meg is látszik a kis-cohárdi utakon, mindössze kettő maradt meg belőlük napjainkig is látogatottabbnak.
      A Déli-fal nagy hőmérséklet-ingadozásnak van kitéve, ezért is, de szerkezeti okokból is kőzete meglehetősen omlékony. Kristó András hívta fel figyelmünket arra, hogy a Kis-Cohárd déli sziklafala nem eróziós eredetű (mint amilyenek a környék szorosainak sziklafalai), hanem jellegzetes réteglépcső – a szakirodalom szerint kueszta, – amely úgy keletkezett, hogy a kőzetrétegek pereme szél, eső, fagy hatására kipreparálódott, és nagyon egyenetlen, lépcsős, bordás sziklafallá alakult át. A sziklafal a geológiai korokban folyamatosan hátrált és ez a hátrálás a romboló erők hatására – többek között a már említett hőmérséklet-ingadozás miatt is, – ma is folytatódik kisebb mértékben. Ezt tanúsítja a sziklafal lábához támaszkodó hatalmas törmelékgarmada, törmeléklejtő, de a kőzet omlékonyságát saját bőrükön is tapasztalhatják a sziklamászók, bármelyik kis-cohárdi útba induljanak is be.



      A Cohárd név eredete nincs tisztázva. 1773-ból a Nagy Czáhár és Kis Czáhár, 1864-ből pedig a Czuhár elnevezésekkel találkozunk. Ezek családnévre engednek következtetni. A környékről írók Orbán Balázs szájhagyományra alapozott magyarázatát idézik unos-untalan: "E hegyekben sok a veres márvány. Németek jöttek ide azt megvizsgálni, de faragni kezdvén, igen keménynek mutatkozott s azt mondták rá: 'Zu hart': honnan eredett – a néphit szerint – Czohárd neve". Orbán Balázs legendás tárgyilagosságára jellemző, hogy az idézett mondatba ő is beszúrta: "a néphit szerint". Ennek a néphitnek az a bökkenője, hogy a Cohárdon márvány nincs, a vöröses mészkő pedig nemhogy túl kemény lenne, hanem igen mállékony, töredező. Friss keletű, a feltételezés szintjén álló, ellenőrzésre, nyelvészekkel megvitatásra szoruló észrevételünk a következő. A szerbhorvát eredetű (suvat) román suhat, sohat 'legelő' jelentésű szót több romániai magyar nyelvjárás – székelyes csángó, déli csángó, moldvai csángó – szuhát, szohát formában átvette, változatlan jelentéssel. Ugyancsak e szónak származéka a Szohárd helységnév (Lujzi-Kalagor: Magyar Nyelv, XXXI, 64), de a Cohárdok tőszomszédságában, a Kis-havas DK-i hegylábán lévő legelőnek, a Suhârzel-nek a neve is. Könnyen feltételezhető tehát, hogy a két hegy neve – románul: Suhard – az itteni legelőket bérlő békási pásztoroktól származik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – A mászóutak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A Kapubástyán húzódó Hal-repedés és az Éles-gerinc kivételével a Kis-Cohárd többi útjához az egykori Cohárd menedékház helyéről indulunk. Ezt a pontot az országút Km26 pontja fölötti hídtól 15–20 perc alatt kényelmesen elérhetjük a kék háromszöggel jelzett úton. Innen már látszik a Déli-fal alsó szakasza, bal szélén pedig felfedezhetjük a Középső-repedés jellegzetesen zsinóregyenes, ebből a távolságból hajszálvékonynak tűnő vonalát. Ha sikerült azonosítanunk a Középső-repedést, akkor sok tájékozódni valónk már nem maradt.
      A beszállásokhoz úgy juthatunk fel a legkényelmesebben, hogy az egykori menedékháztól helyétől 150 métert a kék háromszöggel jelzett szekérúton haladunk. Rövid meredekebb szakasz után a szekérút balra tér el, a jelzés pedig ösvényen halad tovább. Az elágazástól jobbra kétméteres kőtömb hever, ennek irányában vágjunk át a fenyősávon, amely az utat a kőfolyástól elválasztja. Innen aztán "ki merre lát": ösvény, csapás a bizonytalan kőgörgetegen nincs, csupán a sziklafal tövében húzódik egy üggyel-bajjal követhető nyom. A beszállások kék keretes fehér jelei viszont messziről virítanak, bizonytalankodást csak a meg-megcsúszó törmelék okozhat. Az ebből a szögből kimagaslónak látszó sziklatorony tövében a zóna három leglátogatottabb útjának beszállásai sorakoznak, balról jobbra a

♥ S6 ** Vörös-horony 3B
♥ S9 ** Középső-repedés 4A
♥ S10 ** Encián-mászóút 4B

      A Déli-fal felső részén emelkedő mászóutak felé a szekérútról az ösvényre térő kék háromszög jelzést tovább követjük. Hamarosan a Cohárd-nyereg (1202 m) lankásabb zónájába érünk, kőtömbökkel tarkított laposabb térségre. Jobb kézre a fal nyugati sarka, a száz méternél magasabb, vöröses színű, impozáns sziklabástya emelkedik. A bástya jobb alsó sarkában 40 méter magas, különálló, szürke torony magasodik. Balról fenyőkkel sűrűn benőtt meredek vályú kanyarodik a torony mögé, ennek aljából kezdődik a

♥ S1 ** Sólyomfészkek bevágása 4B

      A fenyőkkel benőtt vályún felmászva 25 méter magas sziklatömbhöz érünk. A tömb baloldali kéményén kezdődik a

S2 * Hasadék-mászóút 4A

      A fal tövében emelkedő szürke sziklatoronytól jobbra, a kőfolyás fölött 70 méter magasságban vízszintes párkány húzódik két sudár fenyővel. A két fenyő között, az áthajló sárga sziklán messziről látszik a beszállás jele:

♥ S3 * Cohárd-torony útja 4A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Lejövetel a Kis-Cohárdról

Lejövetel a Kis-Cohárdról

      A Kis-Cohárd csúcsáról a kék háromszög jelzés vezet vissza az üdülőtelepre. A mászóútak végeztével azon kell igyekeznünk, hogy ezt a turistajelzést elérjük. A Sólyomfészkek bevágása és a Hasadék-mászóút kijöveteleitől felfele követjük a kezdetben kopár, majd erdős hegylábat. A Vörös-horony, a Középső-repedés és az Encián-út a Vörös-horony csorbájába ér ki. Ezt a csorbát 20 m magas, enyhe lejtésű sziklafal választja el a Kis-Cohárd csúcsára vezető fűlejtőtől. A szokványos út a csorbából 15 métert jobbra harántoz (I), majd a füvön balra kanyarodik, és visszatér a csorba fölé (itt egy szeg). A csorbából a fölötte emelkedő sziklataraj élén is felmászhatunk, így 20 méter II-es szakasszal hosszabbíthatjuk meg túránkat. A Kis-Cohárd csúcsára vezető meredek fűlejtőn kitaposott ösvény kanyarog, a Vörös-horony gerinc- és falváltozata az említett sziklataraj fölött éri el ugyanezt az ösvényt.

* * *
Ha már meghódítottuk a Kis-Cohárd ormát, érdemes kisebb kirándulást tennünk a Tündérkert párkányain. A legfelső sziklafal peremén keskeny, de jól követhető nyom kanyarog. A XX. század elején ezt a turista ösvényt már ismerték, és áradozva dicsérték a turisták, ma azonban alig járják. A Délnyugati-pillérről (1289 m) nyílik a legszebb kilátás a Békás-szoros bejáratára és kezdeti szakaszára, közel 300 méteres magasságból látszik a műút és a Békás-patak ezüstös szalagja. A sziklaperemen elsétálhatunk az 500 méterre lévő Északkeleti-pillérig (1285 m), a minden kockázat nélkül járható ösvény itt véget ér. Az Északkeleti-pillérről kilátás nyílik a Kupás völgyére és a Békás-szoros középső, az alagutakig terjedő szakaszára. Láthatóak innen a szorost határoló nevezetesebb sziklaszirtek is, az Oltár-kő, a Bardócz-kő, a Mária-kő. Tiszta időben ÉK felé, túl a szoroson a Munticsel, a Csalhó és a Tar-havas zárja a kilátást.
      A természetjárás úttörői még számon tartották a Kárpátok jeles visszhangjait és ezek között a kis-cohárdi is helyet kapott, Orbán Balázs is megemlíti. A századfordulón általános szokás volt a Kis-Cohárd csúcsáról a tó víztükrére, vagy a Tündérkert pereméről a Csíki-Bükk sziklafalára lövöldözni, és élvezni a sokszoros, hatalmas dörgést. Napjaink turistája a szoroson átszáguldó motorok bőgésének, a sugárhajtású repülők hangrobbanásának és a békási kőfejtés detonációinak szüneteiben egészen jól érzi magát egyéb dörgedelmek nélkül is. Turistaelődeink másik kedvenc szórakozásáról, a kőgörgetésről is ajánlatos lemondanunk, nemcsak azért, mert a tömbök a műútig ugrálhatnak, hanem azért is, mert a környék legnagyobb zergepopulációját veszélyeztetik.
      A Tündérkert felső pereme bárki számára biztonságosan járható. Ajánlatos vastagabb lábbeliben járni-kelni, mert a verőfényes párkány a pompás színezetű keresztes vipera kedvenc napozóhelye. A Tündérkert alsóbb párkányainak megközelítése, valamint a leereszkedés a Cohárd-barlanghoz csak a terepet jól ismerő vezetővel javasolt. A Kis-Cohárd alsó párkányain elkalandozó kirándulók eddig is sok munkát adtak a hegyimentőknek. Ne feledjük, hogy a meredek, sziklás oldalak a zergecsapások révén váltak úgy-ahogy járhatóvá.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Sólyomfészkek bevágása

♥ S1 ** SÓLYOMFÉSZKEK BEVÁGÁSA
(DIEDRUL CUIBURILOR DE ŞOIMI / FALKENHORST VERSCHNEIDUNG)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956	Felújítva 2008-ban
Hossza: 121 m=4 kh	Szintkülönbsége: 102 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 64%-a természetes mászás (17 m I, 22 m II, 31 m III, 7 m IV);
              36%-a mesterséges mászás (10 m A0, 34 m A1)
Piros pontos út.


      A Kis-Cohárd falának nyugati sarka száz méternél magasabb impozáns bástya, melyet a fal tövétől az oromig húzódó mély bevágás barázdál. A bevágás mentén haladó út változatos és biztonságosan szegezett. A kőzet, ijesztő vörös színe ellenére is aránylag tömör, számos nagyméretű fogással. A régimódi szegek miatt feltétlenül szükséges néhány vékony karabiner is.
      1. kh: Balra ívelő repedés mentén (10 m A0), majd füves szakaszon át (8 m II) magányos fenyő csorbájába jutunk. A csorbából kövessük az egyenesen felfele tartó repedést és 5 m III+ után harántozzunk jobbra 4 métert. Kényelmetlen szegélyen 2 szeg.
      2. kh: A vörös sziklafalon 11 métert mászunk (A1), majd fél méter széles szegélyen jobbra harántozunk (2 m III+). A kezdetben nyitott füves vályú 7 m III- után széles, sekély horonyként folytatódik (7 m II). Kisebb boltozat alatt állunk meg (2 szeg).
      A 3. kh az út legnehezebb kötélhossza. Az első 15 méteren A0 váltakozik III+-szal, majd 3 méteren enyhén áthajló A1. Rövid füves szakasz (7 m II) után a repedés valóban bevágásszerűvé válik, aljában nehezen felfedezhető és nagyon szűk nyílású szeggel. Váltakozva szegeken és nagyméretű, biztos fogásokon mászunk (15 m A1 és IV-). Kiérünk a torony gerincére, ahol sziklabütyökről kényelmesen biztosíthatunk (2 szeg).
      4. kh: Kezdetben a gerinc bal oldalán haladunk néhány métert (III-), majd átvágunk a jobb oldali széles fűnyelvre. Nagyméretű sziklafülke bal oldalán mászunk fel, és egészséges sziklán, gyakran terpeszelve (8 m III+, 2 szeg) felérünk a sziklaalakzat ormára. A 10 méterre lévő első fenyőtől biztosítunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Hasadék mászóút

♥ HASADÉK MÁSZÓÚT
(TRASEUL SPINTECĂTURII / EINSCHNITT ROUTE)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956
Hossza: 64 m=3 kh	Szintkülönbsége: 53 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 77%-a természetes mászás (6 m I, 37 m III, 4 m IV, 2 m V);
              23%-a mesterséges mászás (15 m A1)
Piros pontos út.

      Rövid, közepesen nehéz, de nagy óvatosságot, elővigyázatot igénylő, csak gyakorlott mászóknak ajánlott út. Kulcsszakasza ötös nehézségű. A kőzet omlékony, a szegek közt sok a gyenge. Néhány vékony karabiner feltétlenül szükséges.
      1. kh: A beindulás fölött emelkedő 25 méter magas torony bal oldali kéményén indulunk. A horony hamarosan repedéssé szűkül, itt találjuk a kötélhossz egyetlen köztes szegét. A torony csúcsa mögött, gödörszerű nyergecskében állunk meg, önbiztosításra az alsó kőtömböt használjuk.
      2. kh: A biztosítóhely fölött ferde párkány, ezen 4 métert jobbra harántozunk. Enyhén áthajló sziklalap következik (4 m IV+), majd két szegen át (A1) balra lépünk, és kiugró zárótömb alá jutunk. Ennek a zárótömbnek az átmászása az út kulcspontja: 2 méter V-. Méter széles horonyba jutunk, melyben 12 métert haladunk igényes természetes mászással (III+). A fogások többnyire nagyméretűek, a beékelődött kőtömbök közül azonban sok kotyog. A szakasz a szükségesnél gyérebben szegezett. Sziklaszögletben keskeny, de kényelmes párkányról biztosíthatunk (2 szeg).
      3. kh: A biztosítóhely bal oldaláról indulunk. Az áthajló szakasz (A1) alsó szegébe csak vékony karabiner akasztható. Két szeg segítségével jobbra harántozunk, majd kitett lépéssel visszajutunk a hasadék vonalába (1 szeg). Törmelékes, omlós szakaszon át érjük el a sziklafal peremét.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Cohárd-torony útja

♥ S3 * COHÁRD-TORONY ÚTJA
(PINTENUL SUHARDULUI / ZOHARD SPORN)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956
Hossza: 62 m + 20 m járóterep=3 kh	Szintkülönbsége: 68 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 18%-a természetes mászás (7 m II, 4 m III));
              82%-a mesterséges mászás (3 m A0, 42 m A1, 6 m A2)
Piros pontos út.



      A Cohárd-torony a Déli-faltól teljesen különálló, kiugró sziklaszál. A mászóút két igényes kötélhosszát széles fűlejtő választja el, emiatt sokat veszít értékéből. Nehéz, mesterséges útvonal, csak jó erőben lévő mászóknak ajánljuk.
      Vékony karabinerek feltétlenül szükségesek.
      1. kh: A kezdetben függőleges repedés (A1) felső része enyhén áthajló, és erőltetett karkulccsal érünk el egy távoli szeget (A2). Kiugró tarak alatt balra kerülünk és füves bevágásba érünk (6 m A0). Omlékony 4 m III+ vezet a széles fűlejtő aljára (2 szeg).
      A fűlejtő bal oldalán, zergecsapást követve jutunk a torony középvonalában húzódó bevágás aljához.
      2. kh: A bevágás 33 méter hosszú és sűrűn szegezett A1. Mindössze két szeg elérése okozhat nehézséget. A torony tetejére érve a vízszintes gerincen 7 métert haladunk balra (II), itt a gerinc éle alatt jobbra van a biztosítóhely szege.
      A torony nyergéből balra harántozunk és füves hornyon át az erdőbe jutunk. Akinek kedve telik a "rappelezés"-ben, az a nyeregből jobbra ereszkedő meredek füves vályúban két 40 méteres kötélereszkedéssel visszatérhet a mászóút beindulásához.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Vörös-horony

VÖRÖS-HORONY
(HORNUL ROŞU / ROTER KAMIN)

      A Vörös-horony a Déli-falnak az aljtól a felső peremig húzódó sziklaszakadéka. Alsó harmada meredek horony, a felső kétharmad törmelékkel borított szakadékvölgy, amely sziklamászó szempontból érdektelen. Ajánlottabb a harmadik kötélhosszból balra kiágazó Vörös-horony gerince, mely közepesen nehéz, élvezetes gerinctúra, bár a kőzet néhány szakaszon nagyon omlékony. A Vörös-horony alsó felét és a Vörös-horony gerincét 2005-ben a gyergyószentmiklósi hegyi mentők felújították.



VÖRÖS-HORONY GERINCE

      1. kh: A Déli-fal aljában húzódó csapásról 5 métert mászunk az első horony kezdetéig (II). Kezdetben terpesz-, majd kémény-mászással haladunk (10 m III+). Zárótömb fölött 15 méter kőtör-melékes vályú (I). Vigyázzunk az alattunk lévőkre, nagy a kőhullás veszélye! Csorbában két szegből kényelmesen biztosítunk. 2. kh: A horony folytatása áthajló, ezért a bal oldali sárgás-vöröses fal aljához harántozunk (6 m I). Szegsoron mászunk fel (12 m A0 és A1). A fal áthajlása alatt visszatérünk jobbra a horony vonalába: ez a kitett, omlékony 2 méter A1 a mászóút kulcsszakasza. A kőgörgetegen 8 métert mászunk és függő-leges horony alatt kényelmes biztosí-tóhelyre érünk (2 szeg). 3. kh: Szép kéménymászással 8 métert haladunk (III+), és újabb kőtörmelékkel borított vályúba jutunk. Az innen lesodort kövek egyenesen társunk fejére hullanak, aki a helyszűke miatt még csak félre sem tud ugrani. Élesen balra fordulunk és 10 métert a sziklafal tövében haladunk. Két szeg jelzi a kényelmes biztosítóhelyet. 4. kh: Tíz métert sekély bevágásban (III+), fölötte előbb enyhén balra, majd egyenesen felfele vezetnek a köztes szegek (9 m IV-, 3 m III+, 5 m IV). Kijutunk az egykori mászóút, a Szép-gerinc élére. Kisméretű és – vigyázat – ingó, bizonytalanul álló gerinctorony mögött biztosítóhely (3 szeg). 5. kh: 6 métert mászunk az élen az első torony tetejéig (III-), majd a vízszintesen húzódó éles gerincet követjük (II), míg mély csorbába jutunk. A 6. kh a következő tágas csorbába vezet (III+, 3 szeg), ahol találkozunk a jobbról emelkedő Vörös-horony fala változattal. A 7. kh továbbra is gerinc élét követi, és kivezet a kúszófenyőkig (III-, szeg nélkül).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Középső-repedési Encián mászóút

♥ S9 *** KÖZÉPSŐ-REPEDÉS 4A
(FISURA CENTRALĂ / MITTLERER RISS)

Első megmászás: Fomino Emil, Csallner Erwin, 1956	Felújítva 2005-ben
Hossza: 64 m=3 kh	Szintkülönbsége: 58 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 27%-a természetes mászás (7 m III, 10 m IV);
              73%-a mesterséges mászás (44 m A1, 3 m A2)
Piros pontos út.

      Népszerű, gyakran járt, biztonságosan szegezett mászóút. Bár szegsorait A1-re értékeltük, az út kevés erőfeszítéssel létra nélkül is mászható. A Déli-fal tövében húzódó csapásról 15 métert még bekötetlenül mászhatunk a meredek fűlejtőn, majd jobbra harántozunk 10 métert a beszállás kényelmes teraszáig (egy szeg és borókabokor).
      Az 1. kh nyílegyenes, folytonos repedést követ. Kezdete 10 m természetes mászás (IV-), a szakasz végén, jobbra, köztes biztosítóhelyként is használható üreg. A jellegzetes bevágás közepén ajtóküszöbnyi vízszintes szegélyen kényelmetlen biztosítóhely (3 szeg). Ha a kötélhossz elején nyíló odút köztes biztosítóhelyként használjuk, úgy a következő kötélhosszat is kimászhatjuk, és nem kényszerülünk a keskeny küszöbön szorongani. A nagyon rövid 2. kh szegsora (15 m A1) sziklatömb tetejére vezet, ahol tágas teraszon állhatunk meg (2 szeg). A 3.kh elején 5 méter hosszú füves vályú (III) újabb szegsorhoz vezet, ez 3 m A1 és 3 m enyhén áthajló A2. Itt sárgás, omlékony tornyocska válik el a sziklafaltól, bal oldalán szűk horonnyal (6 m A1). A torony fölött a kitett jobbra harántozás (A1 és III+) kényelmes fűpárkányra vezet. A kiszegezett mászóút itt véget is ér, de ajánlatos továbbra is bekötve maradni. Három métert jobbra tartunk, majd a meredek fűlejtőn felfele kanyarodunk és a Vörös-horony csorbájába érünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Encián mászóút

♥ S10 *** ENCIÁN-MÁSZÓÚT 4B
(TRASEUL GENŢIANEI / ENZIAN ROUTE)

Első megmászás: Fomino Emil, Csallner Erwin, 1956	Felújítva 2005-ben
Hossza: 81 m=3 kh	Szintkülönbsége: 69 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 47%-a természetes mászás (5 m II, 28 m III, 5 m IV);
              53%-a mesterséges mászás (19 m A0, 20 m A1, 4 m A2)
Piros pontos út.

      Biztonságosan szegezett út, és mivel napsütötte, déli falon húzódik, gyakran télen is száraz. Nehézségét az 1950-es években határozták meg, így kissé felülértékelték.
      1. kh: Enyhén jobbra tartó repedésen 12 métert mászunk, kezdetben természetes fogásokon (III+), majd szegsoron (A0). A következő, enyhén áthajló szakaszon már jó szolgálatot tesznek a mászólétrák (5 m A1). Áthajló bevágás alá jutunk, ahol 4 méteren a szegek távol vannak egymástól (A2). Szép balra harántozás következik nagyméretű és biztonságos fogásokon (5 m IV). Felfele mászunk az omlékony kőzeten (4 m III+) és újabb balra harántozáshoz érünk (II). A harántozás közepén állunk meg (2 szeg). 2. kh: Folytatjuk balra a harántozást, majd felfele és enyhén jobbra tartva 13 métert kapaszkodunk a sűrű szegsoron (A0). Jobbra átlépés után 8 m füves, omlékony III+ nehézségű szakasz ferde sziklalapra vezet, ahonnan kényelmetlen helyzetben biztosíthatunk (2 szeg). 3. kh: Könnyű A1-es szeglétrán 15 métert mászunk felfele. A kötélhossz felső része omlékony, az utolsó métereken jobbra kerülve juthatunk a fűlejtőre. Balra tőlünk alacsony sziklafal, ennek tövében, a Középső-repedéssel közös biztosítóhelyen állunk meg (1 szeg). A biztosítóhelytől jobbra emelkedő meredek fűlejtőn a Vörös-horony csorbájába jutunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Hal-repedés

♥ S12 ** HAL-REPEDÉS 4B
(FISURA LUI PEŞTE / FISCH RISS)

Első megmászás: Petcu Vlad, Vasilescu Dan, Dunca Dtru, 1972	Felújítása folymatban
Hossza: 134 m=5 kh	Szintkülönbsége: 105 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (51 m III, 14 m IV);
              52%-a mesterséges mászás (48 m A1, 21 m A2)
Piros pontos út.

      A mászóút a Kapubástya keleti oldalán átlósan balra tartó folytonos hasadékot követi. Ritkán járt út, a faékek erősen korhadtak, néhol hiányzanak is. Felújítása 2012-ben folyamatban volt. Bár a bukaresti hegymászók útjának nevét Hal-repedésnek, illetve Fisch Riß-nek fordítottuk, a szokatlan román fogalmazás – a nyelvtanilag helyes Fisura Peştelui helyett Fisura lui Peşte – megértéséhez tudnunk kell, hogy a peşte 'hal' jelentésű hímnemű főnévnek van egy bizalmas, argóban használt jelentése: 'selyemfiú, strici'. Az elölmászót ugratták ezzel csapattársai.

Megközelítése

      Az egykori posta épületét elhagyva, a műút Km26+900 pontjánál szekérút tér le balra, és gerendahídon át a Békás-patak bal partján lévő épületcsoporthoz vezet. A hídtól 50 méteren a vízfolyást követjük, mígnem keskeny, kőgörgeteges vápa aljához érünk. Ezen 70 métert kapaszkodunk a félkör alakú sziklafal jobb felső sarkába. Innen kényelmes párkány vezet ki jobbra. Széldöntéses oldalra jutunk, ezt jobbra átlózzuk, majd a Kapubástya sarkához mászunk fel. A fal tövében zergecsapás húzódik, 150 méteren balra követjük és kiugrás mögött a mászóút kezdetéhez érünk: füves horony, aljában juharfa és sziklaszeg.
      1. kh: Egyenes vonalú, de földdel és fűvel feltöltött horony vezet a barlang-száda méretű nagy kémény aljához (30 m III). Nyolc méterrel fönnebb, a horony nagy zárótömbje fölött állunk meg.
      2. kh: A nedves, sáros horonyban haladunk kéménymászással (IV+). A bal oldali falra kerülünk ki és az egyre keskenyedő repedés alatt gyenge szegeken létrázunk. A balra tartó repedés előbb áthajló lesz, majd megszakad. Innen expanziós szegek során balra harántozunk (6 m A2e). Nagyon keskeny, de viszonylag kényelmes fűszegélyen állunk meg (2 szeg).
      3. kh: Hat métert felfele mászunk a szikla egyenetlenségein (III+), majd nyújtott jobbra átlépéssel visszakerülünk az út főrepedésének vonalába. Áthajló bevágásban húzódnak a szegek és ékek. (A biztosítóhely fűpárkánya fölött áthajlóan kezdődő fás vályú kockázattal szabadon is mászható "vészkijárat" a fal tetejére).
      4. kh: A repedés átlósan balra folytatódik. Erősen korhadt faékek során létrázunk. Sárga boltozat alatt nagyon kényelmetlen helyzetben állunk meg.
      5. kh: Átmászunk a boltozat középvonalán (A2, 5 szeg) és feljutunk a sziklafal erdős tetejére.
      A Hal-repedés végétől tetemes szintkülönbséget – mintegy 150 métert – kellene a Kis-Cohárd csúcsáig kimásznunk, hogy aztán a hegytömb átellenes oldalán, a jelzett ösvényen ereszkedhessünk le. Érdemesebb a kijöveteltől a torony gerincén jobbra, ÉK-nek tartanunk és aztán a fal tövében, meredek sziklaküszöbök során a Békás-patakhoz ereszkednünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Páll Tibor: Sziklafalak körútja

Páll Tibor

SZIKLAFALAK KÖRÚTJA

(Összesítve)

Gyilkostó üdülőtelep (970 m) – Vereskő-nyereg (1019 m) – Csíki-Bükk (1264 m) – Cifra-nyereg (1002 m) – Mária-kő (1125 m) – Kis-Békás-szoros (787 m) – Szurdok-kő (1075 m) – Mária-forrás (710 m) – Bardócz-pillér (1147 m) alatt – Turista Gócpont (egykori Gyopár menedékház) (850 m)

---

Távolság: 12 km	Szintkülönbség: 1142 m; 1262 m
Menetidő: 8–10 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A szoros sziklaperemeinek bejárása vitathatatlanul a környék leglátványosabb, de ugyanakkor legnehezebb és nem is éppen veszélytelen túrája. Csak tapasztalt és megfelelően felszerelt természetjáróknak ajánljuk ezt az útvonalat, és amennyiben lehetséges, ők is csak vezetővel vágjanak neki a néhány szakaszán elővigyázatosságot megkövetelő körútnak. Turistajelzést éppen azért nem is terveznek erre az útvonalra, hogy a felkészületlen alkalmi kirándulókat ne csábítsa felelőtlen kalandra.
      A Békás-szorost felülről, a falak peremeiről eddig jobbára csak a sziklamászók csodálhatták, a turisták megelégedtek azzal, amit az aszfaltút széléről láthattak. A Sziklafalak körútját eredetileg turistakalauz útvonalai között akartuk ismertetni, hogy az igazi természetjárókat, a magashegyek nehézségeihez szokott tapasztalt túrázókat ne fosszuk meg a "harmadik dimenzió"-ból nyíló látványtól, a szoros meglepő szögekből, mintegy madártávlatból elénk tárulkozó képétől. Végül is napjaink könyvkiadásának buktatói, valamint az érvényben lévő – és meglehetősen értelmetlen – környezetvédelmi törvények kényszerítettek arra, hogy Páll Tibor igen értékes fejezete itt kerüljön nyilvánosságra.
      Nem elrettentésnek szánjuk, de kötelességünk néhány körülményre felhívni a túrára vállalkozók figyelmét. A körút egyes szakaszain még biztonságosan követhető ösvény sincs, kiépítése sokat ártana a sziklaperemek szigorú védelemre szoruló növényvilágának. A legtöbb kilátópontról a kimozdítható kövek a forgalmas országútra zuhanhatnak! Jó tudni azt is, hogy a Békás-szoros baleseti statisztikájában a sziklatömbökön felelőtlenül elkódorgó kirándulók messze a sziklamászók előtt állnak. Azt már feleslegesnek tartjuk megemlíteni, hogy szédülős, mélységiszonyban szenvedő egyének erre az útra ne induljanak el. A szorost övező valamennyi sziklatömbre biztonságos ösvények is vezetnek, melyeket favágók tapostak ki, de túránk folyamán ezeknek csak egy-egy rövid szakaszát fogjuk érinteni.
      A hatalmas szintkülönbséget összegező körút részleteiben, tömbönként is bejárható és az ésszerűség is úgy kívánja, hogy több napra beosztva ismerkedjünk meg a szorosnak eddig jószerével csak sziklamászóktól járt részeivel. A tájékozódást nagyban megkönnyítik a Sziklafalak körútja áttekintő térkép, valamint a hegymászókalauz jóval részletesebb térképvázlatai és tömbleírásai.

CSÍKI-BÜKK TÚRA

Gyilkostó üdülőtelep (970 m) – Vereskő-nyereg (1019 m) – Déli-fal kilátópontja – Nyugati-fal kilátópontja (1173 m) – Csíki-Bükk csúcsa (1264 m) – Cifra-nyereg (1002 m)

---

Távolság: 3 km	Szintkülönbség: 294 m; 262 m
Menetidő: 11/2–2 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Csíki-Bükk tömbjét Ny-ról és ÉNy-ról a Békás-patak határolja, É-ról és ÉK-ről a Cifra-nyeregből eredő két csermely, D-en a Vereskő-nyereg választja el a Gyilkos-havastól, K-i lejtői pedig a Kis-Békás-patakig ereszkednek. Nevének eredetére nem sikerült rábukkannunk, az 1864-es helynévösszeírásban "Csikibük" formában már szerepel. Feltételezhető, hogy az elnevezés a Gyergyóban is gyakori Csíki családnévből származik. Csúcsa 1264 m magas, kisebb háromszögelési gúla ("métafa") jelöli, ÉK-DNy irányú gerincét sziklataraj díszíti, melynek magassága sehol sem haladja meg a húsz métert, így elvész a fenyvesben. A hegytömb Ny-i és D-i oldalain magas, az üdülőtelepről is szembetűnő függőleges sziklafalak emelkednek, a Nyugati-fal és a Déli-fal, melyeken számos hegymászó útvonal húzódik. A Csíki-Bükk turisztikai vonzását a falak peremeiről nyíló kivételesen szép kilátás képezi. A turistaforgalomból kiesik, a nagyon ritkán járt mészkőszirtek közé sorolható.
      Túránkra a műút Km25+900 pontjánál kiágazó "Bicajel" feliratú autóúton indulunk el. Ez kezdetben a műúttal párhuzamosan ÉK-nek tart és egy kilométer kényelmes emelkedő után a Vereskő-nyeregbe – régi nevén Szurdok nyaka – vezet (1019 m). Innen a Békás-patak felé fokozatosan növekvő Déli-fal sziklaperemét követjük, ügyelve arra, hogy a kisebb letöréseket mindig jobbra, É-nak kerüljük ki. A Déli-fal csúcsát előbb gyér fenyőcsoportok között haladva, majd sűrű borókabozóton át 350 méter hosszú kapaszkodóval érjük el. A kilátópontról az üdülőtelep egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A csúcsról É-nak tartó keskeny ösvény fenyőerdőbe vezet, majd kőgörgeteg aljában megszakad. A kőfolyás bal szélén mászunk fel és 150 méter után Ny-i irányú szélesebb ösvényre érünk, mely a Nyugati-fal csúcsára, az 1173 méter magas peremre vezet. Több mint kétszáz méter mélységben látszik alattunk az országút és a Békás-patak, de kilátás nyílik innen az üdülőtelepre, a szemközti Tündérkertre és a Gyilkos-havasra is. ÉK felé folytatjuk utunkat, a széles ösvény – a Csíki-Bükk "főútja" – kaszálóra vezet, melyet K-i irányban szelünk át. Erdős, sziklás gerincen, halvány csapást követve 300 méter után a "métafával", háromszögelési gúlával megjelölt csúcsra jutunk (1264 m). A csúcsról nem nyílik kilátás, de 20 métert ÉNy-nak ereszkedve belátható a Békás-szoros vidéke, ha pedig utunk folytatásán, a kelet felé ereszkedő sziklapárkányon teszünk meg 30 métert, úgy a Kis-Békás vidéke látszik. A Kis-Békás alsó és középső szakaszára talán innen nyílik a legszebb kilátás. A lépcsőzetesen lejtő sziklapárkányon ÉK felé tartva 300 méter után ismét elérjük a tömb főútját, melynek kiszélesített alsó szakaszát facsúsztatásra használják, és nyílegyenesen, igen meredeken ereszkedik a Cifra-nyeregbe (a széles ösvény ezt a meredek szakaszt nagy ívben balról kerüli meg). Az 1002 m magas Cifra-nyereg választja el a Csíki-Bükk tömbjét a Mária-kőtől.

A Cifra-nyereg tisztásáról ÉNy-nak induló, szép vegyes szálerdőben szerpentinező szekérúton 700 méter ereszkedéssel az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház fölött, a Kő-kapunál érjük el az országutat. A nagyon könnyen követhető szekérutat sárga háromszög jelzés is kíséri.

MÁRIA-KŐ TÚRA

Cifra-nyereg (1002 m) – Nyugati-fal kilátópontja (Mária-kő főcsúcsa, 1125 m) – Északkeleti-fal kilátópontja (Mária-kő mellékcsúcsa, 1048 m) – Kis-Békás-szoros (787 m)

---

Távolság: 2,5 km	Szintkülönbség: 123 m; 338 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Cifra-nyerget elérhetjük az egykori menedékházzal szemben, a Kő-kaputól kezdődő sárga háromszög jelzésen, de ide vezet a Vereskő-nyergen áthaladó autóútból É-nak kiágazó, szintén sárga háromszöggel jelzett szekérút is, amely 950 méter hosszan a Csíki-Bükk K-i lejtőjét harántozza.
      A Mária-kő ritkán járt, nehezen megközelíthető tömbjét É-ról és Ny-ról a Békás-patak határolja, ÉK-ről, K-ről és DK-ről pedig a Kis-Békás-patak fogja körül. Legeltetésre és kaszálásra alkalmatlan, sziklafalakkal, vagy nagyon meredek erdős-sziklás lejtőkkel körbevett tetejére csak fát vágni járnak fel nagyritkán a kisbékási gazdálkodók. Ők taposták a Cifra-nyeregből a csúcsplatóra vezető egyetlen ösvényt is, amely azonban elkerüli túránk célját, a Békás-szorosra rálátást nyújtó sziklaperemet. A hegytömb elnevezésével kapcsolatban már említettük, hogy ez az első világháború után felcserélődött az Oltár-kő nevével.
      A Cifra-nyeregből a Mária-kőre vezető ösvényhez a D-i oldal kőtörmelékes lejtőjének tövében 60 métert K-nek kell tartanunk, majd rézsútosan ÉK-nek fordulva törpeboróka bozóton átvágnunk. Elérjük a Mária-kő K-i oldalát harántozó széles ösvényt, amelyről azonban néhány méter után balra, ÉNy-nak letérünk, és a törpesással borított erdős csúcsplatón a sziklaperem vonalát követve az "oltár" déli szárnyának tetejére jutunk. Közel 150 méter magas sziklapillér tetejéről a Békás-szoros középső szakaszára látunk, a szoros kiöblösödésének sötét erdőfoltját csak az út szalagja és a Turista Gócpont épületcsoportja töri meg. Az erdős völgy peremén a Kis-Cohárd (DNy-ra), a Lapos-Kucsma, a Kupás-kő, a Bardócz-kő és az Oltár-kő (ÉNy-ra) sziklái magasodnak. A Lapos-patak vízeséseinek ezüstös csillogása is látszik. Az erdős-bozótos sziklaperemen keskeny csapás vezet a Mária-kő főcsúcsáig (1125 m), ahonnan az előbbihez hasonló, de valamivel tágasabb kilátás nyílik. A Nyugati-fal harmadik nevezetes pontja az "oltár" északi szárnya, amely a Nagy Szerpentin fölött emelkedik. A főcsúcsról ÉK-nek kell átvágnunk az erdőn és 60 méter után ÉNy-nak fordulva a pillér szintjéig ereszkednünk. Kisebb csorba átmászása után elérjük az oltárt É-ról határoló sziklaélet, a gerinc jobb, É-i oldalán húzódó füves párkányon óvatosan harántozva érünk a kilátópontra. Innen a szorosnak az Alagutak, és a Pokol torka közti szakasza látszik, különösen mutatós a Nagy Szerpentin szokatlan szögből látható felülnézeti lépe.
      Miután visszatértünk a csúcsplatóra – és erre különösen figyeljünk – DK felé kell ereszkednünk, bármennyire is csalogat az, hogy a sziklaperemen ÉK-nek folytassuk utunkat. Meg-megszakadó csapáson 350 métert ereszkedünk és elérjük a Mária-kő K-i oldalát harántozó főutat, mely erdős nyeregbe vezet. Itt egymás közelében két forrást is találunk, inni nemigen ajánlatos egyikből sem, mert a dagonyázó szarvasok zavarosra tapossák őket.

A nyeregből ÉNy-nak meredek, nagyon síkos facsúsztató csapás ereszkedik a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjához.

      A nyergen túl, ÉK felé emelkedik a Mária-kő keleti mellékcsúcsa (1048 m), mely az egész környék legszebb kilátópontja. Mohával és áfonyakóróval borított keskeny sziklapárkányra jutunk, az Északkeleti-fal előugró szirtjére, mely 300 méter magasan a Pokol torka és a Kis-Békás torkolata fölött emelkedik. Ha eltekintünk az egyetlen zavaró látványtól, a szurdoki kőfejtéstől, akkor megérthetjük azt a már-már túlzásba vitt rajongást, amivel turista eleink a Békás-szoros természeti csodáiról áradoztak.

Ha valaki ezen a ponton félbe akarja szakítani a Sziklafalak körútját, az a Mária-kő főútján visszatérhet a Cifra-nyeregbe, útba ejtve a Déli-fal kilátópontját (1060 m), ahonnan a Kis-Békás-szorosra és a Szurdok-havasra nyílik kilátás.

      Az Északkeleti-fal csúcsáról DK-nek ereszkedünk, a sziklaperemen nehezen kivehető csapás kanyarog, és a kisebb letöréseket kerülgetve a sziklafal tövébe ereszkedik. Elágazáshoz érünk, balra, É-nak csapás vezet a nagyon keskeny erdős párkányon a Fekete-torony nyergébe, majd tovább az országútra. A Kis-Békás szorosa felé továbbra is DK-nek ereszkedünk, a hegyláb élét követő csapás 300 méter után kiépített, széles útba torkollik. A kényelmes ösvényt DNy felé követjük, 200 méter után időszakos csermely völgyéhez érünk, itt balra kanyarodunk és 70 métert ereszkedve kevéssel a kanyon kapuja fölött elérjük a Kis-Békás-patakot. Ettől a ponttól 50 méterre a vízfolyás ellenében rozzant palló vezet a patak jobb oldalára.

A kiépített, szekérútnak is beillő ösvény a Kis-Békás szorosa fölött húzódik, és 1100 méter után eléri a Vereskő-nyergen át az üdülőtelepre vezető sárga sávjelzést.

SZURDOK-KŐ TÚRA

Kis-Békás-szoros (787 m) – Szurdok-puszta – Kis-Békás kilátópontja (Fehér-patak) (820 m) – Szurdok-kő (1075 m) – Mária-forrás (710 m)

---

Távolság: 3,3 km	Szintkülönbség: 288 m; 365 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

Amennyiben a Szurdok-kő megmászását különálló túraként vettük tervbe, akkor a sárga sáv jelzésből kiágazó, ÉK-i irányú szekérúton juthatunk el a Mária-kő túra végpontjáig, a Kis-Békás-patakon átvezető pallóig (787 m). A Szurdok-kő túra útvonala megközelíthető még a Békás-szoros felől is, a befejezetlen Magyarok hídjától kezdődő sárga sáv jelzésen.

      A Ter-kő nyergétől Gyergyóbékás (Bicaz-Chei) községig húzódó, a Kis-Békás- és Damuk-patakok között emelkedő hegyvonulat É-i része a Szurdok-havas. A gerinc legelőkkel, kaszálókkal borított lankás kiemelkedések sora, az 1000 métert meghaladó magasság ellenére is dombvidék jellegű. Az egész vonulat kiesik a turistaforgalomból, legfeljebb a Szurdok-havas legmagasabb csúcsát, az 1231 méteres Lucs-kő sziklaormát keresi fel nagyritkán egy-egy kiránduló. Ebből a szelíd vonulatból a Szurdok-csúcsnál ÉNy-i irányba ágazik ki egy mellékgerinc, mely a Békás-patak fölött az 1075 m magas Szurdok-kőben tetőzik. Ha a Szurdok-csúcs felől nézzük a sűrű fenyvessel borított gömbölyded Szurdok-kőt, nem is gyanítanánk, hogy átellenes oldala a környék legmagasabb sziklafalait rejti. A sziklatömböt D-ről a sekélyvizű Fehér-patak, DNy-ról a Kis-Békás-patak, Ny-ról és É-ról a Békás-patak határolja, a Szurdok-havastól pedig a 975 m magas Szurdok-kő nyerge választja el.
      Miután átkeltünk a Kis-Békás pallóján (787 m), a patak jobb partján húzódó széles ösvényt követjük a kanyon bejáratáig. Jobbra, K-nek fordulunk, keresztezzük az erdősávot és csermely partján lépünk ki a tágas Szurdok-puszta peremére. Tanyakerítés mentén balra kanyarodunk, átkelünk a csermelyen, és kerítések közé zárt szekérútra térünk. Itt találkozunk a Kis-Békás szorosának sárga sáv jelzésével és egy kilométeren ezt a jelzést követjük. Kezdetben erdő szélén haladunk, majd 350 méter után balra (Ny-nak) kiágazó füves ösvényre térünk. Szálerdőben szerpentinezve ereszkedünk a Szurdok-puszta Ny-i felének vízfolyásait összegyűjtő Fehér-patak völgyéig. A sekélyvizű patak a Szurdok-kő D-i sziklaküszöbét csodálatos vízeséssorral lépi át. Rövid sziklás emelkedőn mászunk ki a Fehér-patak völgyéből és a Szurdok-kő DK-i hegylábának élére jutunk. Néhány métert balra kitérve, a nyírfabozót mögötti sziklapárkányról kilátás nyílik a Kis-Békás-szoros alsó szakaszára.

A Kis-Békás jobb partján ereszkedő sárga sáv jelzés a Békás-szoros befejezetlen Magyarok hídjához vezet.

      A Szurdok-kőnek is van főútja, de ez nagy kerülővel, a Szurdok-kő nyerge felől vezet a csúcsra. Sokkal látványosabb a DK-i hegylábat követő ösvény. A sárga sáv jelzésről ÉK felé térünk ki és sűrű nyírfaerdőben, meredek kaptatón a Rajztábla hatalmas, sima mészkőlapjának aljába érünk. Megfelelő talpú lábbelivel a meredek dőlésű táblán a sziklamászás egyik legigényesebb módját, a tapadómászást (magyarul: rájbungolás) gyakorolhatjuk alapfokon. A Rajztáblát mindkét oldalán megkerülhetjük, föléje jutva az ÉNy felé emelkedő keskeny ösvényt kell követnünk. Előbb sűrű erdőben haladunk, majd a Rajztáblától 500 méterre a Kis-Békás alsó szakaszát szegélyező sziklafal peremén érünk a zurdok-kő csúcsplatójára. A Békás-szoros legmagasabb sziklafalának tetején vagyunk, ahhoz, hogy bepillanthassunk a Pokol mélyére, 50 métert ÉNy-nak kell ereszkednünk. Az előugró párkány peremén alacsony mellvéd emelkedik, amely mögül biztonságosan szemlélődhetünk. A kilátópont az Őr-toronnyal szemben van és rendkívül érdekes rálátást nyújt a Kis-Békás torkolatára, a Pokol torkára és tornácára és a Nagy Szerpentinre. A kilátópontról vissza kell kapaszkodnunk az erdő pereméig, majd a sziklafal vonalát követjük az ösvény-csapás nélküli terepen. Tetszés szerint több ponton is leereszkedhetünk a fal peremére, és más-más szögből pillanthatunk be a Pokol torkába. A Sziklatornyok fala és az Északi-fal közé ékformájú hegyláb illeszkedik, legalacsonyabb pontja a Katalin-tornyot határoló Nyírfa-csorba fölött van. Elég körülményesen kijuthatunk az ék csúcsára is, innen a Pokol-torok alsó szakaszára látni.
      Túránk során valószínűleg hegymászókkal is fogunk találkozni, mert a Békás-szoros legtöbb maximális nehézségű sziklamászó útja a Szurdok-kő falain húzódik. Az artikulátlan hangokat hallató, csörömpölve csörtető kötélpárosok közeledtére a zergék kicsinyeiket maguk előtt terelve menekülnek, nekünk azonban félelemre nincs okunk, mert eddig még nem volt példa rá, hogy a torzonborz lények turistákra támadtak volna.
      Az Északi-fal pereméről a Szurdok-kő főútjára jutunk, de csak 300 méteren követjük a Szurdok-kő nyergébe vezető széles ösvényt. Balra, K-nek térünk meredek, sziklás csapásra. Kényelmetlen ereszkedéssel tágas tisztásra jutunk, melynek aljában szekérút húzódik kelet felé. Erdősávot vágunk át és 150 méter után itatóvályús forrás fölé érünk. A forrástól az ÉNy-nak ereszkedő ösvényt követjük, mely az északkeletnek néző Északi-fallal párhuzamosan húzódik a vegyes állományú szálerdőben. Kisebb sziklaszirtet balról megkerülve igen meredek, agyagos, csúszós csapáson a Mária-forrás (710 m) mellett érjük el a Békás-patakot.

BARDÓCZ TÚRA

Mária-forrás (710 m) – Bardócz-pillér (1147 m) alatt – Őr-torony csúcsa (1011 m) – Bardócz-barlang (kb. 960 m) – Oltár-kő alatt (910 m) – Turista Gócpont (850 m)

---

Távolság: 3,2 km	Szintkülönbség: 437 m; 297 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Lapos-szoros és a Bardócz-patak között emelkedik az ÉNy-DK irányú, két kilométernél valamivel hosszabb Bardócz-hegy, vagy Bardócz-havas. É-ról a Csurgó-nyereg, K-ről a Bardócz-patak, D-ről a Békás-patak, Ny-ról pedig a Lapos-patak határolja. A szerény kiterjedésű, viszonylag alacsony tömböt három sziklaképződmény teszi idegenforgalmi nevezetességé. Legismertebb sziklaalakzata az Oltár-kő. A havas ÉNy-i végén, a Kupás-kővel szemben emelkedik a Bardócz-kő, amit a sziklamászók tévesen Lapos-falnak kereszteltek el. Végül pedig a szoros körüli túránk útvonalába eső sziklaalakzat a Bardócz-pillér, ez alkotja a Békás-szoros bal oldali falát a Pokol kapujától a szoros kijáratáig.
      A Mária-forrással szemben meredek, köves ösvény emelkedik ÉNy-nak, kisebb sziklafallal párhuzamosan. A jól követhető ösvény 200 méter után erdőbe vezet, ahol veszít meredekségéből. További 400 métert ÉNy-nak megtéve elérjük a Bardócz-patak völgyét és a völgyben emelkedő autóutat. Az út kanyarjától balra, D-nek fordulunk a Bardócz-pillér főútjára, mely enyhén emelkedve 500 méter után sziklanyeregben éri el a pillér párkányát. Az itteni füves vályúkban láthatjuk a környék legnagyobb kisasszonypapucs (Cypripedium calceolus) állományát, a mérsékelt égöv e mutatós orchidea-fajtája rendszerint júniusban virágzik. Elhaladunk a Bardócz-pillér csúcsa alatt, majd rövid erdős szakasz után a főútból csapás ágazik ki balra, a sziklafal pereme felé. A kiugró párkányokat, melyekről a műút szalagja is látszik, erről a csapásról érhetjük el. Az Őr-torony 1011 m magas csúcsa túránk utolsó nevezetes kilátópontja. A csúcsról ÉNy-nak tartva 150 méter után, az Őr-torony nyergében (995 m) térünk vissza a főútra. Innen kis, fehér téglalap alakú jelek segítenek a tájékozódásban.
      A nyeregből balkéz felé az első nyom DNy-nak ereszkedik, ez rönkvontatás nyoma, hamarosan megszakad, mert meredek sziklafal fölé ér. Az "erdőlők" itt zúdítják le a fenyőrönköket, lemászni itt nem lehet. A járható ösvény ÉNy felé oldalaz, iránya többé-kevésbé megegyezik a csúcstól a nyeregig követett iránnyal. Az enyhén lejtő ösvényen 80 méter után elágazáshoz érünk: a baloldali ösvény a Nagy Szerpentin aljához ereszkedik (sokáig a hegymászók számára ez volt az egyetlen ismert lejáró), mi azonban jobbra tartunk és a fehér jelektől vezetve fiatal fenyvesben követjük az ösvényt. Ezt az útvonalat a mászóutak felmérése során nyitottuk meg, a sziklamászók is hamarosan felfedezték, és az évek folyamán könnyen követhető csapássá taposták ki. Mintegy 200 méter után tisztásra, mohos kőtömbök közé jutunk, ahol fokozottabban kell figyelnünk a jelekre. Kissé jobbra tartva vágunk át a zavaros részen és hamarosan a Békás-patakig ereszkedő első kőfolyásra érünk. Ezt a közelmúltig névtelen vápát a neves brassói hegymászóedző, Mircea (Miki) Noaghiu javaslatára a Békás-szoros sziklamászó kalauzának román nyelvű kiadásában, mint Vâlcelul Rebegiţilor-t tüntettük fel.(A legszerencsésebbnek igazán nem nevezhető magyar fordítás a "Gémberedettek vápája" lenne). Az elnevezés arra utal, hogy a brassói Egyetemi Klub jobbsorsra érdemes edzője ennek a vápának az aljában várta, órákon át, görcsbe szorult gyomorral a mászóutakból éjnek évadján visszatérő csapatait.
      Átkelünk a kőgörgetegen, az előttünk emelkedő sziklatömböt a sűrű erdőben balra ereszkedve kerüljük meg. A meredek csapás kezdetben a kőfolyással párhuzamosan ereszkedik, majd jobbra kanyarodva a sziklafal felé tart és a Bardócz-barlang bejáratához vezet. Ennek a barlangnak csak a szája nagy, néhány méter mélységben záródik. Esős időben kiváló menedék, a barlangkutatók a vastag lóguanó rétegben márkás konzervdobozokat tárhatnak fel, mert az üreget felváltva használják istállónak a favágók és táborhelynek az eldugott rablótanyák hangulatát kedvelő vadkempingezők. Az útvonal második kőfolyásától, a Görgeteg-vápától meredek sziklafal választ el. A barlangszádától 30 métert ereszkedünk D-nek a sziklagerinc élén, majd élesen jobbra fordulunk és 1–2 méter széles, füves párkányon jutunk le a fal tövébe. Az Oltár-kő alatt húzódó Görgeteg-vápa mentén 25 métert ereszkedünk, jellegzetes, 2 méter átmérőjű, fenyőnek támaszkodó kőgolyónál bevágunk jobbra az erdőbe. A szintgörbét követve, mintegy 300 méter után elérjük az Oltár-kő irányából ereszkedő széles ösvényt, a Bernádiak ösvényét. A Lapos-patakhoz ereszkedünk, ahonnan előbb DNy-nak tartó ösvényen, majd szekérúton 250 méter után az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékházhoz, a jobb híján Turista Gócpontnak elnevezett helyre érünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Magyar–román földrajzinév-mutató

MAGYAR–ROMÁN

földrajzinév-mutató

A
Alsó-Bardócz-párkány	Poliţa de Jos a Bardosului
Alsókisbékás (település)	Bicăjelul de Jos
Alsó-párkány (Mária-kő)	Brâna de Jos
B
Alsó-szoros	Cheile Duruitoarei
Bardócz mezeje	Poiana Bardosului
Bardócz-barlang	Peştera Bardosului
Bardócz-csúcs (1273 m)	Vârful Bardos
Bardócz-fal	Peretele Bardosului
Bardócz-hegy	Muntele Bardos
Bardócz-kő (Lapos-fal) (1273 m)	Piatra Bardosului (Peretele Lapoş)
Bardócz-párkány, Alsó-	Poliţa de Jos a Bardosului
Bardócz-párkány, Felső-	Poliţa de Sus a Bardosului
Bardócz-párkány, Középső-	Poliţa de Mijloc a Bardosului
Bardócz-párkányok	Poliţele Bardosului
Bardócz-pillér	Pilierul Bardosului
Békás-patak	Pârâul Bicaz
Békás-szoros	Cheile Bicazului
Békásszoros (település)	Bicaz Chei
Bernát	Bârnadu
Bernátiak ösvénye	Poteca Bârnădenilor
C
Cifra mezeje	Şaua lui Ţifrea
Cohárd menedékház (1090 m)	Cabana Suhard
Cohárd-havas	Muntele Suhard
Cohárd-nyereg (Első-Cohárd-nyak) (1202 m)	Şaua Suhardului
Cohárd-patak	Pârâul Suhard
Cohárd-torony	Pintenul Suhardului
Csíki-Bükk (1263 m)	Muntele Făgetul Ciucului
Csíki-Bükk gerince	Creasta Cichibiuc
Csorgó sarka	Piciorul Ciurgăului
D
Déli-csúcs (Oltár-kő) (1154 m)	Vârful Sudic (Piatra Altarului)
Déli-fal (Csíki-Bükk)	Peretele Sudic (Cichibiuc)
Déli-fal (Mária-kő)	Peretele Sudic (Piatra Mariei)
Délkeleti-fal (Oltár-kő)	Peretele Sud-Estic (Piatra Altarului)
Délkeleti-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Sud-Estic (Piatra Altarului)
Délnyugati-pillér (Kis-Cohárd) (1259 m)	Pilierul Sud-Vestic (Suhardul Mic)
Délnyugati-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Sud-Vestic (Piatra Altarului)
E
Elefántcsont-torony	Turnul de Fildeş
Első gerincváll (Oltár-kő)	Umărul Mic (Piatra Altarului)
Első-Cohárd-nyak (Cohárd-nyereg) (1202 m)	Şaua Suhardului
Elveszett világ párkány	Brâna Lumea Pierdută
Északi-csúcs (Oltár-kő) (1156 m)	Vârful Nordic (Piatra Altarului)
Északi-fal (Szurdok-kő)	Peretele Nordic (Piatra Surducului)
Északi-nyereg (1064 m)	Şaua Nordică a Pietrei Altarului
Északkeleti-fal (Mária-kő)	Peretele Nord-Estic (Piatra Mariei)
Északkeleti-pillér (Kis-Cohárd) (1285 m)	Pilierul Nord-Estic (Suhardul Mic)
Északkeleti-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Nord-Estic (Piatra Altarului)
Északnyugati-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Nord-Vestic (Piatra Altarului)
F
Fehér-patak	Pârâul Cighenilor
Fekete-barlang	Peştera Neagră
Fekete-barlang hornya	Hornul Peşterii Negre
Fekete-torony	Turnul Negru
Fekete-torony nyerge	Şaua Turnului Negru
Felső-Bardócz-párkány	Poliţa de Sus a Bardosului
Felsőkisbékás (település)	Bicăjelul de Sus
Felső-párkány (Mária-kő)	Brâna de Sus
Felső-szoros	La Bechet
G
Gémberedettek vápája	Vâlcelul Rebegiţilor
Görgeteg-vápa	Vâlcelul cu Grohotiş
Gyilkos mezeje	Câmpul Dosu Ghilcoşului
Gyilkos pusztája	Poiana Dosu Ghilcoşului
Gyilkos-csúcs (1407 m)	Vârful Ghilcoş
Gyilkos-gödrök	Gropile Ghilcoşului
Gyilkos-kő	Piatra Ghilcoş
Gyilkos-nyak	Şaua Ghilcoş
Gyilkos-tisztás	Poiana Ghilcoş
Gyilkos-tó	Lacul Roşu
Gyilkostó üdülőtelep	Staţiunea Lacu Roşu
H
Háromkút (település)	Trei Fântăni
K
Kapros	Caproşu
Kapubástya	Bastionul Porţii
Katalin-torony	Pintenul lui Cătălin
Kerek-kő (1366 m)	Piatra Cherecului
Kerek-rét	Poiana Cherecului
Kicsi-Bükk	Făgeţel
Kicsi-Bükk-patak	Pârâul Făgeţel
Kis Szerpentin	Serpentina Mică
Kis-Békás-patak	Pârâul Bicăjel
Kis-Békás-szoros	Cheile Bicăjelului
Kis-Cohárd (1344 m)	Suhardul Mic
Kis-kő (843 m)	Chişcheu
Kis-Szurdok-kő (1068 m)	Piatra Surducelului
Kis-torony (Szurdok-kő)	Turnuleţul
Kis-torony fala (Szurdok-kő)	Peretele Turnuleţului (Piatra Surducului)
Kő-kapu	Poarta de Piatră
Középső-Bardócz-párkány	Poliţa de Mijloc a Bardosului
Középső-párkány (Mária-kő)	Brâna de Mijloc (Piatra Mariei)
Középső-torony (Oltár-kő)	Turnul de Mijlos (Piatra Altarului)
Kupás első mezeje	Poiana Cupaş
Kupás hátsó mezeje	Câmpul Cupaş
Kupás-gerinc	Muntele Cupaş
Kupás-havas	Muntele Cupaş
Kupási tanyák	Cupăşeni (Ciurcani)
Kupás-kő	iatra Cupaşului
Kupás-nyak (1275 m)	Şaua Cupaş
Kupás-patak	Pârâul Cupaş
Kupás-száda	Gura Cupaşului
Kupás-szoros	Cheile Cupaşului
L
Lapos-fal (Bardócz-kő) (1273 m)	Piatra Bardosului [Peretele Lapoş]
Lapos-kanyon	Canionul Lapoşului
Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)	Cuşma Lapoşului
Lapos-patak	Pârâul Lapoşului
Lapos-szoros	Cheile Lapoşului
Likas sarka	Piciorul Licoş
Lóhavas sarka	Piciorul Luhaş
Lucs-kő (1232 m)	Piatra Luciului
M
Magyarok hídja	Podul Ungurilor
Mária-forrás (710 m)	Izbucul Maria
Mária-kő (1125 m)	Piatra Mariei, Piatra Poienii
Márton Ferenc útja	Drumul lui Ferenc Márton
Második gerincváll (Oltár-kő)	Umărul Mare (Piatra Altarului)
Mészégetők pusztája	Poiana Vărăriilor
Mészégetők útja	Drumul Vărăriilor
Munticsel-(Hóvirág-) barlang	Peştera Munticelu (Ghiocel)
N
Nagy Szerpentin	Serpentina Mare
Nagy-Cohárd (1504 m)	Suhardul Mare
Napsugár villa	Vila Raza Soarelui
Nyírfa-csorba	Strunga cu Mesteacăn
Nyugati-fal (Csíki-Bükk)	eretele Vestic (Făgetul Cicului)
Nyugati-fal (Mária-kő)	yyy
O
Oltár-kő	Piatra Altarului
Ő
Őr-torony	Santinela de la Gâtul Iadului
Őr-torony csúcsa (1011 m)	Vârful Santinelei
Őr-torony nyerge (995 m)	Şaua Santinelei
P
Pokol kapuja	Poarta Iadului
Pokol torka	Gâtul Iadului
Pokol tornáca	Prispa Iadului
Posta-fal (Csíki-Bükk)	Peretele Poştei
R
Rajztábla	Planşeta de Desen
Rezerváció	Rezervaţie
S
Sárga Folt (Oltár-kő)	Pata Galbenă (Piatra Altarului)
Sárga Folt (Őr-torony)	Pata Galbenă (Santinela de la Gâtul Iadului)
Súgó-szoros	Cheile Şugăului
SZ
Szerelmesek sziklája (Lapos-Kucsma)	Cuşma Lapoşului
Sziklatornyok fala (Szurdok-kő)	Peretele Pintenilor (Piatra Surducului)
Szurdok útja	Drumul Surducului
Szurdok-havas	Muntele Surduc
Szurdok-kő (1075 m)	Piatra Surducului
Szurdok-kő falai	Pereţii Pietrei Surducului
Szurdok-kő nyerge (875 m)	Şaua Piatra Surducului
Szurdok-puszta	Poiana Surducel
T
Terasz (Oltár-kő)	Terasa (Piatra Altarului)
Tündérek tornáca	Pridvorul Zânelor
Tündérkert	Grădina Zânelor
V
Válús-puszta	Poiana Jgheaburilor
Vereskő-nyereg (1019 m)	Şaua Vereşcheu
Veresszakáll	Bâtca lui Ciofleac
Virágos-rét	Poiana Florilor
Vízesés-barlang	Peştera Cascadei
Vörös-horony	Hornul Roşu
Vörös-horony csorbája	Strunga Hornului Roşu

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Román–magyar földrajzinév-mutató

ROMÁN–MAGYAR

földrajzinév-mutató

B
Bastionul Porţii	Kapubástya
Bârnadu	Bernát
Bâtca lui Ciofleac	Veresszakáll
Bicaz Chei	Békásszoros (település)
Bicăjelul de Jos	Alsókisbékás
Bicăjelul de Sus	Felsőkisbékás
Brâna de Jos (Piatra Mariei)	Alsó-párkány (Mária-kő)
Brâna de Mijloc (Piatra Mariei)	Középső-párkány (Mária-kő)
Brâna de Sus (Piatra Mariei)	Felső-párkány (Mária-kő)
Brâna Lumea Pierdută	Elveszett világ párkány
C
Cabana Suhard (1090 m)	Cohárd menedékház
Canionul Lapoşului	Lapos-kanyon
Caproşu	Kapros
Câmpul Cupaş	Kupás hátsó mezeje
Câmpul Dosu Ghilcoşului	Gyilkos mezeje
Cheile Bicăjelului	Kis-Békás-szoros
Cheile Bicazului	Békás-szoros
Cheile Cupaşului	Kupás-szoros
Cheile Duruitoarei	Alsó-szoros
Cheile Lapoşului	Lapos-szoros
Cheile Şugăului	Súgó-szoros
Chişcheu (843 m)	Kis-kő
Creasta Cichibiuc	Csíki-Bükk gerince
Cupăşeni (Ciurcani)	Kupási tanyák
Cuşma Lapoşului	Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
D
Drumul lui Ferenc Márton	Márton Ferenc útja
Drumul Surducului	Szurdok útja
Drumul Vărăriilor	Mészégetők útja
F
Făgeţel	Kicsi-Bükk
G
Gâtul Iadului	Pokol torka
Grădina Zânelor	Tündérkert
Gropile Ghilcoşului	Gyilkos-gödrök
Gura Cupaşului	Kupás-száda
H
Hornul Peşterii Negre	Fekete-barlang hornya
Hornul Roşu	Vörös-horony
I
Izbucul Maria (710 m)	Mária-forrás
L
La Bechet	Felső-szoros
Lacul Roşu	Gyilkos-tó
M
Muntele Bardos	Bardócz-hegy
Muntele Cupaş	Kupás-havas
Muntele Făgetul Ciucului (1263 m)	Csíki-Bükk
Muntele Suhard	Cohárd-havas
Muntele Surduc	Szurdok-havas
P
Pârâul Bicăjel	Kis-Békás-patak
Pârâul Bicaz	Békás-patak
Pârâul Cighenilor	Fehér-patak
Pârâul Cupaş	Kupás-patak
Pârâul Făgeţel	Kicsi-Bükk-patak
Pârâul Lapoşului	Lapos-patak
Pârâul Suhard	Cohárd-patak
Pata Galbenă (pe Piatra Altarului)	Sárga Folt (Oltár-kő)
Pata Galbenă (pe Santinela)	Sárga Folt (Őr-torony)
Peretele Bardosului	Bardócz-fal
Peretele Nord-Estic (Piatra Mariei)	Északkeleti-fal (Mária-kő)
Peretele Nordic (Piatra Surducului)	Északi-fal (Szurdok-kő)
Peretele Pintenilor (Piatra Surducului)	Sziklatornyok fala (Szurdok-kő)
Peretele Poştei (Cichibiuc)	Posta-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Sud-Estic (Piatra Altarului)	Délkeleti-fal (Oltár-kő)
Peretele Sudic (Cichibiuc)	Déli-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Sudic (Piatra Mariei)	Déli-fal (Mária-kő)
Peretele Turnuleţului (Piatra Surducului)	Kis-torony fala (Szurdok-kő)
Peretele Vestic (Făgetul Cicului)	Nyugati-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Vestic (Peretele Mariei)	Nyugati-fal (Mária-kő)
Pereţii Pietrei Surducului	Szurdok-kő falai
Peştera Bardosului	Bardócz-barlang
Peştera Cascadei	Vízesés Barlang
Peştera Munticelu (Ghiocel)	Munticel-(Hóvirág-) barlang
Peştera Neagră	Fekete-barlang
Piatra Altarului	Oltár-kő
Piatra Bardosului [Peretele Lapoş] (1273 m)	Bardócz-kő [Lapos-fal]
Piatra Cherecului (1366 m)	Kerek-kő
Piatra Cupaşului	Kupás-kő
Piatra Ghilcoş	Gyilkos-kő
Piatra Luciului (1232 m)	Lucs-kő
Piatra Mariei [Piatra Poienii] (1125 m)	Mária-kő
Piatra Poienii [Piatra Mariei] (1125 m)	Mária-kő
Piatra Surducelului (1068 m)	Kis-Szurdok-kő
Piatra Surducului (1075 m)	Szurdok-kő
Piciorul Ciurgăului	Csorgó sarka
Piciorul Licoş	Likas sarka
Piciorul Luhaş	Lóhavas sarka
Pilierul Bardosului	Bardócz-pillér
Pilierul Nord-Estic (Piatra Altarului)	Északkeleti-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Nord-Estic (Suhardul Mic) (1285 m)	Északkeleti-pillér (Kis-Cohárd)
Pilierul Nord-Vestic (Piatra Altarului)	Északnyugati-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Estic (Piatra Altarului)	Délkeleti-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Vestic (Piatra Altarului)	Délnyugati-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Vestic (Suhardul Mic) (1259 m)	Délnyugati-pillér (Kis-Cohárd)
Pintenul lui Cătălin	Katalin-torony
Pintenul Suhardului	Cohárd-torony
Planşeta de Desen	Rajztábla
Poarta de Piatră	Kő-kapu
Poarta Iadului	Pokol kapuja
Podul Ungurilor	Magyarok hídja
Poiana Bardosului	Bardócz mezeje
Poiana Cherecului	Kerek-rét
Poiana Cupaş	Kupás első mezeje
Poiana Dosu Ghilcoşului	Gyilkos pusztája
Poiana Florilor	Virágos-rét
Poiana Ghilcoş	Gyilkos-tisztás
Poiana Jgheaburilor	Válús-puszta
Poiana lui Ţifrea	Cifra mezeje
Poiana Surducel	Szurdok-puszta
Poiana Vărăriilor	Mészégetők pusztája
Poliţa de Jos a Bardosului	Alsó-Bardócz-párkány
Poliţa de Mijloc a Bardosului	Középső-Bardócz-párkány
Poliţa de Sus a Bardosului	Felső-Bardócz-párkány
Poliţele Bardosului	Bardócz-párkányok
Poteca Bârnădenilor	Bernátiak ösvénye
Pridvorul Zânelor	Tündérek tornáca
Prispa Iadului	Pokol tornáca
R
Rezervaţie	Rezerváció
S
Santinela de la Gâtul Iadului	Őr-torony
Serpentina Mare	Nagy Szerpentin
Serpentina Mică	Kis Szerpentin
Staţiunea Lacu Roşu	Gyilkostó üdülőtelep
Strunga cu Mesteacăn	Nyírfa-csorba
Strunga Hornului Roşu	Vörös-horony csorbája
Suhardul Mare (1504 m)	Nagy-Cohárd
Suhardul Mic (1344 m)	Kis-Cohárd
Şaua Cupaş (1275 m)	Kupás-nyak
Şaua Ghilcoş	Gyilkos-nyak
Şaua lui Ţifrea	Cifra-nyereg
Şaua Nordică a Pietrei Altarului (1064 m)	Északi-nyereg (Oltár-kő)
Şaua Piatra Surducului (874 m)	Szurdok-kő nyerge
Şaua Santinelei (995 m)	Őr-torony nyerge
Şaua Suhard (1202 m)	Cohárd-nyereg
Şaua Suhardului (1202 m)	Cohárd-nyereg [Első-Cohárd-nyak]
Şaua Turnului Negru	Fekete-torony nyerge
Şaua Vereşcheu (1019 m)	Vereskő-nyereg
T
Terasa (Piatra Altarului)	Terasz (Oltár-kő)
Trei Fântăni	Háromkút
Turnul de Fildeş	Elefántcsont-torony
Turnul de Mijlos (Piatra Altarului)	Középső-torony (Oltár-kő)
Turnul Negru	Fekete-torony
Turnuleţul (Piatra Surducului)	Kis-torony (Szurdok-kő)
Umărul Mare (Piatra Altarului)	Második gerincváll (Oltár-kő)
Umărul Mic (Piatra Altarului)	Első gerincváll (Oltár-kő)
Vâlcelul cu Grohotiş	Görgeteg-vápa
Vâlcelul Rebegiţilor	Gémberedettek vápája
Vârful Bardos (1273 m)	Bardócz-csúcs
Vârful Ghilcoş (1407 m)	Gyilkos-csúcs
Vârful Nordic (Piatra Altarului) (1156 m)	Északi-csúcs (Oltár-kő)
Vârful Santinelei (1011 m)	Őr-torony csúcsa
Vârful Sudic (Piatra Altarului) (1154 m)	Déli-csúcs (Oltár-kő)
Vila (Hotel) Raza Soarelui	Napsugár villa

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek

FÜGGELÉKEK

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Bardócz-hegy (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Szurdok-kő és Mária-kő (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Kis-Cohárd (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Sziklafalak körútja (áttekintő térkép)

Nyisztor Miklós gyűjteményéből

Békás-szoros

hegymászókalauz

Wild Ferenc

Második, bővített kiadás
Szabadon másolható a forrás megjelölésével

Budapest, 2012

---

Alapkiadások:

Wild Ferenc: A Békás-szoros és környékének sziklamászó kalauza.
DIMAP, Budapest, 1999

Wild Ferenc: Cheile Bicazului. Ghid de alpinism.
DIMAP, Budapest, 2001.


A mászóutak felmérését a Hargita megyei SALVAMONT megbízásából Gyergyószentmiklós hegyimentői végezték:
Csató József, Kiss Tivadar, Páll István, Páll Tibor, Pupák F. László, Tóth Károly, Wild Ferenc


Karikatúrák: Tóth Károly
Lektorálta: Bácskai Gusztáv
Szerkesztés és számítógépes feldolgozás: Futó Endre

---

TARTALOM

• SZIKLAMÁSZÓ UTAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
  
  
• A MÁSZÓUTAK LEÍRÁSA
  • • Mászóutak jelkulcsa
• BARDÓCZ-HEGY
  • • Kis hegymászás-történet
  
  
  • Oltár-kő
    • Az Oltár-kő mászóútjainak megközelítése
    • Klasszikus út
    • Honvédek útja
    • Petriu-repedés
    • Keleti-gerinc
    • Hegyivadászok útja
    • Északnyugati-pillér
  • Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
    • A Lapos-Kucsma megközelítése
    • Lejövetel a Lapos-Kucsmáról
    • Lapos-Kucsma repedése
    • Éva útja
    • Ruxandra mászóút
  • Bardócz-kő (Lapos-fal)
    • A Bardócz-kő (Lapos-fal) megközelítése
    • Függetlenség Centenáriuma út
    • 68-as Finálé útja
    • Középső út
  • Bardócz-fal
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Bardócz-falról
    • November 7 mászóút
    • Nagy-horony
    • Nagy-fal
    • Őr-torony útja
    • XX. Évforduló mászóút
    • Boltozatok útja
    • Hadsereg útja
    • Pokol-torok áthajlása
    • 64-es Finálé útja
    • Magányos-szirt útja
• SZURDOK-KŐ
  
  
  
  • Északi-fal
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel az Északi-falról
    • Művészet-repedés
    • Nyírfa-csorba repedése
    • Katalin-torony útja
  • Sziklatornyok fala
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Sziklatornyok faláról
    • Sziklatornyok útja
    • Keresztezett út
    • Elefántcsont-torony útja
    • Bányászok útja. Székelyek útja. Június 16 mászóút
  • Kis-torony fala
    • Kis-torony repedése
• MÁRIA-KŐ–CSÍKI-BÜKK TÖMB
  
  
  
  • Fekete-torony
    • A mászóutak beszállásai
    • Lejövetel a Fekete-toronyról
    • Barlangok repedése
    • Függetlenség mászóút
    • Fekete-repedés
  • Mária-kő nyugati fala
    • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Mária-kőről
    • Ficsúr mászóút
    • 67-es Finálé útja
  • Csíki-Bükk
    • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Csíki-Bükkről
    • Oldódások útja
    • Napsugár mászóút
    • Sziklakönny mászóút
• KIS-COHÁRD
  
  • • A mászóutak megközelítése
    • Lejövetel a Kis-Cohárdról
    • Sólyomfészkek bevágása
    • Hasadék mászóút
    • Cohárd-torony útja
    • Vörös-horony
    • Középső-repedés
    • Encián mászóút
    • Hal-repedés
  
  
• SZIKLAFALAK KÖRÚTJA
  
  
• MAGYAR-ROMAN földrajzinév-mutató
  
  
• ROMÁN-MAGYAR földrajzinév-mutató
  
  
• FÜGGELÉKEK
  • 
    
    • Bardócz-hegy (áttekintő térkép)
    • Szurdok-kő és Mária-kő (áttekintő térkép)
    • Kis-Cohárd (áttekintő térkép)
    • Sziklafalak körútja (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

SZIKLAMÁSZÓUTAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
TABEL SINOPTIC AL TRASEELOR ALPINE
ZUSAMMENFASSENDE TABELLE DER KLETTERROUTEN


Jelölések, rövidítések | Notaţii, abrevieri | Noten, Kurzzeichein

       

1	Mászóút jelölése | Simbolul traseului | Bezeichnung der Route
2	Mászóút minősítése | Caracterizarea traseului | Charakterisierung der Route
***	Nagyon ajánlott utak Trasee remarcabile Besonders empfehlenswerte Routen
**	Ajánlott utak Trasee recomandate Empfehlenswerte Routen
*	Ritkán mászott utak Trasee parcurse rar Selten begangene Routen
Ø	Nem ajánlott utak Trasee nerecomandate Nicht empfehlenwerte Routen
♥	Piros pontos út ("rotpunkt stílusban mászható út") Traseu Rotpunkt Rotpunkte Route
#	A kövek az útból a műútra hullnak Pietrele cad direct pe şosea Die Steine fallen an der Chaussee
3	Klasszikus nehézségi osztály | Grad de dificultate | Klassischer Schwierigkeitsgrad
4	Mászóút hossza | Lungimea traseului | Länge der Route
5	Szintkülönbség | Diferenţa de nivel a traseului | Höhenunterschied der Route
6	Átlagos mászásidő (kéttagú csapatra) | Durata medie | Kletterzeit (zwei Männer)
kh	kötélhossz | lungime de coardă | Seillänge
nh	nincs hitelesítve (zárójelben a felbecsült nehézségi osztály) traseu neomologat (în paranteză gradul de dificultate apreciat neoficial) nicht authentifizierte Route (inoffiziell abgeschätzter Schwierigkeitsgrad)

---

OLTÁR-KŐ = PIATRA ALTARULUI = ALTAR-STEIN

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
A1 *	Klasszikus-út Traseul Clasic Klassische Route	4A 127 m=3 kh	100 m 1–2 óra	Csallner Erwin Goldschmidt Waldemar 1934
A2 *** ♥	Keleti-gerinc Creasta Estică Ostgrat	4A 245 m=7 kh	190 m 2–3 óra	Schenn Matei Fogarascher Anton, 1952 Felújítva 2006-ban
A3 ***	Hegyivadászok útja Tr. Vânătorilor de Munte Route der Gebirgsjäger	4B 261 m=6 kh	190 m 3–4 óra	Karácsonyi László Cristea Emilian, 1965 Felújítása folyamatban
A4 *	Petriu-repedés Fisura Petriu Petriu-Riß	4B 280 m=8 kh	195 m 3–4 óra	Fomino Emil Petrov Iosefina Bleahu Marcian, 1953
A5 **	Északnyugati-pillér Pilierul Nord-Vestic Nordwestlicher Pfeiler	5A 196 m=6 kh	155 m 3–4 óra	Kiss Tivadar Páll István Ţurcaş Ştefan, 1978
A6 Ø	Honvédek útja Traseul Honvezilor Route der Honvéder	nh(4A) 100 m= 3 kh	92 m 1–2 óra	1942
A7 ***	Rekviem-út Traseul Recviem Requiem-Route	nh(5A) 190 m=6 kh	170 m 3–4 óra	Bögözi Gábor, Bajkó László, Daró Dénes, 1993 Felújítva 2007-ben
A8 ***	Az Él árnyéka Umbra Muchiei Schatten der Kante	nh(5B) 220 m=5 kh	192 m 31/2–41/2 óra	Bíró Zoltán Şiriteanu Dumitru, 1987 Felújítva 2010-ben

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)
CUŞMA LAPOŞULUI = LAPOSCH MÜTZE

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
C1 *** ♥	Lapos-Kucsma repedése Fisura Cuşmei Lapoşului Riß der Laposch Mütze	4A 96 m=3 kh	78 m 1–2 óra	Kolcza Éva Vasilescu Dan, 1976 Felújítva 2006-ban
C2 ** ♥	Éva útja Traseul Eva Evas Route	3B 60 m=2 kh	55 m 1–2 óra	Vasilescu Dan Kolcza Éva Felújítva 2006-ban
C3 **	Ruxandra-mászóút Traseul Ruxandra Ruxandra Route	4B 91 m=3 kh	72 m 1–2 óra	Vasilescu Dan Gâţă Andrei 1976

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) = PIATRA BARDOSULUI (PERETELE LAPOŞ)
BARDOZ-STEIN (LAPOSCH-WAND)

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
L1 **	Függetlenség Centenáriuma Centenarul Independenţei 100 Jahre Unabhängigkeit	4B 109 m=4 kh	91 m 2–3 óra	Vasilescu Dan Petcu Marian Gâţâ Andrei, 1977
L2 ***	Középső-út Traseul Central Mittlere Route	5B 202 m=7 kh	140 m 4–5 óra	Vasilescu Dan Iusco Gheorghe Nan Dorel, 1977
L3 *	'68-as Finálé útja Traseul Finala '68 "Kletterfinale '68"	4B 129 m=4 kh	105 m 2–3 óra	Şapira Dorel Fozocoş Paul Udrea Gheorghe, 1968

BARDÓCZ-FAL = PERETELE BARDOSULUI = BARDOZ-WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
B1 ** ♥	November 7 mászóút Traseul 7 Noiembrie Route "7 November"	4A 80 m=3 kh	1–2 óra	Udrea Gheorghe Chiciorea Ion, 1956 Felújítva 2008-ban
B2 **	Spătaru Gheorghe útja Traseul Gheorghe Spătaru Gheorghe Spătaru Route	4A 3 kh	1–2 óra	Spătaru Gheorghe Cioineag Constantin 1987
B3 Ø *	Nagy-fal Faţa Mare Hohe Wand	5A 284 m=9 kh	210 m 5–6 óra	Schenn Matei Ritişan Avel,1963
B4 *** *	Nagy-horony Hornul Mare Großer Kamin	5B 336 m=10 kh	240 m 5–6 óra	Schenn Matei Ritişan Avel 1963
B5 ** *	XX. Évforduló mászóút Tr. a XX-a Aniversare Route "XX. Jahrestag"	6A 321 m=10 kh	261 m 6–7 óra	Ritişan Avel Nagy Miklós Halmágyi L., 1964
B6 *** *	Boltozatok útja Traseul Tavanelor Route der Dachüberhänge	nh(6B) 107 m=4 kh	85 m 8–9 óra	Kiss Tivadar Kőmíves Johann 1983
B7 *** *	Őr-torony útja Santinela de la G. Iadului Route des Wachturmes	6A 321 m=9 kh	261 m 6–7 óra	Enache Gheorghe Hurbean Tudor Ursulescu Ctin, 1961
B8 *** *	Hadsereg útja Traseul Armata Route der Armee	6B 361 m=10 kh	275 m 6–8 óra	Chivu Dumitru Irimia Aurel Schenn Matei, 1964
B9 * *	Pokol-torok áthajlása Surplomba de la G.Iadului Überhang v. Höllenschlund	6A 351 m=8 kh	280 m 6–8 óra	Enache Gheorghe Călin Nicolae 1962
B10 ** *	'64-es Finálé útja Traseul Finala '64 "Kletterfinale '64"	5B 107 m=4 kh	70 m 2–3 óra	Coliban Emil Garner Valentin Crăciun Gheorghe, 1964
B11 **	Magányos-szirt útja Traseul Colţul Singuratic Route des Einsamen Felsens	5B 236 m=9 kh	205 m 4–5	Noaghiu Mircea Garbiş Nicolae Pârvu Ion, 1974

ÉSZAKI-FAL = PERETELE NORDIC = NORDWAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
O1 Ø	Egyes számú mászóút Traseul Nr. 1 Route Nr. 1	3 kh		Crăciun Gheorghe
O2 *** ♥	Művészet-repedés Fisura Artei Riß der Kunst	6B 244 m=9 kh	210 m 4 6 óra	Floricioiu Alexandru Hurbean Tudor,1958 Felújítva 2008-ban
O3 **	Szurdok-kő repedése Fisura Surducului Mare Surdock-Riß	6B 102 m=3 kh	90 m 4–6 óra	Cristina Petre Cristea Emilian, 1961 Felújítva 2005-ben
O4 *	Dinamo XXX mászóút Traseul Dinamo XXX Route Dinamo XXX	6B 10 kh	210 m	Boboc Vasile Schnabel Kurt 1979
O5 ØBR>	Jászvásár '80 mászóút Traseul Iaşi '80 Route Iaşi '80	5A	205 m
O6 **	Nyírfa-csorba repedése Fis. Strungii cu Mesteacăn Riß der Birkenscharte	5B 234 m=8 kh	195 m 4–5 óra	Schenn Matei Irimia Aurel Karácsonyi László, 19620
O7 *** *	Katalin-torony útja Traseul Pintenul lui Cătălin Katalinturm	5B 229 m=8 kh	195 m 4–5 óra	Chivu Dumitru Karácsonyi László 1962

SZIKLATORNYOK FALA = PERETELE PINTENILOR = WAND DER FELSTÜRMER

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
P1 *	Sziklatornyok útja Traseul Pintenilor Route der Felstürmer	6A 367 m=12 kh	255 m 6–8óra	Chivu Dumitrua Karácsonyi László 1962
P2 ***	Keresztezett-út Traseul Intersectat Gekreuzte Route	6B 371 m=11 kh	260 m 5–7 óra	Chivu Dumitru Schenn Matei 1965
P3 ***	Elefántcsont-torony útja Traseul Turnul de Fildeş Elfenbeinturm Route	5B 343 m=12 kh	260 m 5–7 óra	Opriş Mircea Coleşiu Ion Jitaru Nicolae, 1965
P4 Ø	Hegyililiom-horony Hornul Crinului de Munte Berglilie Kamin	5B 8 kh	5–6 óra	Nagy Miklós Vrăjitoru Gheorghe 1966
P5 *	Vaskohászok útja Traseul Siderurgistului Route der Eisenmetallurgen	5B 7 kh	4–5 óra	Ritişan Avel Betegh Imre 1964
P6 *	Bányászok útja Traseul Minerilor Route der Bergmänner	6A 403 m=13 kh	295 m 6–8 óra –	Kajtsa Károly Ilyés József és mások 1978
P7 *	Székelyek útja Traseul Secuilor Route der Szekler	6A 414 m=12 kh	300 m 6–8 óra	Krutsch Matei Crăşnic Gelu és mások 1978
P8 *	Június 16 mászóút Traseul 16 Iunie Route der 16 Juni	5B 22 m=14 kh	300 m 6–8 óra	Tőke Dénes Ţurcaş Ştefan 1978
P9	Maraton-mászóút Traseul Maraton Marathon-Route	6A 526m=16kh	6–8 óra	Novac Iacob, Luzan Emil, Kállai Mihály és mások

KIS-TORONY FALA = PERETELE TURNULEŢULUI = KLEINER TURM WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
T0 Ø	Teraszok útja Traseul Teraselor Route der Terrassen	5B		Ritişan Avel
T1 *	Kis-torony fal harántozása Trav. Per.Turnuleţului Quergang der Kl.Turmwand	6A 10 kh	6–7 óra	Enache Gheorghe Pascu Pompiliu Hurbean Tudor, 1963
T2 *	Pokol Alkonya mászóút raseul Amurgul Iadului Höllendämmerungsroute	nh(6A) 9 kh	6–7 óra	Noaghiu Mircea Enache Gheorghe Găvozdea Nicolae, 1988
T3 * ♥	Kis-torony repedése Fisura Turnuleţului Riß des Kleinen Turmes	4A 268 m=8 kh	3–5 óra	Stătescu Alexandru Alexe Dumitru 1957
T4 *	Fémkohászok útja Traseul Metalurgistului Route der Metallurgen	5A 7 kh	3–5 óra	Nagy Miklós Ritişan Avel 1964

FEKETE-TORONY = TURNUL NEGRU = SCHWARZER TURM

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
N1 Ø	Függetlenség-mászóút Traseul Independenţei Unabhängigkeitsroute	5A 6 kh	115 m	Nagy Miklós Manea Cezar, 1977 Felújítva 2007-ben
N2 *	Barlangok repedése Fisura Grotelor Riß der Höhlen	4A 111 m=4 kh	122 m 2–3 óra	Stătescu Alexandru Chiciorea Ion 1957
N3 ***	Fekete-repedés Fisura Neagră Der schwarze Riß	5B 111 m=5 kh	110 m 2–3 óra	Udrea Gheorghe Focşe Ştefan, 1957 Felújítva 2008-ban

MÁRIA-KŐ FALA = PERETELE MARIEI = MARIA WAND

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
M1 Ø	Tücsök-mászóút Traseul Greieraşului Route der kleinen Grille	4A		Fărcaş Petre Fărcaş Pavel 1980
M2 Ø	Olimpia-mászóút Traseul Olimpic Olympiade Route	4B		Fărcaş Petre Fărcaş Pavel 1980
M3 *	Szirtifecskék repedése Fisura Lăstunilor Riß der Felsenschwalben	4A 38 m=1 kh	35 m 1 óra	Fozocoş Paul Muntiu Liviu, 1955
M4 *	Áthajlásos-út Traseul cu Surplombă Überhängende Route	5A 72 m=3 kh	50 m 1–2 óra
M5 ***	Ficsúr-mászóút Traseul Fecioarei "Jungfrau" Route	5A 124 m=5 kh	80 m 2–3 óra	Vasilescu Dan Bulgăr Alexandru Dunca Dumitru, 1974
M6 ***	'67-es Finálé útja Traseul Finala '67 "Kletterfinale '67"	4B 103 m=3 kh	80 m 2–3 óra	Şapira Dorel Udrea Gheorghe Fozocoş Paul, 1967
M7 **	Angyalok harántozása Traversarea Îngerilor Engelsquergang	4B 50 m=3 kh	90 m 2–3 óra	Vasilescu Dan, Bíró László, 1986 Felújítva 2010-ben

CSÍKI-BÜKK FALAI = PEREŢII CICHIBIUC = CSIKI-BÜKK WÄNDE

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
F1 ** ♥	Ablakos-horony Hornul cu Fereastră Kamin mit Fenster	2B 38m=1 kh	1 óra
F2 **	Oldódások útja Traseul Alveolelor Wasserrillenroute	5A 180 m=4 kh	130 m 3–4 óra	Kállai Mihály Bíró Pál, 1985 Felújítva 2007-ben
F3 ***	Sziklakönny-mászóút Traseul Lacrima de Piatră "Felstränen" Route	5B 218 m=7 kh	163 m 5–5 óra	Noaghiu Mircea,Vass J. Tódor G.,Pădureanu Ctin 1975. Felújítva 2008-ban
F5 **	Napsugár-mászóút Traseul Raza Soarelui Sonnenscheinroute	5A 175 m=5 kh	153 m 3–4 óra	Pop Iuliu, Nüber János Bostan Constantin, 1975 Felújítva 2008-ban
F5 * ♥	Csíki-Bükk gerince Creasta Cichibiuc Grat der Csíki-Bükk	nh(1B)	1–2 óra
F6 ** ♥	Posta-fal útja Traseul Poştei Die Post Wand	3A 50 m=2 kh	43 m 1 óra	1956 Felújítva 2009-ben
F7 **	Kassiopeia-mászóút Traseul Casiopeea Casiopeea-Route	5A 5 kh	1–2 óra	Enache Gheorghe Noaghiu Mircea 1982
F8 *	Dugóhúzó-út Traseul Tirbuşonul Korkenzieher Route	nh(4B) 35 m=1 kh	32 m 1 óra
F9 **	Egyetemi Sportklub útja Traseul CSU Studentensportclub-Route	4A 2 kh	1 óra	Noaghiu Mircea Horga Liviu 1993
F10 *	'78-as Finálé útjai Traseele Finala '78 "Kletterfinale '78"
F11 **	Erdészek útja Traseul Silviculturilor Förstersroute	4B 2 kh	1 óra	Tofan Gabriel Tofan Mihai 1993

KIS-COHÁRD = SUHARDUL MIC = KLEINE ZOHARD

1–2	Mászóút neve	3–4	5–6	Első megmászás
S1 ** ♥	Sólyomfészkek bevágása Diedrul Cuiburilor de Şoimi Falkenhorst Verschneidung	4B 121 m=4 kh	102 m 2–3 óra	Karácsonyi László Cristina Petre,1956 Felújítva 2008-ban
S2 * ♥	Hasadék-út Traseul Spintecăturii Einschnitt-Route	4A 64 m=3 kh	53 m 1–2 óra	Cristina Petre Karácsonyi László 1956
S3 * ♥	Cohárd-torony útja Pintenul Suhardului Zohard Sporn	4A 82 m=3 kh	68 m 1–2 óra	Karácsonyi László Cristina Petre 1956
S4 Ø	Borókás-gerinc Creasta Ienuperilor Wacholdergrat	3B 5 kh	2–3 óra nbsp;	1956
S5 Ø	Szép-gerinc Creasta Frumoasă Schöner Kamm	3B 3 kh		Fomino Emil Csallner Erwin 1956
S6 ** ♥	Vörös-horony Hornul Roşu Roter Kamin	3B 145 m=5 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian,1956 Felújítva 2005-ben
S7 ** ♥	Vörös-horony gerince Creasta Hornului Roşu Kante des Roten Kamins	3B 172 m=7 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian,1956 Felújítva 2005-ben
S8 Ø ♥	Vörös-horony fala Faţa Mare din Hornul Roşu Wand des Roten Kamins	3B 176 m=6 kh	1–2 óra	Schenn Matei Cristea Emilian 1956
S9 *** ♥	Középső-repedés Fisura Centrală Mittlerer Riß	4A 64 m=3 kh	58 m 1–2 óra	Fomino Emil Csallner Erwin,1956 Felújítva 2005-ben
S10 *** ♥	Encián-mászóút Traseul Genţianei Enzian Route	4B 81 m=3 kh 69 m 1–2 óra	69 m 1–2 óra	Fomino Emil, Csallner Erwin, Şiursa A., 1956 Felújítva 2005-ben
S11 Ø	Éles-gerinc Creasta Ascuţită Spitzer Grat
S12 **	Hal-repedés Fisura lui Peşte Fisch Riß	4B 134 m=5 kh	105 m 2–3 óra	Petcu Vlad, Dunca D. Vasilescu Dan, 1972 Felújítása folyamatban

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

A MÁSZÓUTAK LEÍRÁSA

A Békás-szorost négy földrajzi egységre és 12 hegymászó övezetre osztottuk. Az övezetek mindegyike élesen elhatárolt sziklafal vagy sziklatorony és tekintettel a többnyelvű kiadásra, a román elnevezés kezdőbetűjével jelöltük. (A Szurdok-kő Északi-falának már csak az O betű jutott).

Földrajzi egység	Hegymászó övezet
Bardócz-hegy	A Oltár-kő C Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája) L Bardócz-kő (Lapos-fal) B Bardócz-fal
Szurdok-kő	O Északi-fal P Sziklatornyok fala T Kis-torony fala
Mária-kő–Csíki-Bükk tömb	N Fekete-torony M Mária-kő nyugati fala F Csíki-Bükk falai
Kis-Cohárd	S Déli-fal S Kapubástya

      Hasznosnak véltük az utakat látogatottságuk szerint csoportosítani. Azokat, amelyek vagy nagyon népszerűek, vagy nagyon szépek, vagy nagyon biztonságosak, esetleg mindhárom "erénnyel" rendelkeznek, azokat három csillaggal (***) jelöltük, ezek a NAGYON AJÁNLOTT UTAK.
      A két csillaggal (**) jelölt utak az AJÁNLOTT UTAK. Ezek már kevésbé látogatottak, nincsenek karbantartva, újramászóiknak fel kell készülniük laza sziklatömbökre, lógó szegekre. Megmászásuk mindenképpen élvezetes, és sikerélményt nyújt.
      Az egycsillagosok (*) a RITKÁN MÁSZOTT UTAK. A legtalálóbban úgy jellemezhetnénk ezeket, hogy bár a kalauz összeállításakor másztuk és mértük őket, még egyszer nem lenne kedvünk beindulni. A sziklamászók nagy többsége is kerüli ezeket.
      A NEM AJÁNLOTT UTAK jele a fekete pont (Ø). Ezek között vannak "halva született utak", vagyis olyanok, amelyeket megnyitásuk óta esetleg a hitelesítésükkor másztak újra (pl. a Hegyililiom-horony, a Bardócz-fal Névtelen útja). Néhány mászóút az idők folyamán tönkrement (Teraszok útja, Borókás-gerinc, Szép-gerinc). A jászvásári (Iaşi) alpinistáktól megnyitott traszékról (traszé=útvonal – fr. tracé | rom. traseu: mászóút az erdélyi sziklamászók szóhasználatában) az a hír terjedt el, hogy hosszú szakaszokat felülről beereszkedve nyitottak meg, utólag nélkülözhetetlen szegeket szedtek ki, természetes fogásokat faragtak le (Iaşi '80, Névtelen-Iaşi, Iaşi '75, Tücsök-út, Olimpia-út). A romániai hegymászásra rákényszerített versenyszellem néhány torzót, félbehagyott utat "eredményezett" (Nagy-fal, Sziklatornyok útja, 68-as Finálé útja). Egyeseknél fennáll az eltévedés veszélye. A Honvédek útja, a Vörös-horony fala, az Éles-gerinc annyira jellegtelenek, hogy olyan környezetben, mint amilyen a Békás-szoros sziklavilága, kár lenne időt fecsérelni rájuk. Végül pedig az 1. számú mászóútról – őszintén bevalljuk – az égvilágon semmit sem sikerült kiderítenünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

A MÁSZÓUTAK JELKULCSA

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-HEGY

BARDÓCZ-HEGY

Sziklamászó zónák:

       Oltár-kő
       Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
       Bardócz-kő (Lapos-fal)
       Bardócz-fal

      A Bardócz-hegy a Békás-szoros bal oldalán emelkedik, a Lapos-patak szurdokvölgye és a Bardócz-patak között. Nyugati szomszédjától, a Kupás-havastól a Lapos-szurdok felső szakasza választja el. A Bardócz-hegy valaha a Kupás-havas folytatása volt, a Lapos-patak vize pedig a mai Bardócz-patak medrében jutott a Békás-patakba. Az idők folyamán a hajdani Kupás déli lejtőjén lefutó rövid, de erős esésű patakocska előbb szurdokvölgyet alakított ki – a mai Lapos-szurdokot – majd a mészkőhegységekben oly gyakori kaptációval, hátráló erózióval az akkori Bardócz-patak vizét is a Lapos-patak medre felé térítette.
      A Bardócz-hegy meredek déli oldalából különálló sziklatoronyként emelkedik az Oltár-kő. Tőszomszédságában, az Oltár-kő nyugati falával szemben, a Lapos-patak jobb (nyugati) oldalán a Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája) szerény sziklaszirtje magasodik. A Lapos-Kucsma földrajzilag a Kupás-havashoz tartozik, de tekintettel arra, hogy az Oltár-kő közvetlen közelében található és megközelítése is az Oltár-kőhöz vezető ösvényeken történik, mászóútjait a Bardócz-hegy útjai közé soroltuk. Ez a szerény magasságú sziklaszirt alig dugja ki "kucsmáját" a magas fenyők közül. Annyira ismeretlen volt a hegymászók előtt, hogy 1976 nyarán, amikor a bukaresti egyetemisták nekifogtak néhány edzőút megnyitásának, még csak a nevét sem ismerték. Emilian Cristea természetesen kötelességének érezte, hogy ezt is elkeresztelje. Nem akarunk keresztelőn ünneprontók lenni, de megemlítenénk, hogy a tornyocska egyáltalán nem volt névtelen: az Erdély folyóirat 1910. évi 10. száma L. Gyárfás Győző A gyergyóbékási szoros c. cikkének illusztrációjaként még a képét is közli (146. oldal) és a kép alatt a felirat: "Békási szoros. Szerelmesek". Mennyivel szebben hangzana, ha megmaradt volna a Szerelmesek sziklája elnevezés?
      A Lapos-patak a szurdok felső szakaszán 150–200 méter magas, függőleges mészkőfalak között folyik: jobbra (délnyugatra) a Kupás-fal (a Zárug-térkép Kupás-kősziklája), a szurdoktól balra (északkeletre) pedig a Bardócz-kő emelkedik. A Bardócz-kőt 1968-ban ugyancsak bukaresti alpinisták keresztelték át Lapos-falnak. A fővárosiak ekkor "fedezték fel" ezt a zónát, és ahelyett, hogy az első útjukba akadó pásztort megkérdezték volna, a keresztelgetés kényelmesebb, és sajnos, meglehetősen általánossá vált megoldását választották. A Lapos-fal elnevezés annyira közhasználatúvá vált a sziklamászók körében, hogy egyelőre nem mellőzhetjük teljesen.
      A Bardócz-hegy legmagasabb pontja a Bardócz-kő peremén található, 1273 m, a terepen nincs megjelölve. A hegygerinc ettől a ponttól DK-i irányba lejt, majd másfél kilométer után D-nek kanyarodik. Kisebb sziklafalak lépcsősorán át a Békás-patak fölé ér és innen közel 300 méteres függőleges, több helyen áthajló sziklafalban, a Bardócz-falban szakad alá. A Bardócz-fal a hegy gerincének vonalában derékszögben megtörik, egy D-nek és egy K-nek néző falszakaszra különülve. A keleti falszakasz a Km31 ponttól lefelé a Bardócz-párkányok nevet viseli, és a szemközti Szurdok-kő sziklafalával alkotja a Békás-szoros legvadregényesebb részét, a Pokol torka néven ismert lenyűgöző kanyont. A déli és a keleti falszakasz közötti él szokatlanul nagyméretű boltozatokkal tűzdelt. Ezt, – a Kis-Békás szurdoka felől toronynak tűnő élet – a múlt század ötvenes éveiben nevezték el Santinela-nak ('őrszem, őr'), amit mi utólag Őr-toronynak fordítottunk. Ugyancsak bukaresti hegymászók önjelölt keresztapáskodása a csupán a keleti falszakasz alsó felére vonatkozó "Bardócz-párkányok" nevet kiterjesztette az egész Bardócz-hegyre. A román nyelvű hegymászókalauzokban szereplő "Muntele Poliţele Bardosului" (Bardócz párkányainak hegye) egyszerűen sületlenség, és szöges ellentétben áll a helyi, népi névhasználattal.
      A Bardócz-hegynek az Oltár-kő és az Őr-torony között elterülő déli oldala félkörív alakú, kőgörgeteges, kisebb sziklaszálakkal tarkított meredek lejtő. Két szárazvölgy, ún. vápa barázdálja. Az Oltár-kő ÉK-i fala alatt húzódik a Görgeteg-vápa, a katlan középvonalán pedig a Nagy Szerpentin alsó kanyarjához egy, a közelmúltig névtelen völgyecske fut le. Ezt a vápát a neves brassói hegymászóedző Mircea Noaghiu javaslatára a kalauz román nyelvű kiadásában Vâlcelul Rebegiţilor néven tűntettük fel. A legszerencsésebbnek nem nevezhető magyar fordítás a Gémberedettek vápája lenne. A két szárazvölgy között sziklataraj emelkedik, élvonalában a kevesek által ismert, és az utóbbi években Bardócz-barlang néven emlegetett hatalmas boltívű, de húsz méter mélységben záródó barlangszádával.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-HEGY – Kis hegymászás-történet

Kis hegymászás-történet

      Az Oltár-kő a Békás-patak és a Lapos-patak összefolyása fölött emelkedik, a Bardócz-hegy déli lejtőjén. Hozzávetőlegesen 160 m magas, és egyike az ország azon kevés számú csúcsának, melyre turista ösvény nem vezet. Falai körös-körül függőlegesen szakadnak alá, és csak mesterséges mászástechnikával győzhetők le. Ezzel magyarázható az is, hogy első megmászására viszonylag későn, 1934-ben került sor. A XX. század elején még a legmerészebb "kúszótúrázók" is megmászhatatlannak tartották falait, de nem kellett sok időnek eltelnie, hogy külföldi hegymászók célpontjává váljon. Angolok és olaszok próbálkoztak sikertelenül az Oltár-kő megmászásával. A Nyugati-Alpokban és a Dolomitokban kifejlesztett mesterséges mászástechnika, a kezdetben idegenkedéssel fogadott "alpin lakatosság" néhány év multával Erdélybe is eljutott, két brassói követője, Csallner Erwin és Goldschmidt Waldemar Johann rátalált az Oltár-kő gyenge pontjára, és megmászta a ma Klasszikus-út néven ismert repedést.
      Az első megmászás körülményeiről Székely Géza számolt be annak idején az Erdély folyóirat 1934. évi 6. számában. A korabeli újságcikk és Csallner Erwin visszaemlékezései alapján elevenítettük fel az eseményeket.
      Goldschmidt az első világháború alatt az Alpokban, a nálánál jóval fiatalabb Csallner pedig a Király-kőn tanult meg mászni. A két brassói előbb hat napig tanulmányozta a terepet, majd szeptember 8-án reggel 8 órakor a Gyopár villából, a későbbi Békásszoros turistaházból indult a döntő ostromra. Idézet a korabeli helyszíni tudósításból: "Alulról több száz nyaraló és turista figyelte minden mozdulatukat, köztük Goldschmidt felesége is. [...] A nézők sűrűn vetették a keresztet, s néha elfordították a fejüket. A feleség többször elájult." Mikor szerencsésen feljutottak a csúcsra, ahol kitűzték a lobogót, az alant bámuló tömeg óriási örömrivalgásban tört ki.
      Csallner Erwin, id. Romfeld Ákos és Székely Géza szóbeli közlései alapján az újságcikket a következőkkel egészíthetjük ki. A két brassói az eseményt megelőző hat nap alatt nemcsak tanulmányozta a terepet, hanem az utolsó kötélhossz kivételével meg is mászta. Az utolsó kötélhossz aljából is csak a szeszélyes időjárás miatt fordultak vissza. Ez az utolsó szakasz, amelyet Székely Géza úgy említ, mint "alig hat méternyire a csúcstól", a valóságban 27 méter magas, kezdetben áthajló, majd függőleges sziklafal, melynek nehézségi fokozata még a sziklamászás mai szintjén sem lebecsülendő (17 m mesterséges mászás A0 és A1, 10 m III-as nehézségű természetes szakasz). Akik ma ezen az úton – a Klasszikus úton – jutnak fel az Oltár-kőre, azok Csallner Erwin évtizedekkel ezelőtt bevert sziklaszegein kapaszkodhatnak.
      Az 1934. szeptember 8-i sikeres feljutásnál a csapat idősebb tagja, az akkor már 40 év fölött járó Goldschmidt a csúcsra vezető kötélhosszat nem mászta meg, hanem megvárta társát a sziklapárkányon. Csallner nem akarta társa érdemeit kisebbíteni, és az örömmámorban úszó publikumnak ezt nem említette. Goldschmidt Waldemar Johannt azonban nem hagyta nyugodni az önérzete, a következő évben visszatért és megmászta az Oltár-kőt (1935. július 8, csapattársai: Eberhard Heum, Alfred Prox és Raimund Sammhammer. SKV évkönyv, 48. sz.).
      A lejövetelnél a csapat egyetlen 25 méteres kötele éppen, hogy csak leért a sziklapárkányra, tehát a kötélereszkedés végeztével az egyrét vett kötelet nem lehetett lehúzni. A néhány méterrel megrövidített kötél évtizedekig ott maradt a sziklaszeghez erősítve. (Maradványait 1962-ben még láttam. WF) Ez a rögzített kötél aztán jelentős szerepet játszott egy helyi legenda kialakulásában, mely szerint "az Oltár-kőre kötél nélkül csak Keresztes mer felmászni".
      Keresztes Zoltán gyergyóalfalvi honpolgár sziklamászó karrierje néhány héttel a két brassói fennjárta után kezdődött. Először fogadásból rugaszkodott neki a nagy kőnek, bátorságban nem is volt hiány, hisz nem tudhatott az otthagyott kötélről, csupán egészséges parasztlogikája diktálta, hogy ahova szászok fel tudnak mászni, oda a székely is. Kutatásaink kezdetén Keresztes Zoltánt is sikerült szóra bírnunk. A negyedik és ötödik kevert között elmondottak alapján rajzolta meg Tóth Karcsi a híres-nevezetes mászást.
      Az évek folyamán újabb részletek kerültek napvilágra. Régebbi adatainkat fiatal gyergyószentmiklósi hegymászástörténet-kutatók az alábbiakkal egészítették ki. Balázs Katalin (Az Oltár-kő csúcshódításának 75. évét ünnepelték. Erdélyi Gyopár, 64. (19.) évfolyam, 2009. 5. szám) a következőkről számol be: "Ne lepődjön meg senki, ha régi dokumentumok Puskás-sziklaként említik az Oltár-követ. Puskás András békási jegyző volt, aki a század elején látva, hogy olasz és osztrák hegymászók próbálgatják a szikla megmászását, ő is nekiveselkedett. Szomorú vége lett tettének, 1910-ben, mielőtt a csúcsra ért volna, leesett, szörnyethalt – tudtuk meg Dezső Lászlótól, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnökétől, aki a 75 éves évfordulón ismertette a múltat és mutatta be a környező hegyeket. A feljegyzések szerint a sziklatorony legtetejére 1934-ben, Kisboldogasszony napján két brassói szász hegymászó, Goldschmidt Waldemar János és Csallner Ervin jutott fel, kitűzve rá a lobogót. Tettüket Mária királynő is üdvözölte. Igen ám, de a kitűzött zászlónak 'román' színe volt, ami nem hagyta nyugodni a környékbelieket. 1941 nyarán Erdélyben turistáskodott Kreisz Sándor, 22 éves, közel kétméteres termetű, újpesti dohánygyári tisztviselő, s hozzá is eljutott a bosszantó zászló híre. Gyergyószentmiklóson vásárolt negyvenméternyi erős, de vékony szálú kötelet, és egy kováccsal két vaskampót veretett. Szállásadó háziasszonya ajándékozott neki egy lobogót, amit a hegytetőre vigyen. 1941. június 15-ének reggelén öt órakor indult hódító útjára, s a zászlócsere után leérve, a krónikásnak ennyit nyilatkozott: 'Örülök, ha a turistaságnak tettem ezzel valamit'."
      Balázs Katalin írásából még a következő részletekről értesülhetünk. Kreisz Sándor zászlója kicsi volt, és alulról nézve nem látszott, ezért Keresztes Zoltán – aki, mint láttuk, már ismerte a "járást" az Oltár-kőre – 1942. augusztus 24-én nagy, szép lobogót vitt a tetőre. 1943. június 6-án megismételte a mászást, még szebb magyar zászlót és babérkoszorút tűzve ki jól látható helyre. Erről az eseményről a Magyar Világhíradó 1943 júliusában beszámolt. A felvétel a világhálón elérhető (Egy 1630 m-es sziklacsúcs megmászása Gyergyófalun. http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5084). Tekintettel azon olvasóinkra, akiknek nincs internetes hozzáférésük, idézzük a 46 másodperces híradóban elhangzott szöveget: "Szentmise után indult útnak Keresztes Zoltán gyergyóújfalusi legény merész vállalkozással, az Oltárkő megmászására. Az 1630 méter magas meredek sziklacsúcsra az ügyes hegymászó zsákban vitte magával a nemzetiszínű lobogót, hogy a magas oromra kitűzhesse. A székely fiú sikeres útjáról visszatérve oklevelet és jutalmat kapott."
      Időrendben a Békás-szoros második mászóútja a Honvédek útja. A "Kicsi Magyar Idő" (1940–1944) alatt a Gyilkos-tónál hegyivadász altisztképző tanfolyam működött, a sziklamászás és a sízés fortélyaira a német hadsereg javarészt osztrák származású kiképzői oktatták a magyar bakákat. A gyergyószentmiklósiak visszaemlékezései alapján az út megnyitását 1942-re tehetjük. A filmarchívumokból előkerült még egy érdekes híradó: Hegyivadász kiképzés a Honvéd Ludovika Akadémián. Magyar Világhíradó 1067, 1944. július. http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5783. A 2 perc 29 másodperces beszámoló kísérőszövege a következő: "A Honvéd Ludovika Akadémia növendékei hegyivadász kiképzésük során, német oktatójuk vezetésével elsőnek mászták meg csapatkötelékben a híres, meredek Oltárkövet, amelynek csúcsára kitűzték az apostoli kettős keresztet és a magyar, valamint a német nemzeti lobogót. A vakmerő vállalkozást a Haditudósító Osztály filmrészlege, Naszvady Sándor százados vezetésével Mészáros Pál örökítette meg."
      A szóbeszéd úgy tartja, hogy hajdanán, minden valószínűség szerint a XIX. század vége felé, a Mária-kőt nevezték Oltár-kőnek, és az Oltár-kő volt a Mária-kő, vagy Mária-szobor. Figyelmesen megnézve a két sziklaalakzatot, az elnevezéseknek ebben a módjában van is némi logika. A Mária-kő nagyon is szárnyas oltárra emlékeztet, az Oltár-kőben pedig, kevés képzelőerővel, felismerhető a Szent Szűz a kisdeddel. Ennek írásos bizonyítékát azonban sehol sem találtuk.
      Az Oltár-kőre első megmászása óta szokás szimbólumokat felvinni. Csallner és Keresztes még csak zászlókat tűztek ki, később valóságos építményeket szereltek fel a Délkeleti-pillér teraszára. Románia 1944. augusztus 23-i átállásának, az ún. "felszabadulásnak" a 10. évfordulójára, 1954-ben marosvásárhelyi szakik saját kezdeményezésükből szerelték össze a hétméteres vörös csillagot. Ugyanez a marosvásárhelyi gárda állította fel 1974-ben a csillag mellé a hasonló méretű XXX-as számot, melyet 1979-ben a Hargita megyei pártbizottság utasítására öntudatos csíkszeredai hegyimentők egészítettek ki egy római ötössel XXXV-re. Az már helybéli, gyergyószentmiklósi illetékes elvtársak ötlete volt, hogy a 40. évfordulóra a IUPS alkalmazottjai hatalmas napkoronggal és negyvenes számjeggyel éktelenítsék az Oltár-kő tetejét. 1989 decemberének talán legforradalmibb tette az volt, hogy ezt a szörnyűséges monstrumot néhány lelkes sziklamászó leduvasztotta. Néhány évig természetes szépségében magasodott az Oltár-kő, mígnem 1994-ben a gyergyószentmiklósi hegyimentők rekordsebességgel felállították a ma is látható római katolikus keresztet. A sietségre nyomós okuk volt, ugyanis karácsonkői (Piatra Neamţ) szélsőséges román szervezetek ortodox kereszt felállítását tervezték.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ

OLTÁR-KŐ

A1	*	Klasszikus-út	4A
♥ A2	***	Keleti-gerinc	4A
A3	***	Hegyivadászok útja	4B
A4	*	Petriu-repedés	4B
A4	**	Északnyugati-pillér	5A
A6	Ø	Honvédek útja	nh(4A)
A7	***	Rekviem-mászóút	nh(5A)
A8	***	Az Él árnyéka	nh(5B)

      Az Oltár-kő a környék legismertebb sziklaalakzata, az égnek emelkedő karcsú torony még a gépkocsival átrobogók figyelmét is felkelti. Taraja ÉNy-DK irányú keskeny, ún. "fűrészfog-gerinc", melyet mély csorba két csúcsra tagol: az Északi-csúcs 1156 m magas, a Déli-csúcs 1154 m. A műút felől egyik csúcs sem látszik, csupán a Déli-csúcsnál 14 méterrel alacsonyabban elterülő hatalmas Terasz pereme.
      Az Oltár-kő nyugati oldalán a két csúcs és a Terasz esésvonalában három pillér domborodik ki. A Terasz pereme alatt a műút felé néz a Délkeleti-fal, itt húzódik a Rekviem-mászóút. A falat jobbról a Délkeleti-pillér határolja (felső szakaszát érinti a Keleti-gerinc elnevezésű mászóút), balról pedig a Délnyugati-pillér (felső harmadára a Hegyivadászok útja ér ki). A Déli-csúcs vonalában kidomborodó Középső-torony mindeddig érintetlen a sziklamászóktól. Ezt a tornyot mély bevágás határolja el a Terasz tornyától, a Petriu-repedés. Az Északi-csúcsra két úton is fel lehet jutni. Az Északnyugati-pillér mászóútja kevés eltéréssel követi a pillér élét, a torony átellenes oldalán pedig, az Északkeleti-pillértől balra halad a Honvédek útja. Az Oltár-kő keleti oldalán nem rajzolódnak ki tornyok, pillérek, bordák. A fal alsó felén, jobbról balra rézsútosan emelkedő sziklapárkányon halad a Klasszikus-út.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – mászóútak megközelítése

Az Oltár-kő mászóútjainak megközelítése


      A Kis-szerpentini turistagócponttól (az egykori Gyopár, ill. Békásszoros menedékháztól) ÉK-i irányba húzódik a Lapos-szurdok piros háromszög jelzése. 150 m után szélesebb, rönkvontatásra is használt ösvényre érünk, a jelzés ezen az úton ÉNy-nak kanyarodik, mi keresztezzük, és a szemközti, jelzetlenül folytatódó jól kitaposott ösvényt, a Bernádiak ösvényét követjük. Széles ívű kanyar után, meredek marton a Lapos-patakhoz ereszkedünk. Néhány nagyobb sziklatömb könnyíti meg az átkelést. A túlsó parton az ösvény két rövid kanyart ír le, majd egyenesen vág neki a meredek oldalnak és 150 méter kaptatóval az Oltár-kő gerincétől mély nyereggel elválasztott tornyocskához ér. A torony középvonalában széles horony nyílik, az egyetlen kötélhossz szép kéménymászással a torony tetejére vezet.
      A torony aljában az ösvény kettéágazik, vastagabb fenyőn nyíl is jelzi az elágazást. A bal oldali (Ny-i) ág 155 m hosszú emelkedővel, végig áthajló sziklák alatt haladva kőtörmelékkel borított tisztásra vezet. A tisztás széle előtt 20 méterrel rézsútosan jobbra emelkedő párkány kezdődik, mely felfele egyre szélesedik és a gerinc éléig, nagyobb kőtömb alkotta nyeregig húzódik. A párkány bekanyarodik a sziklasarok mögé és vízszintes, egyenes szegélyként folytatódik. A szegélyen vastag fenyő, mögötte 5 m magas horony, itt kezdődik a

♥ A2 *** Keleti-gerinc 4A

      A kőtörmelékes tisztás közepéről, kis fenyőt körülölelő terebélyes mogyoróbokortól jobbra és felfele két mászóút közös beszállása:

A3 *** Hegyivadászok útja 4B

A7 *** Rekviem-mászóút (nh)5A

      Ha a különálló tornyocska aljától, a fenyőre festett fehér nyíltól az ösvény jobb oldali, ÉK-nek tartó ágát követjük, akkor 80 m emelkedő után gyengén kirajzolódó hegylábra érünk, dús aljnövényzettől felvert kicsiny tisztásra. Itt letérünk a Bernádiak ösvényéről és balra, a sziklafal irányába átvágjuk a tisztást. A csapás felfele kanyarodik, meredeken emelkedik az összefüggő, sima sziklafal tövében. A tisztástól számított 270 m után kisebb, nyitott térségre érünk. A csapás itt megszakad, előttünk jellegzetes, balra ívelő eresz. A felső párkányra kanyarodunk, az eresz alá és kezdetben menedékes, sima sziklalap alsó peremén, földes-füves párnákon kapaszkodunk. Néhány méter után már kényelmes ösvény húzódik, melyen D-i irányba 50 métert mászunk. Függőleges sziklafal állja utunkat, a fal tövében eső ellen menedéket nyújtó beugrás, jobbra füves vályú, melynek vonalában indul a

A1 * Klasszikus-út 4A

      A Petriu-repedés, az Északnyugati-pillér és a Honvédek útja felé a rönkvontató ösvényen ÉNy-nak kanyarodó piros háromszögjelzést követjük. A Kis-szerpentini turistagócponttól számított fél kilométer után a Lapos-patakhoz érünk. Átkelünk a patakon, jobbra, a rézsútos fűpárkányon kezdődik a

A4 * Petriu-repedés 4B

      Szorosan a sziklafal tövében meredek csapás emelkedik. Nagyméretű üreg mellett haladunk el, majd néhány méterrel fennebb sziklaszögletben beszállás kék keretes jelére találunk:

A5 ** Északnyugati-pillér 5A

      Miután a Petriu-repedés beszállásánál átkeltünk a patakon, a vízfolyás mellett 70 métert haladunk felfele. A piros háromszög jelzés a patak földrajzi jobb oldalán halad tovább, bennünket lapos kőre festett fehér nyíl jobbra, É-nak irányít. Mintegy 200 métert kapaszkodunk a meredek, vízmosott ösvényen, mígnem ez a szálerdő nyíltabb részén élesen jobbra kanyarodik. Innen már enyhe emelkedővel 100 m után az Északi-nyeregbe (1064 m) érünk. Az ösvény a nyeregtől balra, É-nak, a Bardócz-kő felé folytatódik, nekünk azonban jobbra, az Oltár-kő tövébe kell jutnunk. A sziklafal alatt keskeny párkány húzódik, 50 m után beszállás kék keretes jelét, és mellette szegsort fedezhetünk fel:

A6 Ø Honvédek útja nh(4A)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Klasszikus út és Honvédek útja

A1 * KLASSZIKUS-ÚT 4A
(TRASEUL CLASIC /KLASSISCHE ROUTE)

Első megmászás: Csallner Erwin, Goldschmidt Waldemar Johann, 1934
Hossza: 97 m+30 m járóterep	Szintkülönbsége: 100 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 82%-a természetes mászás (45 m I, 17 m II, 18 m III);
              18%-a mesterséges mászás (8 m A0, 9 m A1).

      A Klasszikus-út a Békás-szoros legrégibb mászóútja, és mindmáig az Oltár-kőre vezető legkönnyebb útvonal. Visszatérés a mászóút vonalán: előbb 27 méteres kötélereszkedés a párkányig, innen száraz időben lemászás a párkányon, nedves időben még egy kötélereszkedés a párkány legalsó fenyőjétől (40 m).

A6 Ø HONVÉDEK ÚTJA nh(4A)
(TRASEUL HONVEZILOR / ROUTE DER HONVÉDER)

Első megmászás: 1942
Hossza: 100 m=3 kh	Szintkülönbsége: 92 m
Nehézségi osztály: nh(4A)	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (12 m I, 74 m III, 5 m IV);
             9%-a mesterséges mászás (9 m A1).

      A Honvédek útja időrendben a Békás-szoros második mászóútja (1942). A "Kicsi Magyar idő" (1940–1944) alatt a Gyilkos-tónál hegyivadász altisztképző tanfolyam működött, a sziklamászás és a sízés fortélyaira a német hadsereg javarészt osztrák származású kiképzői oktatták a magyar bakákat. Az út megnyitói ezek közül kerülhettek ki. A három kötélhossz jellegtelen vonalon, omladozó kőzeten halad, megmászását nem ajánljuk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Petriu-repedés

A4 * PETRIU-REPEDÉS 4B
(FISURA PETRIU / PETRIU-RISS)

Első megmászás: Petriu Puiu, Petrov Iosefina, 1948
Hossza: 280 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 89%-a természetes mászás (161 m I, 40 m II, 48 m III);
              11%-a mesterséges mászás (25 m A0, 6 m A1)

      A látványos repedés megmászásának első kísérletét Petriu Puiu halálos kimenetelű balesete hiúsította meg. A balesetet az elölmászóval kiszakadó hatalmas kőtömb okozta, ez zuhanás közben elvágta a biztosítókötelet. Petriu Puiu a Lapos-patak szikláin lelte halálát. Petrov Iosefina segélykiáltásaira senki sem figyelt fel, a sziklafalon eltöltött egy nap és egy éjszaka után saját erejéből ereszkedett le. A helybeliek visszaemlékezése szerint Petrov Iosefina mintegy két hónappal a baleset után ismét próbálkozott a repedés megmászásával. Végül is öt évvel később, 1953-ban Fomino Emil és Bleahu Marcian társaságában fejezte be az utat.
      A baleset pontos helyét Floricioiu Alexandru közlése alapján sikerült azonosítanunk: a 6. kötélhossz végéből, a nagyméretű boltozat alól szakadt ki az a sziklatömb, amely Petriu Puiut lesodorta, és kötelét elvágta.
      Ritkán járt útvonal, sűrűn, de bizonytalanul szegezett. A nyolc kötélhosszból mindössze két és fél kötélhossz sziklamászás, a többi meredek fűlejtőn halad.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Keleti-gerinc Hegyivadászok útja Requiem mászóút

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Keleti-gerinc

♥ A2 *** KELETI-GERINC 4A
(CREASTA ESTICĂ / OSTGRAT)

Első megmászás: Schenn Matei, Fogarascher Anton, 1952	Felújítva 2006-ban
Hossza: 245 m=7 kh	Szintkülönbsége: 190 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 2–3 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (93 m I, 96 m II, 31 m III, 2 m IV);
             9%-a mesterséges mászás (14 m A0, 9 m A1) Piros pontos út

      Könnyű útvonal, közepes felkészültségű sziklamászóknak is ajánlott. Kulcsszakasza sűrűn szegezett A0 és A1. Az eredeti út az Oltár-kő DNy-i fűlejtőjén kezdődött és 150 m után érte el a gerinc élét. A fűlejtő alsó kétharmada közös a Hegyivadászok útjával és a Rekviem-mászóúttal, meglehetősen egyhangú és nedves időben bizonytalan is. Helyette azt a változatot ajánljuk, amely végig a Keleti-gerinc "matematikai" élét követi.
      A 4. kh közepe táján mély csorbába érünk, a fűlejtőn haladó eredeti Schenn-útvonal itt ér ki a gerinc élére. Az Első gerincvállon a gerincre benyúló fűpárkányon állunk meg. Ez az 1–11/2 m széles párkány "vészkijárat", kőtörmelékes, fenyves meredek oldalra vezet. Innen egyetlen 30 méteres kötélereszkedéssel érhetjük el a fal tövében húzódó csapást. Az 5. kh felvezet a nagyméretű Második gerincvállra. Fölöttünk az Oltár-kő Délkeleti-pillére tornyosul, a további út csak néhány méteren követi a pillér élvonalát, hamarosan jobbra, a pillér mögé kerül, könnyebb terepre vezet. A 6. kh a mászóút legnehezebb kötélhossza. Kulcsszakasza 2 m IV- nehézségű átlépés a pillér éléről a tőle jobbra húzódó bevágás aljába. A 7. kh-ban az 5 m magas III- nehézségű omlékony horony annyira szűk, hogy hátizsákkal nem mászható.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Hegyivadászok útja

A3 *** HEGYIVADÁSZOK ÚTJA 4B
(TRASEUL VÂNĂTORILOR DE MUNTE / ROUTE DER GEBIRGSJÄGER)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristea Emilian, 1965	Felújítása folyamatban
Hossza: 232 m=7 kh	Szintkülönbsége: 190 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 68%-a természetes mászás (86 m I, 36 m II, 5 m III, 30 m IV, 2 m V);
              32%-a mesterséges mászás (63 m A1, 10 m A2)

      A mászóút három, egymástól jellegében is különböző részre osztható. Alsó harmada meredek, I-es nehézségű fűlejtőn halad. A középső szakasz sorozatos balra harántozásokkal kivezet a Délnyugati-pillér élére. A felső 60 méter a pillér élén húzódik, áthajló és erősen kitett repedést követ. Ezen a szakaszon a kőzet mállékony, gyakoriak a gyenge szegek. A Hegyivadászok útját csak tapasztalt és edzésben lévő mászóknak ajánljuk. A sárga kőzet ellenére is szép, kitett, igényes mászást nyújtó útvonal. Néhány tartalék szeg és kalapács feltétlenül szükséges. A 2. kh-ban ágazik el jobbra a Keleti-gerinc Schenn-útvonala és a Rekviem-út. Nekünk a vízszintes sziklaszegélyen 25 métert balra kell harántozunk (II, egy szeg). A falnak támaszkodó sziklalemez mellett állunk meg (1 szeg). A 3. kh-ban 20 m után (IV- és A1) vízszintes, füves párkányra érünk, és itt különösen figyeljünk: a jobbra felettünk húzódó repedésben kényszer visszaereszkedések "eltévedt" szegei láthatók! Nekünk a párkányon vízszintesen balra kell harántoznunk, 18 m I után sziklaszögletben állunk meg, nagyméretű V-profilszegből biztosítunk. Az 5. kh a mászóút legbizonytalanabbul szegezett kötélhossza. A 6. kh-ban van az út kulcspontja: 10 m áthajló A2 után 2 méteres jobbra átlépés bajor (Piaz) technikával, körömfogásról, állás nélküli falon (V-). A repedésbe könnyűszerrel éket is illeszthetünk, ezzel a nehézséget A1-re csökkenthetjük. A kötélhossz végéig húzódó 20 méteres repedés szép, de mászástechnikailag igen igényes IV+ nehézségű természetes mászás.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

OLTÁR-KŐ – Északnyugati-pillér

A5 ** ÉSZAKNYUGATI-PILLÉR 5A
(PILIERUL NORD-VESTIC / NORDWESTLICHER PFEILER)

Első megmászás: Kiss Tivadar, Páll István, Ţurcaş Ştefan, 1978                                 (2. és 3. kh: Fall László, Kerekes Péter, év ismeretlen)
Hossza: 196 m=6 kh	Szintkülönbsége: 155 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3–4 óra

Jellege: 73%-a természetes mászás (15 m I, 28 m II, 72 m III, 28 m IV);
              27%-a mesterséges mászás (48 m A1, 5 m A2)



      A mászóút kevés eltéréssel az Északnyugati-pillér esésvonalát követi. Jellegét és nehézségét a hosszú és ritkán szegezett, igényes természetes szakaszok adják. A 4. kötélhossz boltozat alatti bevágása nagyon omlékony és biztosíthatatlan. Tartalék szegek szükségesek!
      A pillér alsó 60 méterét évekkel ezelőtt marosvásárhelyi sziklamászók szegezték ki. Szóbeli értesüléseink szerint céljuk nem a pillér élvonala volt, hanem a jobbra húzódó Vörös-repedés.
      1. kh: Nagyon meredek sziklás-füves lejtőn 20 métert mászunk (II, szeg nélkül). Vastag fenyőnél jobbra kanyarodunk, 15 méter után sziklaodúhoz érünk, amely fölött két szeget találunk.
      2. kh: Az első szeg 5 m magasan van, kisméretű fogásokon érjük el (IV+). A repedés további 15 métere A1. Gyéren szegezett füves vályúban 15 métert haladunk (III+) és keskeny sziklaszegélyre, kényelmetlen biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      3. kh: Vékony erdei fenyő irányába mászunk a dőlt, sima sziklalapon (12 m III). Széles repedés (II) vezet nagyobb fűpárkányra, vastag fenyőhöz (1 szeg).
      A 4. kh a mászóút legnehezebb kötélhossza. A fenyő és a sziklafal között támaszkodva indulunk el. Tíz méter III+ a boltozat alatti bevágáshoz vezet, amely enyhén áthajló és nagyon omlékony (5 m A1). A bevágás jobb oldala tömör kőzet, bal oldalát pedig elvált tömb alkotja. Az út kulcsszakasza a boltozat alatti 4 méteres jobbra harántozás (1 szeg). A fogások biztosak, de szabályos kocka alakúak, és nagy kézerőt igényelnek. Első felén hiányzanak az állások (IV+), a végén keskeny peremek könnyítik meg a mászást (IV). A boltozat jobb szélén áthajló horony, első méterein kitett kéménymászással jutunk át (IV+, 2 köztes szeg). A kémény széles repedésként folytatódik, melyben kitett terpeszeléssel haladunk (19 m IV és IV+). Kényelmes biztosítóhelyre érünk, fenyőfánál 2 szeg.
      5. kh: Balra indulunk, majd bizonytalan fűpárnákon és apró fogásokon 25 métert mászunk felfele (III). A szakasz alsó felén három szeg, fennebb két vékony fenyő segít át egy fogás nélküli részen. Teljesen simára mosott meredek sziklalapra jutunk, melyen balról jobbra harántozunk. Az elölmászó a legfelső szegből Dülfer-harántozással eléri a lap jobb szélén levő szeget (5 m), a másodmászó kénytelen az alsó szegen átfűzni az egyik kötelet, és ebből elvégezni a Dülfer-harántozást. Így elérheti a jobb oldali szegbe akasztott létra alsó fokát. A harántozás végén fél méter széles szegélyen állunk meg, két V-profilszegnél.
      A 6. kh-ban a biztosítóhely szegélyén még 5 métert teszünk meg, majd függőleges falon 20 métert létrázunk (A1). A szakasz közepe táján, a változatosság kedvéért, kiugró, kerek tömböt kell "ölbe vennünk": a szikla aljának fordított fogásairól érjük el a következő szeget. Innen 10 méter szép természetes mászással (III) érünk fel az Oltár-kő Északi csúcsára.


Lejövetel az Északi-csúcsról.


      Az Oltár-kő északkeleti oldalán három kötélereszkedéssel. Az első ereszkedés két szege a csúcstól 10 méterre D-nek van, közvetlenül a gerinc éle alatt. Ez az ereszkedés pontosan 40 méter és meglehetősen igényes, a legkisebb hanyagság is azzal járhat, hogy a köteleinket nem bírjuk lehúzni. Ereszkedés közben (tehát arccal a szikla felé fordulva) tartsunk balra (az UIAA szabályzata szerint fogalmazva: az ereszkedés irányától jobbra). Nagyobb Rfenyőcsoport fölött 4 méterrel sziklaszögletben találjuk meg a második ereszkedés két szegét. Ez 17 méter hosszú, és az ereszkedés irányától balra lévő széles fűpárkányra vezet. A magányosan álló, sudár fenyő a Honvédek útján az első biztosítóhely. A fenyő törzse körül vetjük át a köteleket, és a Honvédek útja első kötélhosszának vonalán ereszkedünk. Pontosan 40 m után párkányra érünk, mely kivezet az Északi-nyeregbe. Innen ÉNy-nak széles ösvény ereszkedik a Lapos-patakhoz, a Kis-szerpentini turistagócponthoz, az egykori Békásszoros (Gyopár) menedékházhoz vezető piros háromszög jelzésre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA)

♥ C1	***	Lapos-Kucsma repedése	4A
♥ C2	**	Éva útja	3B
C3	**	Ruxandra-mászóút	4B

      A Lapos-Kucsma, amint azt már említettük, földrajzilag a Kupás-havashoz tartozik. Eredeti neve Szerelmesek sziklája volt (L. Gyárfás Győző, 1910), a Lapos-Kucsma nevet 1976-ban bukaresti hegymászók ragasztották rá.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – megközelítés

A Lapos-Kucsma megközelítése

      A Lapos-Kucsma mindössze 750 méterre van a Kis-szerpentini turistagócponttól, az egykori Békásszoros (Gyopár) menedékház helyétől, és a beszállásokig csupán 150 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk. Megközelítése a Lapos-szurdok piros háromszög jelzésű útján történik, és a Lapos-patakig közös az Oltár-kő nyugati oldala felé vezető úttal.
      A Lapos-Kucsma repedése és az Éva útja felé a Lapos-patak előtt mintegy 30 méterrel kell elhagynunk a jelzett ösvényt, és balra – ÉNy-nak – nekivágnunk a meredek, bozótos oldalnak, ahol kőtömbök is nehezítik a mászást. A sziklafal szögletében messziről virítanak a beszállások kék keretes jelei. A baloldali a

♥ C1 *** Lapos-kucsma repedése 4A

      Ettől csupán néhány méterre jobbra van az

♥ C2 ** Éva útja 3B

      A Ruxandra-mászóút felé tovább követjük a jelzett ösvényt, a Petriu-repedésnél nem kelünk át a patakon, hanem a földrajzi jobb parton maradunk (menetirányt a patak bal partján). Vízmosott mart fölött egyensúlyozunk át, majd 20 méter után csapás ágazik ki balra. Ezen 30 métert haladunk és a Lapos-Kucsma hátába kerülünk. Balra boltozat alatt rézsútosan emelkedő széles repedést fedezünk fel, a sziklafal tövében a beszállás kék keretes fehér téglalapja:

C3 ** Ruxandra-mászóút 4B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – lejövetel

Lejövetel a Lapos-Kucsmáról

      A Lapos-Kucsma repedése a torony tetején ér véget, az Éva útja pedig 40 méterre a csúcs alatt, a csúcstól jobbra lejtő élen. A torony tetejéről a mászóutakkal átellenes oldalon, É-i irányban ereszked-hetünk le a fenyők között, és a torony mögötti nyeregbe érünk. Az Éva útja kiszállásától nem szükséges felmásznunk a torony tetejére (I és II), hanem szintben harántozhatjuk a fenyves oldalt és néhány méterrel a nyereg alá érünk.
      Semmi esetre se próbálkozzunk a jobbra alattunk nyíló vályún leereszkedni! Ennek kezdete csalogatóan kényelmesnek látszik, lennebb azonban meredek horonyba torkollik.
      A Ruxandra-mászóút végeztével is a Lapos-Kucsma nyerge felé kell harántoz-nunk. A nyeregből aztán akár a Lapos-patak felé, akár az átellenes oldalon a Kis-szerpenti turistagócponthoz, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztására ereszkedhetünk, jól kitaposott ösvényen.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – repedése

♥ C1 *** LAPOS-KUCSMA REPEDÉSE 4A
(FISURA CUŞMEI LAPOŞULUI / RISS DER LAPOSCH-MÜTZE)

Első megmászás: Kolcza Éva, Vasilescu Dan, 1979

Felújítva 2006-ban
Hossza: 96 m=3 kh	Szintkülönbsége: 78 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 33%-a természetes mászás (12 m II, 15 m III, 5 m IV);
              67%-a mesterséges mászás (20 m A0, 42 m A1, 2 m A2)
              Piros pontos út!


      Biztonságosan szegezett, szép mászóút. Rövidsége ellenére is változatos mászástechnikai feladatokat támaszt, így elsőrendű edző- és oktatóút. Másodmászókként kezdőknek is ajánlott. A torony felső harmadán a kőzet kissé omlékony.
      1. kh: A 13 m magas bevágás függőleges szegsora A1, egyetlen fellépésnél enyhén áthajló. A bevágás tetejétől a bal oldali falon 14 métert mászunk (A0 és A1). Boltozathoz vezető bevágás aljában állunk meg, kényelmetlen ferde sziklaküszöbön (3 szeg).
      2. kh: Az impozáns boltozatig vezető bevágás 5 m IV-, szeg nélkül, a végén kisméretű áthajlással (2 m A2). A balra tartó boltozat alatt szegsor, 6 métert harán-tozunk (A1) és könnyebb terepre jutunk. Az első kényelmes teraszon ne álljunk meg, mert 7 méterrel feljebb még kényelmesebb sziklafülkéhez érünk (3 szeg).
      3. kh: A kötélhossz első 15 métere füves, omlékony, és kisebb toronyra, kiugrásra vezet. A torony fölött nyílik a Lapos-Kucsma jellegzetes, széles, áthajló homlokrepedése, bal oldalán egy "eltévedt" szeggel. A mászóút vonala a homlokrepedéstől jobbra húzódik, és 16 méter kényelmes létrázás (A1) után a Lapos-Kucsma tetejére vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) – Éva útja

♥ C2 ** ÉVA ÚTJA 3B
(TRASEUL EVA / EVAS ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Kolcza Éva, 1976	Felújítva 2006-ban
Hossza: 96 m=3 kh	Szintkülönbsége: 55 m
Nehézségi osztály: 3B	Időtartam: 1–2 óra

Jellege: 72%-a természetes mászás (30 m I, 6 m II, 8 m III, 25 m IV),
              28%-a mesterséges mászás (4 m A0, 23 m A1). Piros pontos út!
      Bal oldali szomszédjához hasonlóan biztonságosan szegezett, szép mászóút. Néhány közepesen nehéz és élvezetes természetes szakasz teszi változatossá. A Békás-szoros első piros pontos útja (= "rotpunkt stílusban mászható út"): 1982 nyarán Vörös László (Cinó) Kiszely Györggyel és Kiss Tivadarral (Budapesti Vörös Meteor SC) úgy mászták meg, hogy a szegeket kizárólag biztosításra használták.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

LAPOS-KUCSMA (SZERELMESEK SZIKLÁJA) Ruxandra mászóút

C3 ** RUXANDRA-MÁSZÓÚT 4B
(TRASEUL RUXANDRA / RUXANDRA ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Gâţă Andrei, 1976
Hossza: 91 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 60%-a természetes mászás (20 m II, 25 m III, 10 m IV);
              40%-a mesterséges mászás (12 m A0, 16 m A1, 8 m A2)



      Biztonságosan szegezett, rövid, de nehéz út, kulcsszakasza erősen kitett hármas áthajlássorozat.
      Az 1. kh kezdetén az áthajló sziklafal eresze alatt a balról jobbra átlósan emelkedő hornyot követjük (12 m III).
      A 2. kh-ban beékelődött sziklatömbök mentén hornyot mászunk meg, a kéményből a kijövetel az első áthajlás. Három méter III-as szakasz a második áthajlás alá vezet (sűrűn szegezett A2). A harmadik áthajlás erősen előugró, ez a mászóút legkitettebb, legszellősebb része.
      A 3. kh kőzete nagyon omlékony, ezért a kötélhossz a szükségesnél sűrűbben szegezett.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL)

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL)

L1	**	Függetlenség Centenáriuma út	4B
L2	***	Középső-út	5B
L3	**	'68-as Finálé útja	4B

      A Bardócz-hegy gerince a Békás-szoros fölött emelkedő Őr-torony csúcsától fokozatosan emelkedik ÉNy felé. Legmagasabb pontja, a Bardócz-csúcs (1273 m) a gerinc ÉNy-i végén van, mindössze 300 méterre a Lapos-szurdoktól. A Bardócz-hegy lankás háta a csúcs alatt 400 m széles és 120–150 m magas függőleges mészkőfalban, a Bardócz-kőben szakad alá. A sziklafal szinte teljes szélességében DNy-nak néz, csupán felső sarka kanyarodik a patak mentén É felé. A sziklamászók érdeklődésére a széles letörésnek a jobb oldali harmada tarthat igényt, ugyanis a bal oldalát a szurdok felől benyúló széles, vízszintes párkány kettőbe osztja. A Bardócz-kő megszakítatlan jobboldali részén mindeddig három mászóutat nyitottak, de ezek közül is csak a Középső-út ér el tetemesebb magasságot.
      A sziklafal helybeliektől és az övezetet ismerő szakemberektől – geográfusoktól, geológusoktól – egyaránt és egyöntetűen használt neve Bardócz-kő. A Lapos-fal elnevezés az 1968-as sziklamászó bajnokság hiányos helyismerettel rendelkező bukaresti szervezőitől származik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – megközelítés

A Bardócz-kő (Lapos-fal) megközelítése

A Kis-szerpentini turistagócponttól 3/4–1 óra alatt kényelmesen elérhetjük a beszállásokat. A Lapos-szurdok piros háromszög jelzésén indulunk el, a Lapos-patakhoz érve még 70 métert haladunk a partján, majd lapos kőre festett fehér nyíl a bal partról az É-nak induló meredek ösvényre irányít (a piros háromszög jelzés a patak földrajzi jobb partján halad tovább). A meredek, vízmosott ösvény az Oltár-kő mögé, az Északi-nyeregbe (1064 m) vezet (utunk eddig közös a Honvédek útjához vezető úttal). Innen az Oltár-kővel ellentétes irányba, É-nak tartunk, néhány kisebb sziklatömböt megkerülve 200 méteren követjük az erdős élen húzódó ösvényt mindaddig, míg keskeny, lejtős tisztásra, a Görgeteg-vápa fejébe nem jutunk. A tisztás felső szélén az ösvény kettéágazik: a könnyebb tájékozódás kedvéért válasszuk a jobb oldali, meredeken emelkedő ágat (a bal oldali kezdetben enyhén lejt). 150 m kaptató után nyitottabb, szálerdős helyre, régi irtás sűrű bozóttal benőtt szélére érünk. Ösvényünk a jobbról, a Bardócz mezejéről jövő útba torkollik. A vízszintesen húzódó úton balra, DNy-nak haladunk, és itt figyelnünk kell: a széles, néhol szekérútszerű ösvény a Lapos-patakhoz ereszkedik, mi csak 160 méteren követjük, és aztán jobbra, a fiatal fenyvesben kanyargó, könnyen követhető csapásra térünk. Ez a csapás 320 méter hosszan átlózza a Bardócz-hegy Lapos-patak felé néző DNy-i bozótos, kőgörgeteges, meredek lejtőjét és a Bardócz-kő DK-i sarkához vezet. Sziklatömb mögött nyereg, szemben velünk az első mászóút:

L1 ** Függetlenség Centenáriuma út 4B

      Az út beindulása mellett a soha el nem apadó, csupán időnként tisztításra szoruló kicsiny forrás az egyetlen a környéken. A fal tövében húzódó csapás füves-sziklás kiemelkedést kerül meg, és 150 m után beszögelléshez vezet. Itt kezdődik a

L2 *** Középső-út 5B

      A függőleges fal mentén még 35 métert haladunk. Három méter magasságban vízszintes fűszegély, fölötte átlósan balra tartó repedés, amelyben csak nehezen fedezhetők fel a sziklaszegek:

L3 ** '68-as Finálé útja 4B

     

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – Függetlenség centenáriuma út

L1 ** FÜGGETLENSÉG CENTENÁRIUMA ÚT 4B
(TRASEUL CENTENARUL INDEPENDENŢEI / 100 JAHRE UNABHÄNGIGKEIT)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Petcu Marian, Gâţă Andrei, 1977
Hossza: 140 m=4 kh	Szintkülönbsége: 91 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 32%-a természetes mászás (45 m I a kiszállás fűlejtőjén);
              68%-a mesterséges mászás (12 m A0, 53 m A1, 24 m A2, 6 m A3)

      Rövid, de nagyon nehéz mesterséges mászóút. Kulcsszakasza A3-as, erősen áthajló, nyálkás horony, melynek nehézsége jóval meghaladja a negyedik osztályt. Az út megmászására csak nagyon jó erőnlétben lévők vállalkozzanak.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – 68-as Finálé útja

L3 ** 68-AS FINÁLÉ ÚTJA 4B
(TRASEUL FINALA 68 / KLEETERFINALE 68)

Első megmászás: Şapira Dorel, Fozocoş Paul, Udrea Gheorghe, 1968
Hossza: 128 m=3 kh	Szintkülönbsége: 105 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (29 m II, 24 m III, 9 m IV);
              52%-a mesterséges mászás (5 m A0, 50 m A1, 11 m A2)

      Országos sziklamászó bajnokság döntőjére készített torzó. A kezdeti 60 méter után ahelyett, hogy a függőleges falon folytatódna, füves párkányok során át kiharántoz balra, a sziklafalba benyúló széles párkányra. Biztonságosan szegezett, de mivel nagyon ritkán mászott út, sok rajta a kilazult és letakarítatlan kőtömb.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-KŐ (LAPOS-FAL) – Középső út

L2 *** KÖZÉPSŐ-ÚT 5B
(TRASEUL CENTRAL / MITTLERE ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Iusco Gheorghe, Nan Dorel, 1977
Hossza: 202 m=7 kh	Szintkülönbsége: 140 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 56%-a természetes mászás (10 m I, 38 m II, 34 m III, 25 m IV, 7 m V);
              44%-a mesterséges mászás (10 m A0, 46 m A1, 22 m A2, 10 m A3)

      Az útvonal a Bardócz-kő középső részén húzódó függőleges Negyven méteres repedést, és ennek folytatásában a sziklaüreg sorozatot követi. Ésszerű, szép, szellemesen kivitelezett útvonal, számos kitett, erősen áthajló szakasszal. Nagyon jó erőnlétet követel. Biztonságosan szegezett, a kőzet az 5. kötélhossz rövid szakaszának kivételével, "egészséges". A biztosítóhelyek kényelmetlenek, javarészt szegeken lógva.
      Figyelem: az expanziós szegek füleibe csak vékony karabinereket lehet beakasztani!

      1. kh: A 15 m magas beszögellés alsó kétharmada füves III+ és A0, a felső harmad enyhén áthajló A1. Átlósan balra emelkedő fűpárkányon 23 métert haladunk (II) és a jobb oldali sziklafal két szegénél állunk meg.
      2. kh: Tovább haladunk a fűpárkányon (10 m I), mely sima sziklahomlok tövében ér véget. 5 métert balra harántozunk a füvön, majd a sziklán rézsút jobbra mászva térünk vissza: a harántozás első 5 métere érdekes tapadómászás a sima lapon (IV+), a következő 10 méter fűszegélyen, majd vízszintes lap felső peremén vezet (IV). A kényelmes biztosítóhely a harántozás végén, sziklapárkányon van.
      3. kh: Nagyon távoli szegeken balra harántozunk (4 m A2), megmásszuk az áthajló diédert (5 m A2) és a Negyven méteres repedés aljához érünk. A repedés mentén 17 métert haladunk (A1 és A2) és nagyon kényelmetlen helyzetből biztosítunk (4 szeg).
      4. kh: Tovább mászunk a repedés szegsorán (A1), néha nagyméretű fogásokat is használva. Az iker-üreg alatt állunk meg biztosítani, újból csak szegeken csüngve (4 szeg).
      5. kh: A jobb oldali sziklaüreg "homokóráján" kötélhurkot fűzünk át, ezt önbehúzásra használjuk, és így érjük el az eresz fölé messze jobbra ütött szeget. Kiperdülünk az áthajló sziklafalra, melyen három nagyon szűk nyílású expanziós szeg segítségével jutunk át (5 m A3e). 13 m A1-es szegsor átlósan jobbra, omlékony, nyitott horonyba vezet. Ebben 10 métert haladunk (IV-), míg a biztosítóhely 4 szegét elérjük. Nyolc méterrel a második üreg alatt állunk meg, viszonylag kényelmesen.
      6. kh: A második üregig vezető 8 méter sárga kőzeten, de már szilárdabb fogásokon halad (III+). Az üreget megkerülő szakasz erősen kitett áthajlás: 4 m A2. Hat méter III+ vezet a harmadik, barlangszáda méretű magas üregbe, melynek belsejében végre kényelmesen állhatunk meg (2 szeg).
      7. kh: A barlangnyílásban 5 métert felfele, majd 2 métert kifele terpeszelünk (V-). A szikla nyílásába fűzött hurok segítségével jutunk át az ereszen (3 m A3). Az üreg fölött 5 m A0, 15 m III- és 10 m I vezet a Bardócz-kő gerincére, ahol az első fenyőnél állunk meg.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL

BARDÓCZ-FAL

Bardócz-fal

♥ B1	**	November 7 mászóút	4A
B2	**	Spătaru Gheorghe útja	4A
B3	Ø	Nagy-fal	5A
B4	***	Nagy-horony	5B
B5	**	XX. Évforduló mászóút	6A
B6	***	Boltozatok útja	6B
B7	***	Őr-torony útja	6A
B8	***	Hadsereg útja	6B
B9	*	Pokol-torok áthajlása	6A
B10	**	64-es Finálé útja	5B
**	Korszellem-mászóút
B11	**	Magányos-szirt útja	5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – A mászóutak beszálássai

A mászóutak beszálássai

      A műút a Nagy Szerpentin alját és a Km30 pontot elhagyva szűk sziklakapuba, a Pokol kapujába ér. A kapu jobb oldalát éles gerincű sziklatorony alkotja, az éltől kissé jobbra a néhány szeg egyetlen kötélhossznyi, ún. "sportmászó" utat jelöl. A bal oldalon, a mesterséges mederbe kényszerített patakon túl 60 méter magas és 70 méter széles sziklatömb emelkedik, déli – a műút felé néző – oldalán, szemben a Km30+090 ponttal függőleges, zsinóregyenes repedés húzódik:

♥ B1 ** November 7 mászóút 4A

      A Pokol-kapu után a Pokol tornáca következik. A tornác bal oldalát képező sziklatömb még nem a Bardócz-fal, nem is függ össze vele, 70 méter után meredek sziklavályú határolja. A Km30+330 ponttal szemben, a patak és a sziklafal közti keskeny padkáról kezdődik a

B3 ** Nagy-fal 5A

      A patakon a 20 méterrel lennebb lévő hídon kelünk át, a híd alsó vége és a sziklafal között tágasabb térség. A fal szögletéből indul és kezdetben függőleges, majd jellegzetesen jobbra ívelő repedés mentén halad a

B4 *** Nagy-horony 5B

      A Km30+415-nél befejezetlen betonhíd, a Magyarok hídja. 25 méterrel lennebb átlósan jobbra emelkedő nagyméretű boltozat, alatta könnyűszerrel fedezhetjük fel a sziklaszegeket, mert legtöbbjük jócskán kiáll a repedésből. Itt húzódik a Névtelen-mászóút (Nagy Miklós, Chivu Dumitru, Cojanu Nicolae, 1977), melyet kiszegezése óta ritkán másztak újra.

      A Km30+495 pontig a műút és a sziklafal között tágas, kőtörmelékkel borított térség terül el. Itt a Bardócz-fal derékszögben megtörik, a törés esésvonala alkotja a hatalmas boltozatokkal tarkított Őr-toronyt. A törmelékes térség felső szélén három mászóút beszállásának közös jele:

B5 ** XX. Évforduló mászóút 6A
B6 *** Boltozatok útja 6B
B7 *** Őr-torony útja 6A

      A Bardócz-fal ezen a szakaszon éri el legnagyobb magasságát: 280 méter. A Km30+525 pontnál a sziklafal a műút széléig nyúlik, közvetlen az aszfaltról indulhatunk a jobbra tartó repedésbe:

B8 *** Hadsereg útja 6B

      A kanyart követő 40 méteren a fal alja erősen áthajló, a boltozat legmélyebb pontjáról (Km30+600), fekete színű repedés mentén kezdődik a

B9 * Pokol-torok áthajlása 6A

      A Pokol-torok áthajlásának beszállástól 30 méterre jobbra öt méter magas áthajló bevágás, fölötte szögletes, az év szinte minden szakában nedves horony:

B10 ** 64-es Finálé útja 5B

      A Km30+640 pontnál véget ér a tulajdonképpeni Bardócz-fal, innen lefele gyökeresen megváltozik a bal oldali sziklás letörés jellege: széles, vízszintes, fenyves párkányok osztják kisebb-nagyobb sziklaszirtek labirintusára. A Bardócz-hegynek ezt a műút Km31+370 pontjáig (híd) terjedő letörését nevezik a helybeliek Bardócz-párkányoknak.
      A 64-es Finálé útjának beszállásától 80 méterre híd, alatta a bő vízhozamú Kis-Békás-patakkal felduzzasztott Békás-patak átkerül a műút jobb oldaláról a bal oldalra. A hídon túl a 31. kilométerkő, itt lépünk be a Pokol torkábaa: jobbról a Sziklatornyok fala magasodik, a Békás-patak bal partja fölött pedig a Bardócz-párkányok teraszokkal, szakadékvölgyekkel, vályúkkal szabdalt letörése. Ezen a szakaszon egyetlen mászóút ismert, a Km31+150 ponttal szemben, a patak vizéből kezdődő

B11 ** Magányos-szirt útja 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – A mászóutak beszálássai

Lejövetel a Bardócz-falról

      A mászóutak végeztével előbb az Őr-torony nyergéig sétálunk el a szálerdőben. Jobbról, ÉK-ről jövet a nyergen halad át az erdészektől és favágóktól, az "erdőlők"-től járt ösvény, mely a Bardócz-völgy autóútjából ágazik ki, és végig a Középső-Bardócz-párkányt követi. A nyeregből bal kéz felé az első nyom DNy-nak ereszkedik, ez rönkvontatás nyoma, hamarosan megszakad, mert meredek sziklafal fölé ér. Az erdőlők itt zúdítják le a fenyőrönköket, lemászni itt nem lehet. A járható ösvény ÉNy felé oldalaz, iránya többé-kevésbé megegyezik a csúcstól a nyeregig követett iránnyal. Az enyhén lejtő ösvényen 80 méter után elágazáshoz érünk: a bal oldali ösvény a Nagy Szerpentin aljához ereszkedik. Évekig ez volt az egyetlen ismert lejáró, de ésszerűtlen és fárasztó. Az alábbiakban leírt csapást a mászóutak felmérése során nyitottuk, a sziklamászók hamarosan "felfedezték" ezt a kényelmes lejárót, és idővel könnyen követhető ösvénnyé taposták ki.
      Tehát miután az elágazásnál bal kézre hagyjuk a direkt lejárót, jobbra tartunk és négyzet alakú fehér jelzésektől vezetve fiatal fenyvesben követjük az ösvényt. Mintegy 200 méter után tisztásra, mohos kőtömbök közé jutunk, ahol fokozottabban kell figyelnünk. Kissé jobbra tartva vágunk át a zavaros részen, és hamarosan a Békás-patakig ereszkedő első kőfolyáshoz érünk. Ezt a sokáig névtelen vápát a neves hegymászóedző, Mircea Noaghiu az 1960-as években nevezte el Vâlcelul Rebegiţilor-nak, melyet jobb híján Gémberedettek vápájának fordítottunk. Az elnevezés arra utal, hogy a brassói Egyetemi Klub jobb sorsra érdemes edzője, Noaghiu Miki ennek a vápának az aljában várta, órákon át, görcsbe szorult gyomorral a mászóutakból éjnek évadján visszatérő csapatait.
      Átkelünk a kőgörgetegen, az előttünk emelkedő sziklatömböt a sűrű erdőben balra ereszkedve kerüljük meg. A meredek csapás kezdetben a kőfolyással párhuzamosan ereszkedik, majd jobbra kanyarodva a sziklafal felé tart, és a Bardócz-barlang bejáratához vezet. A hatalmas boltívű barlang néhány méter mélységben záródik, esős időben kiváló menedék. Gazdag régészeti lelőhely, műkedvelő szpeleológusok a vastag lóguanó rétegből antik konzervdobozokat tárhatnak fel, mert az üreget felváltva használják istállónak a favágók, és táborhelynek az eldugott rablótanyák hangulatát kedvelő vadkempingezők.
      Az útvonal második kőfolyásától, a Görgeteg-vápától meredek sziklafal választ el. A barlangszádától 30 métert ereszkedünk D-nek a sziklagerinc élén, majd élesen jobbra fordulunk és 1–2 méter széles, füves párkányon jutunk le a fal tövébe. Az Oltár-kő alatt húzódó Görgeteg-vápa mentén 25 métert ereszkedünk, majd jellegzetes, két méter átmérőjű, fenyőnek támaszkodó kőgolyónál bevágunk jobbra az erdőbe. A szintgörbét követjük és mintegy 300 m után széles ösvényre, a Bernádiak ösvényére érünk. Ez a Lapos-patakhoz ereszkedik, ahonnan DNy-nak tartó ösvény, majd szekérút 250 méter után az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház helyére, a Kis-szerpentini turistagócponthoz vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – November 7 mászóút

♥ B1 ** NOVEMBER 7 MÁSZÓÚT 4A
(xxx)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Chiciorea Ion, 1956	Felújítva 2008-ban
Hossza: 80 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (10 m I, 3 m II, 16 m III, 4 m IV);
              59%-a mesterséges mászás (7 m A0, 38 m A1, 2 m A2)
Piros pontos út

      Sűrűn és biztonságosan szegezett rövid, mesterséges út. Kezdőknek is ajánlott. Napsütötte déli falon húzódik, télen, kora tavasszal elsőrendű edzőút.
      1. kh: A nyirkos, füves beszögellés első 5 métere könnyű természetes mászás (III+), felső része enyhén áthajló 8 méter A1. Jobbra emelkedő széles fűpárkányra jutunk, melynek felső szélén ké-nyelmes biztosítóhely van (2 szeg).
      2. kh: A biztosítóhely fölötti bevágást kisméretű áthajlás szakítja meg. Az áthajlás fölé kerülünk (5 m A1), és átlépünk a jobb oldalon emelkedő sziklahasáb tetejére (2 m IV-). Nyitott bevágás egyenes repedése mentén folytatjuk a mászást fenyőfáig (A1). Négy méter III+ után elhagyjuk a repedést és kitett balra átlépéssel keskeny kü-szöbre jutunk (2 m IV-). A fogások hiánya és a küszöb omlékony kőzete miatt ez az átlépés az út egyetlen nehezebb pontja.
      3. kh: Kezdetben szegeken (5 m A1), majd a szikla fogásain (2 m III+) széles, vízszintes párkányra mászunk fel. Fejünk fölött öt méterre áthajlás. Ahhoz, hogy kényelmesen jussunk az áthajlás alá, előbb balra harántozunk a párkányon (3 m II), majd rézsútosan jobbra sziklalépcsők során mászunk fel (4 m III-). Az áthajlás 2 méter A2. Fölötte a fal dőlése fokozatosan enyhül, a 13 méter hosszú szegsor kezdetben A1, majd A0, és erőfeszítés nélkül kapaszkodhatunk fel a fenyves perem első fenyőfájáig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Nagy-horony és Nagy-fal

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B4 *** NAGY-HORONY
(HORNUL MARE / GROSSER KAMIN)

Első megmászás: Schenn Matei, Ritişan Avel, 1963
Hossza: 336 m=10 kh	Szintkülönbsége: 240 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 5-6 óra

Jellege: 61%-a természetes mászás (4 m I, 40 m II, 76 m III, 73 m IV, 13 m V);
              39%-a mesterséges mászás (42 m A0, 88 m A1)

      Az út célja a Bardócz-fal felső harmadán nyíló látványos kéménysorozat leküzdése. A három horony 80 métere valóban szép kéménymászást nyújt, az útvonal alsó harmada azonban meglehetősen vegyes jellegű, és szinte mindvégig objektíven veszélyes. Az omlékony repedések gyéren szegezettek, a kitett harántozások bizonytalan fűszegélyeken húzódnak, a szegek javarésze gyengén rögzített. Akik nem ragaszkodnak a "hivatalos" útvonalhoz, azoknak élvezetes mászásban lehet részük, ha a szomszédos Nagy-fal útjába indulnak be, és a negyedik kötélhosszban, a széles fűpárkányon váltanak át a Nagy-horony vonalába.
      A 3. kh végén a boltozat alól 13 m hosszú sűrűn, de nagyon bizonytalanul szegezett vízszintes harántozással jutunk ki. Ez az út legkockázatosabb szakasza, alattunk a fal hatalmas boltozatban szakad alá! A mászóút kulcsszakasza az Első horony (7. kh), melynek alsó fele 25–30 cm "széles", kínlódási foka V+. A Második horony (8. kh) alsó kétharmada (12 m) jóval tágasabb az előzőnél, élvezetes IV+ nehézségű kéménymászással haladhatunk. Felső harmadán elszűkül, 4 métert mászunk csak benne (V-), és a zárótömb alól, nagyméretű fogásról jobbra lépünk ki. A Harmadik horony (9. kh) szélesebb repedésként kezdődik, előbb a jobb oldalán (4 m), majd a bal oldali falon mászunk (4 m III). Bebújunk a horonyba, itt 20 méteren IV váltakozik A1-gyel. A kötélhossz felső negyedében két zárótömb: az alsó megkönnyíti a mászást, a felső a horony mélyén van, itt kiszorulunk a szélére, és kisméretű, de biztonságos fogásokon mászunk (2 m IV+). Két méterre balra kisebb odúban biztosítóhely (2 szeg és homokóra).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Nagy-fal

B3 Ø NAGY-FAL
(FAŢA MARE / HOHE WAND)

Első megmászás: chenn Matei, Ritişan Avel, 1963
Hossza: 284 m=9 kh	Szintkülönbsége: 210 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 5-6 óra

Jellege: 60%-a természetes mászás (66 m III, 58 m IV, 38 m V, 7 m VI);
              40%-a mesterséges mászás (78 m A1, 37 m A2)

      Nagyon nehéz és igen ritkán mászott út. Megnyitói hosszú szakaszokon faékeket használtak, ezek teljesen elkorhadtak, és a széles repedések ma már csak szabadon, biztosítás nélkül mászhatóak. A fal felső felén, az erdős peremig megszakítás nélkül húzódó repedés utolsó 35 métere nincs kiszegezve. Az út megnyitói keskeny szegélyen balra harántoztak, a befejezetlen utat pedig felelőtlenül a sorsára hagyták, a "versenyhegymászás" szellemében és nagyobb dicsőségére. Több kalauz nélkül mászó csapat tévedt már a kiszegezetlen kötélhosszba, melyben a kényszerű visszaereszkedések szegei látszanak. A balesetveszélyt növeli az is, hogy száraz időben a repedés egy darabon szeg nélkül is mászható. Komolyabb baleset – valami csoda folytán – még nem történt, de több csapat szorult már segítségre, köztük az is, amelyik az út felmérését végezte. A Nagy-fal felső felének megmászását nem ajánljuk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Őr-torony útja XX. Évforduló mászóút

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B7 *** ŐR-TORONY ÚTJA 6A
(SANTINELA DE LA GÂTUL IADULUI / ROUTE DES WACHTURMES)

Első megmászás: Enache Gheorghe, Hurbean Tudor, Ursulescu Constantin, 1961
Hossza: 321 m=9 kh	Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-7 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (70 m I, 10 m II, 6 m III, 39 m IV, 30 m V);
              52%-a mesterséges mászás (130 m A1, 28 m A2, 8 m A3)

      Egyike a Békás-szoros legszebb útjainak. Alsó felén az igényes természetes szakaszok hozzávetőlegesen egyenlően oszlanak meg a mesterséges szakaszokkal. Felső részén a mesterséges mászás van túlsúlyban, itt az út szépségét a fal erős áthajlása és kitettsége adja. A Sárga Folt szegei gyengék, de ha körültekintéssel terheljük, kockázat nélkül mászhatunk. Ajánljuk a három létra egyidejű használatát. Nagyon nehéz út, csak kitűnően felkészült csapatoknak ajánlott.
      Kulcsszakasza a Sárga Folt, melyet a 46 méter hosszú 4. kötélhosszban bonyolultnak tűnő kötélmanőverrel szoktak megmászni. A 3. kh kötélhossz végén vízszintes jobbra harántozás, itt 5 méter után megállunk, szegeken lógva. A 4. kh során befejezzük a harántozást (7 m A1), és sziklavályú aljában három biztonságos szeget találunk. A következő 17 m A1-es szegsor felső végén rövid időre megállunk, és biztosítjuk a másodmászót, amíg az átmászik a harántozáson a három biztos szegig. Így az alattunk lévő jó köztes szegek tudatában vághatunk neki a Sárga Foltnak. A kőzet valóban nagyon korhadt, a szegek a vártnál mégis valamivel biztosabban állnak. A kötélhossz végén erősen kitett jobbra harántozás (3 m A3), két szeg közé kifeszített segédkötél mentén. A 6. kh közepén a Harmadik boltozat jobb oldali sarkához érünk, az eddig is áthajló mászóútnak talán ez a legkitettebb pontja. Áthajló 7 m A2 vezet a boltozat fölé, majd a boltozat eresze fölött rendkívül kitett átlós harántozással (11 m A1) érjük el a Negyedik boltozat bal oldali sarkát. Kis sziklaszögletben állunk meg (3 szeg), a Boltozatok útja itt torkollik a mi útvonalunkba. A 7. kh-ban kiérünk az Őr-torony tarajára, ahol IV- nehézségű természetes mászás vezet nagyméretű fogásokon a csúcs felé, hellyel-közel mozgó tömbök között. A sziklataraj élén háromméterenként köztes szegeket találunk. A 8. és 9. kötélhossz a csipkézett tarajon húzódik (I–II), a két kötélhossz 70 méterén biztosítószegeket már nem találunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – XX. Évforduló mászóút

B5 ** XX. ÉVFORDULÓ MÁSZÓÚT 6A
(TRASEUL A XX-A ANIVERSARE / ROUTE XX. JAHRESTAG)

Első megmászás: Ritişan Avel, Nagy Miklós, 1964
Hossza: 341 m=10 kh	Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-7 óra

Jellege: 52%-a természetes mászás (5 m I, 15 m II, 46 m III, 96 m IV, 15 m V);
              40%-a mesterséges mászás (55 m A0, 92 m A1, 11 m A2, 6 m A3)

      Nagyon nehéz út, csak kitűnően felkészült csapatoknak ajánlott. Útvonala az 5. kh után balról kerüli meg a boltozatsort, itt ágazik ki jobbra a Boltozatok útja. A XX. Évforduló útja viszonylag biztonságosan szegezett, felső harmadában azonban néhány kockázattal mászható kötélhossz van.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Boltozatok útja

FIGYELEM! A kövek az út teljes hosszából a műútra hullnak!

B6 *** BOLTOZATOK ÚTJA 6B
(TRASEUL TAVANELOR / ROUTE DER DACHÜBERHÄNGE)

Első megmászás: Kiss Tivadar, Kőmíves Johann, 1983
Hossza: 107 m=4 kh; megközelítéssel és kijövetellel együtt: 357 m=12 kh
Szintkülönbsége: 261 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 8-9 óra

Megközelítése: a XX. Évforduló mászóút első öt kötélhossza.
1. kh: (30 méter) 20 m III felfele, majd 10 m A1. 2. kh: (30 méter) 10 m A1, majd egyenesen felfele IV- boltozat alá vezet. A boltozatot balról kerüljük meg. 3. kh: (28 méter) 5 m V-, két köztes szeggel. Széles horonyban 15 m nagyon szép kéménymászás (IV+–V-, 3 szeg). Önbiztosítás sziklatű körül. 4. kh: (22 méter) Bajor (Piaz) technikával 3 m IV+ átlósan balra. 19 m A0 és IV+. 5. kh: (40 méter) A hatalmas Első boltozat középvonala felé tartunk. Kényelmes zsebfogásokon A0 és A1. A sima falat vízszintes repedés szeli keresztbe, ennek magasságában állunk meg nagyon kényelmetlen helyzetben (3 szeg).

Boltozatok útja:
1. kh: A biztosítóhelytől 4 métert jobbra harántozunk a repedés mentén, az V+ nehézségű szakaszon biztosításra éket kell használnunk. Sárgás szabdalt tömbökön és lyukak során át függőlegesen felfele mászunk, ezen a szakaszon V+ váltakozik A1-gyel. A nagyon kényelmetlen biztosítóhely 3 méterrel az első boltozat alatt van (5 szeg). 2. kh: Az Első boltozat 7–8 méterre nyúlik ki a falból, átmászása A3-A4 nehézségű. Többször is ékeket kell használnunk, és ajánlatos a háromlétrás technikát alkalmazni. A boltozat fölött függőlegesen folytatódik az út, V- váltakozik A1-gyel és A2-vel. Vízszintes repedés mentén 7 szeg jelzi a biztosítóhelyet. (A mászóút megnyitói itt töltötték az első éjszakát). 3. kh: Az út vonala előbb enyhén balra, majd jobbra tart (A1–A2) és a 2. boltozat alá vezet. Üresen kongó tömb mellett haladunk el, amely mögé lehetne ugyan szeget ütni, de kockáztatnánk, hogy lefeszítjük vele a sziklahasábot. Ajánlatosabb itt is éket használni. A Második boltozat 5–6 méterre nyúlik ki a falból, az első megmászók átlósan szelték át, hogy kihasználják a természetes repedéseket, és minél ritkábban kényszerüljenek falfúrásra. Nyolc méter után jutunk a plafon fölé, a mászás nehézsége végig A4. A boltozat fölött továbbra is áthajló a fal, expanziós szegek (A2e–A3e) irányítanak a mászóút vonalától kissé balra eső biztosítóhelyre (4 szeg). 4. kh: Függőlegesen felfele mászunk, majd bevágáson át jutunk a Harmadik boltozat fölé. Kisebb sziklaszögletben érjük el a Negyedik boltozat bal oldali sarkát, az Őr-torony útjának 6. biztosítóhelyét. A kötélhossz nehézsége végig A1 és IV+–V+ között váltakozik.

Kijövetel: az Őr-torony útja 7., 8. és 9. kötélhossza.
5 m A1 és 3 m jobbra harántozással kiérünk az Őr-torony tarajára, ahol 22 m IV- nehézségű természetes mászás vezet nagyméretű fogásokon a csúcs felé, hellyel-közel mozgó tömbök között. A sziklataraj élén háromméterenként köztes szegeket találunk. A 8. és 9. kötélhossz a csipkézett tarajon húzódik (I–II), a két kötélhossz 70 méterén biztosítószegeket már nem találunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Hadsereg útja Pokol-torok áthajlása

FIGYELEM! A kövek mindkét útból a műútra hullnak!

B8 *** HADSEREG ÚTJA 6B
(TRASEUL ARMATA / ROUTE DER ARMEE)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Irimia Aurel, Schenn Matei, 1964
Hossza: 361 m=10 kh	Szintkülönbsége: 275 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (32 m I, 23 m II, 25 m III, 69 m IV);
              59%-a mesterséges mászás (154 m A1, 58 m A2)

      Kivételesen jó erőnlétet és kitartást igénylő hosszú és nehéz mászóút. A Békás-szoros legkitettebb, legáthajlóbb útjának tartják. Jellege már az egyhangúságig mesterséges, a rövid és közepesen nehéz természetes szakaszok – melyek végül is a mászóút hosszának 41%-át képezik – elvesznek a hosszú szeglétrák sorában. Az út vonala tekervényes, a legnehezebb és egyben legveszélyesebb szakaszok a vízszintes harántozások. Sok a gyenge szeg, ezért a létrázás a fizikai erőfeszítésen túl pszichikailag is fárasztó. A zegzugos útvonalon ügyelnünk kell a helyes kötélvezetésre, és ajánlatos három létrával másznunk.
      A tájékozódásra fokozottan kell figyelnünk, mert az útból több helyen ágaznak ki utólagos és félbehagyott, "halvaszületett" próbálkozások szegsorai. A 2. kh-ban a bevágás 10. méterétől az átlósan jobbra húzódó szegsor a Pokol-torok áthajlása mászóútba vezet. Nekünk a bevágás tetejétől balra kell harántoznunk. A 3. kh kezdetén a biztosítóhely fölötti hatalmas bevágás szegsora balra, az Őr-torony élére vezet, a Hadsereg útja jobbra folytatódik. A 4. kh az út legveszélyesebb kötélhossza: eresz peremén, erős áthajlásban, távoli és gyenge szegeken 8 méter kitett harántozás jobbra (A2e). Az út megnyitói kötélkorláttal igyekeztek biztonságosabbá tenni ezt a szakaszt. Az 5. kh-ban a jobbra induló szegsor újabb zsákutcába téríthet, nekünk a füves szegélyen balra kell tartanunk. A 7. kh-ban (48 m) érdemes a biztonság rovására az együttmászást megkockáztatni. A kötélhossz kezdete jobbra harántozás (15 m A1e) előugró boltozat ereszén. Ez a mászóút legkitettebb szakasza, de sűrűn és biztonságosan szegezett. Az ereszt a boltozat közepéig követjük, innen felfele irányítanak a szegek. A 11 méteres szakasz (A1) végén köztes biztosítóhely (3 szeg). 12 méter A1e (5 expanziós szeg), majd 10 m IV+ a következő boltozat alá vezet. A 9. kh (46 m) hosszú vízszintes harántozással kezdődik (15 m II), felső harmada pedig annyira omlékony (14 m IV-, szeg nélkül), hogy még a kötelek súrlódása is indíthat meg köveket.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Pokol-torok áthajlása

B9 * POKOL-TOROK ÁTHAJLÁSA 6A
(SURPLOMBA DE LA GÂTUL IADULUI / ÜBERHANG VON HÖLLENSCHLUND)

Első megmászás: Enache Gheorghe, Călin Nicolae, 1962
Hossza: 351 m=8 kh+120 m fenyvesben	Szintkülönbsége: 280 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 58%-a természetes mászás (60 m I, 60 m II, 45 m III, 33 m IV, 4 m V);
              42%-a mesterséges mászás (98 m A1, 32 m A2, 19 mA3)

      Nagyon ritkán járt, megerőltető útvonal, melynek alsó 80 métere mindvégig erősen áthajló. Az állandó vízszivárgás miatt a szegek erősen rozsdásodnak, megbízhatatlanok. A kimondott mászóút a Bardócz-fal magasságának közepe táján ér véget, innen még 120 métert kell a fenyvessel borított sziklaszirtek között a Középső-Bardócz-párkányig kimászni.
      A Bardócz-falnak ezen a részén összefüggő repedés húzódik a fal aljától a felső peremig. Ennek első 50 métere a Hadsereg útjának kezdete, a következő 40 méter a jászvásári alpinisták "halvaszületett" kísérletezéseihez tartozik, végül a felső öt kötélhosszon a Pokol-torok áthajlása húzódik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – 64-es Finálé útja

B10 ** 64-ES FINÁLÉ ÚTJA 5B
(TRASEUL FINALA '64 / KLETTERFINALE 64)

Első megmászás: Coliban Emil, Garner Valentin, 1964
Hossza: 107 m=4 kh	Szintkülönbsége: 70 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 55%-a természetes mászás (18 m II, 27 m III, 14 m IV);
              45%-a mesterséges mászás (7 m A0, 36 m A1, 5 m A2)



      Zegzugos, torz útvonal néhány szép és érdekes természetes szakasszal. Kulcsszakasza a 3. kötélhosszban a Kilenc méteres harántozás, mely nagy ujjerőt igényel (V- és V).

      1. kh: Az útvonal zsebfogásokon mászható áthajlással kezdődik (5 m V+). Erősen áthajló, sűrűn szegezett 5 m A2 és 4 m függőleges A1 következik. Szögletes csatorna formájú horony alá érünk, amely a boltozatos falról csepegő víztől állandóan nedves: alsó felén 2 szeg (A1), felső részén kisméretű fogások segítenek (IV+). Jobbra vízszintes párkány húzódik, kiugró tömböt kerülünk meg és 7 m II után kényelmes biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      2. kh: A párkányt előbb 2 méter kőtömb zárja el (III), majd 9 m után véget is ér. Sima, dőlt lapra hasalunk fel, és a bal oldali éles fogásokat felhasználva a mélyen alattunk lévő szegbe akasztjuk létránkat (lásd a mellékelt ábrát). A sima lapon haladunk tovább (A1), kitett lépéssel keskeny horony aljába jutunk, amely két méterrel fennebb (IV-) szűk, diaklázisszerű ferde hasadékká mélyül. Kényelmetlen helyzetből biztosítunk (3 szeg).
      3. kh: A szűk biztosítóhelyről kúszva juthatunk ki: 4 méter III-as nehézségű "hasonramonázs" (ramonázs: fr. ramonage | rom. ramonaj –kéménymászás az erdélyi hegymászók szóhasználatában). Jobbra harántozás (IV-) után biztos fogásokon 16 métert mászunk felfele (III) és az út kulcsszakaszához, a Kilenc méteres harántozáshoz érünk. Nagyon erősen hátradőlve, a sima sziklalapra feltalpalva haladunk (magyarul: rájbungolunk). A harántozás első 4 métere a könnyebb (V-). Az alattunk lévő sziklalap fokozatosan függőlegessé válik, a repedés pereme pedig élesebb lesz (V). A repedés alatt a fokozatosan emelkedő keskeny párkány csökkenti a harántozás kockázatát: akit cserben hagy ereje, erre a párkányra huppan le, és nem marad a kötélben függve.
      4. kh: Jobbra tartó ferde repedés mentén 15 métert létrázunk (A1), majd 5 méter III-as nehézségű füves szakasz a fenyőfák közé vezet.
      Ereszkedés: A széles teraszon húzódó zergecsapáson 50 métert haladunk vízszintesen, majd élesen jobbra fordulunk, és 20 métert ereszkedünk a függőleges fal peremén nőtt vastag fenyőig. Az első kötélereszkedés 35 méter, és keskeny, füves párkányon ér véget. Tíz métert harántozunk balra és a párkány második fenyőjétől 24 métert ereszkedünk a műútig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

BARDÓCZ-FAL – Magányos szirt útja

B11 ** MAGÁNYOS-SZIRT ÚTJA 5B
(TRASEUL COLŢUL SINGURATIC / ROUTE DES EINSAMEN FELSENS)

Első megmászás: Noaghiu Mircea, Garbiş Nicolae, Pârvu Ion, 1974
Hossza: 236 m=9 kh	Szintkülönbsége: 205 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 45%-a természetes mászás (13 m II, 32 m III, 31 m IV, 29 m V);
              55%-a mesterséges mászás (20 m A0, 109 m A1, 2 m A2)



      Biztonságosan szegezett, szép mászóút. Kényelmetlen beszállása a patak vizéből és az első két kötélhossz megkerülhető az Alsó-Bardócz-párkányon. A felső hét kötélhossz még így is tökéletesen teljesíti egy 5B nehézségű út követelményeit.
      A 3. kötélhosszhoz a következőképpen juthatunk fel: a Km31+370 pontnál lévő hídtól, a Mária-forrással szemben meredek, köves ösvény emelkedik ÉNy-nak. 250 métert mászunk, majd balra harántozunk mindad-dig, míg meg nem találjuk azt a sziklaodút, ahol az út megnyitói, a brassói egyetemisták tanyáztak, bivakoltak több napon át. Az odútól jobbra 20 méterre felfedezhetjük a harmadik kötélhossz szegeit.
      3. kh: A szélesen kezdődő bevágást 15 méteren követjük. A szakasz közepén 3 méteres beékelődött sziklahasáb, bal oldalán 3 szeg: a szegeken mászva A1, a hasáb peremének fogásain V. A következő 15 méter IV+–V-, két köztes szeggel A bevágás áthajló vége alól a jobb oldali falra mászunk ki (6 m A1 és 2 m A2). Vastag fenyőnél kényelmes biztosító-hely (1 szeg).
      4. kh: Füves részen át balra tartunk a fölöttünk tiszteletet keltően magasodó bevágás felé: 10 m III- , 3 m A1 és 13 m II.
      5. kh és 6. kh: A Negyvenöt méteres bevágás az útvonal legszebb és legigényesebb szakasza. Nehézsége IV+ és V+ között váltakozik, és végig "tisztán" ("rotpunkt stílusban") mászható. A kőzet, az utolsó méterek kivételével, nagyon egészséges, a fogások nagyméretűek és biztonságosak. Köztes szeg elegendő számban. A bevágás alsó harmadán, 15 méter után a kényelmes sziklaodúban álljunk meg biztosítani. A 6. kh végén a kijövetel 3 métere omlékony, földes.
      7. kh: Végig A1 nagy távolságra ütött szegekkel. Jobbra emelkedő füves párkányon állunk meg (egy szeg és fenyő).
      8. kh: A párkány jobb oldali, felső végéről folytatódik a szegsor. Távoli szegeken 15 métert mászunk (A1) és sima, mosott, függőleges falszakasz alá érünk. Itt fül nélküli expanziós szeg: Prusik-hurokra lesz szükségünk! A következő 10 méteres enyhén áthajló repedésben a szegek még távolabbra vannak egymástól, de végig fogások segítenek az egyensúly fenntartásában. A kötélhossz végén sziklaél alá kerülünk, a mászóút egyetlen kényelmetlen biztosítóhelyére (2 szeg). 9. kh: Az utolsó kötélhossz omlékony kőzeten húzódik, és a szükségesnél gyérebben szegezett. A biztosítóhely fölötti él bal oldalán 15 m III+, szeg nélkül. Átvágunk az él jobb oldalára, itt sima sziklalapon felfele 10 m A1. A lap fölötti borda bal oldalán 7 m III, szintén szeg nélkül. Füves, kőszálakkal tarkított menedékes lejtőre érünk, ahol a biztosítóhely szege csak nehezen fedezhető fel.
      A mászóút jól elkülönülő sziklaszirten végződik, neve is innen ered.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ

SZURDOK-KŐ

Sziklamászó zónák

Északi-fal

Sziklatornyok fala

Kis-torony fala

      Földrajzilag a Békás-szoros a Kis-Cohárd Kapubástyának nevezett sziklatornya és a Csíki-Bükk gerince által alkotott monumentális kapunál kezdődik. Ez a műút Km26+800 pontjára esik, és a turisták is ezt tartják a szoros bejáratának. A hegymászók számára a "kimondott szoros" a Nagy Szerpentin alatt, a Km30 pontnál kezdődik. Itt a Bardócz-fal (balról) és a Mária-kő északi nyúlványai (jobbról) néhány méterre közelítik meg egymást, ez a szűkület a Pokol kapuja. A Pokol kapuja után következik a Pokol tornáca, majd a Kis-Békás-patak beömlése alatt, a Km31-nél a Pokol torka. Itt kezdődik a szoros legszebb, leglátványosabb része. A következő 800 méter hosszúságú szakaszon, amelyet jobbról a Szurdok-kő, balról pedig a Bardócz-párkányok vesznek közre, az útépítés csak a patakmedren, és a falaknak közvetlenül az út fölötti részén változtatott.
      A XIX. század utolsó évtizedéig a szoros teljes hosszában járhatatlan volt. A Gyilkos-tó kialakulása előtt a Vereskő-patak vizének lefutása keskeny patakmeder és szurdokvölgy volt. A vízfolyás a Vereskő-patak nevet jóval hosszabb távon viselte, mint ma, és csak a Pokol torkától lefele nevezték Békás-pataknak. A kezdetleges kereskedelmi utak, – a "Lapos úttya" és a "Szurdok úttya" – amelyek összekötötték a Gyergyói-medencét a még Magyarországhoz tartozó két románok lakta településsel, Békásszoros és Gyergyóbékás falvakkal, messze kikerülték a szoros "pokol torkának" tartott alsó szakaszát.
      A Kis-Békás vízgyűjtőmedencéjét teljes egészében Gyergyószentmiklós határának egyik legjobb minőségű erdeje borította, kitermelésére azonban a magas szállítási költségek miatt nem vállalkozott senki. Felmerült tehát egy faúsztató csatorna terve és ekkor, 1890-ben a gyergyószentmiklósi olasz származású Giacomuzzi Tita vezetésével sor került a szoros alsó szakaszának feltárására, – és talán első bejárására. "Valóságos sötétafrikai expedíczió indult a szorosnak, összerakható tutajokkal, fegyverekkel, fejszékkel, vashorgokkal, kötelekkel, létrákkal. A két és fél kilométer utat ők bizony tizenegy óra alatt tették meg" (Urmánczy Nándor, 1895). A feltárást követően mindössze másfél év alatt elkészült a 30 km hosszú csatorna, mely egészen a tutajozható Besztercéig, Búrabékás (Gura Bicazu) falvacskáig szállította a kitermelt és feldolgozott fát. (Búrabékás településből alakult ki a mai Bicaz város). A Békás-szoros alsó szakasza és a Kis-Békás szurdoka így hamarabb vált ismertté és járhatóvá, mint a Békás-szoros középső és felső szakasza, és több turistatörténeti adatunk van róla, mint a Hagymás-hegység összes többi látványosságáról együttvéve. Boldog eleink a Kis-Békás szorosából induló, és a Pokol torkán átvezető csatorna gerendapárkányán sétálva csodálhatták a sziklaszorost, mely oly keskeny volt, hogy amint azt 1895-ben Urmánczy Nándor írta, "kiterjesztett karokkal elértük mindkét falát". Napjainkra 8–10 méterre szélesítették a legkeskenyebb részeket is.
      A csatornát, mely abban az időben ipari remekműnek számított, magasan a patak fölött vezették, hogy a felhőszakadások árhulláma kárt ne tehessen benne. Két cölöpsorra, a szűkületeknél pedig a sziklafalak közé ékelt keresztgerendákra támaszkodott, két oldalán korláttal ellátott deszkapalló húzódott, hogy az esetleg elakadó rönköket és deszkákat kiszabadíthassák. Mikor a Gyilkos-tó partján még csak egyetlen erdőőri lak árválkodott, és a Békás-szoros felső szakaszát is csak nagy ritkán kereste fel egy-egy elszántabb turista, akkor a Kis-Békás völgyében már 200–300 alkalmazott dolgozott. Urmánczy Nándor negyven bajor család letelepedéséről ír, akik még a pátriabeli fapapucsban jártak, és rendkívüli hozzáértéssel dolgozták fel a fenyőfát. Ugyancsak Urmánczy említi "a Gyilkos-hegy oldalában lévő merészen épült vízgyűjtőt, mely az itt kezdődő hosszú úsztató csatornát táplálja". A fakitermelésnél hatalmas lendülettel folyt a munka, a Kis-Békás szurdoka és a Gödrös-patak beömlése között 8–10, akkoriban korszerűnek számító, ún. turbinás vízfűrész működött. Elsősorban deszkát metszettek, de a kivételesen jó minőségű, bogmentes fenyőfát igénylő hangszerlap, zongorabillentyű és szitakéreg gyártásának is itt volt a legjelentősebb gyergyói előállításának helye. A környék erdei tíz év alatt eltűntek, a Gyilkos-havas, a Csíki-Bükk és a Mária-kő oldalait újratelepítették, a Kis-Békás völgye és a Szurdok-havas java része maradt legelőnek, kaszálónak, ahova békási gazdálkodók telepedtek le.
      A faúsztató csatorna mindössze tizenkét évet üzemelt, 1907-ben Dr. Fejér Gerő kanonok már csak a tartószerkezeten, gerendáról gerendára lépegetve tudta bejárni a szorost, három évvel később pedig L. Gyárfás Győző, az országút egyik építésvezetője már csak a gerendák korhadt maradványait találta. A kis-békási csatorna a gazdasági hasznosítás azon ritka kivételei közé tartozott, amely nem torzította felismerhetetlenné a szorost, hanem természetes formáját épségben hagyta. Az egykori híres építményből ma már csak egy begyepesedett, bozóttal benőtt földhányás látható két kilométerrel a Kis-Békás-szoros felső bejárata fölött, a hajdani víztároló gátjának maradványa.
      A faúsztató csatorna felhagyásakor, 1905-ben keskeny ösvényt építettek ki a szoros alsó szakaszán, amit 1910-ben, az országút nyomvonalának kijelölésekor szekérrel járhatóvá szélesítettek. Az országút 1914 végére készült el, és a Tölgyesi- és a Gyimesi-szoros mellett Erdélyt Moldvával összekötő egyik legfontosabb útvonal lett. Az egysávos makadám utat az 1960-as évek végén szélesítették ki és aszfaltozták, ezzel az áru- és turistaforgalom egy csapásra a többszörösére növekedett. Az út korszerűsítésével a patakmeder természeti ritkaságnak számító eredeti formája is megváltozott, a hatalmas járműforgalom pedig nagyon sokat csorbít a táj varázsán.
      A szoros neve a Békás-pataktól származik (ezért Békás-szoros és nem Békási-szoros, ahogyan néhány széplélek szeretné átkeresztelni). Ez a név már jóval a Gyilkos-tó keletkezése előtt ismert volt a már említett eltéréssel a mai névhasználattól: a Pokol torkáig a szurdokvölgyön átfolyó patak a Vereskő-patak nevet viselte. A szoros helynevei meglehetősen zűrzavarosak, a mai napig sincsenek egyhangúan elfogadott elnevezések. Ennek az a magyarázata, hogy a szoros feltárásáig csak a környező havasoknak (Cohárd, Kupás, Szurdok, Lapos) és az ezekhez tartozó néhány tetőnek, saroknak, sziklafalnak és pataknak volt neve. A tulajdonképpeni szoros sziklaalakzatainak névtelenségével sem a csatorna, sem az országút építői nem törődtek. A nagy erdőirtások után a környék helynévkincse a megtelepülő gazdálkodók családneveivel bővült. Benn a szorosban a keresztelgetés feladata a későbbi "hódítókra", a turistákra hárult, akik éltek is, és visszaéltek is a felfedezőket megillető névadás jogával. Ki-ki ízlése és ihletettsége szerint szórta, sziporkázta ötleteit, rendszerint tudomásul sem véve esetleges elődeit. Kezdetben bibliai és mitológiai nevek járták, ezekből néhány meg is rögződött a turistairodalomban. A XX. század ötvenes éveitől, a békás-szorosi sziklamászás fellendülésétől bukaresti és brassói alpinisták látták el a keresztapa feladatát, ők az újólag megnyitott utakat már inkább történelmi évfordulókról, nemzeti ünnepekről, a sportegyesületükről, esetleg friss apai örömöktől eltelve, az idő tájt világra jött csemetéikről nevezték el. Kevesen voltak azok, akik betartották a hegymászás egyik alapszabályát, amely megkívánja, hogy a mászóút neve lehetőleg tükrözze földrajzi elhelyezkedését.





Kis-Békás-patak és a Damuk-patak között húzódó Szurdok-havas jellegzetes völgyközi hát, változatos morfológiai formákkal. Bár a lapos, fennsíkszerű felszínek dominálnak, éles sziklatarajok, meredek szirtek is magasodnak rajta. Az 1000 métert meghaladó magasság ellenére dombvidék jellegű, a turisták érdeklődésére semmiképp sem tarthat számot. Ebből a szelíd vonulatból a Szurdok-csúcsnál ÉNy-nak ágazik ki egy mellékgerinc, mely a Békás-patak fölött az 1075 m magas Szurdok-kőben tetőzik. Ha a Szurdok-havas felől nézzük ezt a sűrű fenyvessel borított gömbölyded hegyet, nem is gyanítanánk, hogy átellenes oldala a környék legmagasabb sziklafalait rejti.
      A Szurdok-kőt DNy-ról a Kis-Békás-patak alsó szakasza, ÉNy-ról pedig a Békás-patak határolja. Mindkét patak fölött hatalmas falak emelkednek. Cristea Emilian a Szurdok-kőt óriási hasábhoz, prizmához hasonlítja: a hasáb két lapját a Kis-Békás fölött emelkedő Kis-torony fala és a Békás-patak vonalát követő Sziklatornyok fala alkotná, a hasáb harmadik lapja pedig a Szurdok-kő ÉK-i oldalát képező Északi-fal lenne. A prizma hasonlat csak annyiban sántít, hogy a Szurdok-kő felfele, a falak dőlése folytán egyre keskenyedik, és inkább csonka gúlára emlékeztet, mint hasábra. A Katalin-torony és az Elefántcsont-torony útjainak beszállásai között, a tornyok vonalában és a sziklafal tövében mérve 180 méter a távolság, kijöveteleik viszont mindössze 40 méterre vannak egymástól. A "függőleges falaknak" (előszeretettel használt kifejezés minden 60♥-nál meredekebb sziklafalra) szemmel nehezen érzékelhető dőlése 300 méteres szintkülönbségnél már jelentős eltolódást eredményez. Ha hinni lehet a hivatalos térképek szerkesztőinek, – márpedig hinnünk kell, mert a légi felvételek nem csalnak, – a Sziklatornyok falánál például az alap és a perem vetületei között 150 méter az eltolódás. Tökéletesen függőleges fal viszonylag kevés van, és mászás közben azonnal megérezzük, mikor a fal dőlése függőlegesbe vált.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Északi-fal

ÉSZAKI-FAL

O1	Ø	1. számú mászóút
♥ O2	***	Művészet-repedés	6B
O3	**	Szurdok-kő repedése	6B
O4	*	Dinamo XXX mászóút	6B
O5	Ø	Iaşi '80 mászóút	5A
O6	**	Nyírfa-csorba repedése	5B
O7	***	Katalin-torony útja	5B

      A Pokol-torok alsó végénél, a Km31+370 pontnál lévő híd fölött, a Katalin-torony vonalában a sziklafal eltér, eltávolodik a Békás-pataktól, élesen megtörik és az északkeletnek néző Északi-falat alkotja. Az ellentmondás a fal iránya és az elnevezése között onnan adódik, hogy az 1950-es évek bukaresti és brassói alpinistái rangon alulinak tartották az iránytű használatát, a fal keresztelőjén minden bizonnyal hangyaboly és mohos fa után határozták meg az égtájakat. Ne feledjük, hogy azokban az években az ország hegymászó társadalma a nagy alpesi északi falak (Eiger, Matterhorn, Grand Jorasses, Marmolada stb.) bűvöletében élt, útlevél hiányában legalább egy északi falat szeretett volna magáénak tudni.

(Az Eiger-csúcs nevével kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy ennek magyar vonatkozása is van. Azt eddig is tudtuk, hogy a híres-hírhedt csúcs a mesebeli emberevő óriásról, az ogre-ról kapta nevét. Benedek István Szülőföldünk Európa? című írásában hívta fel figyelmünket, hogy a franciául és angolul is ogre szó a kalandozó magyarok (hongrois) nevének torz változata. "Csak az átlagos franciák és angolok műveletlenségében bízhatunk: nem tudják, hogy az emberevő óriással bennünket aposztrofálnak..." – teszi hozzá Benedek István.)

      A Szurdok-kő falai közül az Északi-fal a legalacsonyabb, középvonalában is mindössze 210 méter. A fal felső pereme ugyan egy szintben van a Sziklatornyok falának peremével, alsó része azonban nem nyúlik le a Békás-patak szintjéig. Az Északi-fal alját meredeken emelkedő vápa határolja, így a pataktól távolodva fokozatosan veszít magasságából. A mászóutak is a fal alsó, jobb oldali felében vannak, a beszállásokig 120 méter szintkülönbséget kell megmásznunk. Középvonalában a falat folytonos horony szeli ketté, ennek a szűk és felső harmadában nagyon mély kéménynek a vonalán halad a Művészet-repedés mászóút.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Északi-fal mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

A Pokol-torok alsó végétől, a Km 31+370 pontnál lévő híd felső sarkától betonozott mellvéd vezet a bő vízhozamú karsztforráshoz, a Mária-forráshoz. A híd és a forrás között meredek völgyecske emelkedik az Északi-fal középvonala, a Művészet-repedés irányába. A völgyben húzódó ösvény a mellvéd fölött 25 méterrel törmelékes részre ér. Jobbra sziklás vályú, a jól kitaposott, de meredek ösvény ezt a vályút balról megkerüli, és 50 m után tér vissza a völgy vonalába. A sziklafal tövéig 250 métert mászunk és ezalatt 120 m szintkülönbséget gyűrünk le. A kapaszkodás meglehetősen fárasztó, mert a vápa talaja kőgörgeteges lágy föld. A meredek völgy a

♥ O2 *** Művészet-repedés 6B

beszállásához vezet. A Művészet-repedésből az 5. kötélhossz végén "vészkijárat" ágazik ki jobbra, ez a

O3 ** Szurdok-kő repedése 6B

A Szurdok-kő repedése (Cristina Petre, Cristea Emilian, 1961) habár önálló maximális nehézségű útként szerepel a hegymászó szövetség nyilvántartásában, a valóságban a Művészet-repedés változata, amely az útvonal legjellegzetesebb és legnehezebb szakaszát, a felső mély hornyot kerüli ki, és jóval könnyebb, rövidebb terepen vezet a tetőre. Ez a változat 102 méter közepesen nehéz (III–V-) természetes mászás, két rövid mesterséges betéttel (A0 és A2). Felújítva 2005-ben.

      A Művészet-repedés beszállásától 18 méterre jobbra egymás mellől indul a Dinamo XXX mászóút és a Iaşi '80 mászóút. A sziklafal tövében ösvény húzódik, enyhén lejt és hevenyészett bivakhely előtt halad el. A Művészet-repedés beszállásától 90 méterre füves repedés alá érünk, ennek vonalában kezdődik a

O6 ** Nyírfa-csorba repedése 5B

      Az enyhén lejtő ösvényen 15 m után elágazáshoz érünk: a jobboldali ösvény meredeken lejt, mi a baloldali ösvényen, szorosan a sziklafal mellett 15 métert mászunk:

O7 *** Katalin-torony útja 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Lejövetel az Északi-falról

Lejövetel az Északi-falról

      A lejövetelt az Északi-fal tetejéről a gyergyószentmiklósi Dancurás Salvamont csapat tagjai fehér téglalap alakú jelzéssel látták el. A viszonylag könnyen követhető csapás a Katalin-toronytól a sziklafal peremén kezdetben déli irányba húzódik, érinti a Sziklatornyok fala útjainak kijöveteleit, majd a Kis-torony fal fölött DK-nek fordul és a Kis-Békás-patak sárga sávval jelzett turista ösvényére ereszkedik. (Részletesebben a Sziklatornyok falánál)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Művészet-repedés

♥ O2 *** MŰVÉSZET-REPEDÉS 6B
(FISURA ARTEI / RISS DER KUNST)

Első megmászás: Floricioiu Alexandru, Hurbean Tudor, Hannich Horst, Jitaru Nicolae, Boros Sándor László, Marian Nicolae, 1958   Felújítva 2008-ban
Hossza: 244 m=9 kh	Szintkülönbsége: 210 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 4-6 óra

Jellege: 91%-a természetes mászás (5 m I, 33 m II, 41 m III, 79 m IV, 56 m V, 8 m VI);
              9%-a mesterséges mászás (5 m A0, 8 m A1, 7 m A2, 2 m A3)
Piros pontos út




      A több mint fél évszázada megnyitott Művészet-repedés az ország egyik legnevezetesebb mászóútja. A romániai hatos nehézségű utak közül is kiemelkedik azáltal, hogy szinte teljes hosszában természetes mászástechnikával győzhető le. Az út vonala a beszállástól a tetőig egyetlen megszakítatlan kéményt követ, melynek felső harmada ritkaság-számba menő nagyon mély, diaklázis-szerű hasadék. Az út első megmászói a kémény külső peremén haladtak, manapság azonban ritkán követik ezt a szép, de erősen kitett útvonalat. Napjaink titánjai inkább 10–20 méter mélyen hatolnak be a szűk repedésbe, míg olyan helyet nem találnak, ahol átpréselhetik magukat. Mindvégig nagyon nehéz mászóút, a köztes szegek száma kevés, de a biztosításhoz elegendő. Nagyon fontos, hogy ne öltözködjünk vastagon, és semmi olyan felesleges felszerelést ne vigyünk magunkkal, amitől a szűkebb szakaszokon beszorulhatnánk. Főleg szikár termetűeknek ajánljuk, bár több testesebb hegymászó is sikeresen mászta meg.
      1. kh: A beindulás jelétől jobbra és 5 méter magasságban kisméretű párkány, ahonnan széles repedés emelkedik. Az első 10 m még könnyen mászható (II), a következő 5 m (III-) nagyobb teraszra vezet. Öt méter szeglétrán (A0) kiugró tömb alá érünk, ezt jobbról kerüljük meg jó fogásokon, kissé kitett helyzetben (5 m IV-). A tömb csúcsa mögött kényelmes biztosítóhely (2 szeg).
      2. kh: Az enyhén áthajló bevágás (15 m A1 és A2) horonnyá szélesedik: 10 méter, alsó fele III+, a felső IV+. Keskeny földes üregben állunk meg (3 szeg).
      3. kh: Két alulról felfele elvert, de biztosan álló szeg kisebb áthajláson segít át (2 m A3). Lekerekített fogás és erőltetett vállkulcs segítségével lendülünk fel, majd nyitott bevágás kerekded bütykein külső támaszkodással 3 m VI- nehézségű szakaszt küzdünk le. Szűk és áthajló horonyban folytatjuk a mászást (12 m V+), amely feljebb kissé kiszélesedik és nehézségéből is veszít (18 m IV+). Széles hasadékba jutunk, ahonnan kényelmesen biztosíthatunk (3 szeg).
      4. kh: A horony szélesebb szakaszán 9 métert mászunk (III+) és nagyobb odú előtt haladunk el. Húsz méter hosszú, erősen áthajló kémény következik, alsó fele IV+, felső fele zárt kürtővé mélyül, mely belül ugyan könnyebben mászható, de szűk és megszorulhatunk. A külső változat erősen áthajló horony, fennebb ez is összeszűkül és kikényszerülünk a peremére: V+. A horony tetején nehezen legyűrhető zárótömb, fölötte már enyhül a mászás nehézségre, 10 m III+ vezet széles hasadékba, kényelmes biztosítóhelyre (3 szeg).
      5. kh: A hasadék fokozatosan szélesedik (11 m III+), a végén földdel, agyaggal feltöltődött kényelmetlen, csúszós biztosítóhelyet találunk. Baloldalon emelkedik a mély diaklázis, a mászóút "művészi" felső harmada, jobbra pedig a Szurdok-kő repedése ágazik el, amely két közepesen nehéz és egy könnyű kötélhosszon, az eredeti útvonalánál jóval könnyebb változaton vezet a tetőre.
      6. kh: A biztosítóhely bal oldaláról 4 métert kapaszkodunk felfele és sziklaablakon át bebújunk a horonyba. Mélyen a diaklázisban, félhomályban nyomakodunk felfele, a 9 méteres szakasz nehézsége V- és V+ között váltakozik. A biztosítás sok gondot nem okoz, mert kiesni innen a legjobb akarattal sem lehet. A szűk szakasz után jobbra bújunk ki a hasadékból, és bevágás mentén 4 métert terpeszelünk (IV-). Visszatérünk a horonyba, és jó mélyen a belsejében újabb 9 méteres V- és V+-os szakaszon préseljük fel magunkat. A diaklázis mélyén állunk meg, két beékelődött sziklatömbnél, szeg nélkül.
      7. kh: A következő 8 méteren alkalmazhatjuk a Művészet-repedés hírhedt "mellkas-kulcsát": a legvékonyabb dongájú legény mellkasa is megszorul a horony falai között, ha teleszívja levegővel. A szakasz nehézsége V+ és VI- között váltakozik. A kémény kissé szélesebb szakaszán vízszintes szegélyre jutunk, ezen 5 métert jobbra harántozunk (2 szeg). A horony annyira kiszélesedik, hogy 8 métert terpeszelve mászhatunk (IV-). Két métert újból jobbra tartunk, majd rövid, fokozatosan szűkülő részen préseljük át magunkat (2 m V+). Kikényszerülünk a hasadékból, 4 m IV+ után bújhatunk vissza az egyetlen szeggel ellátott biztosítóhelyre.
      A 8. kh rövid kötélhossz (11 m) még a horonyban húzódik, nehézsége V- és V+ között váltakozik és meglehetősen szűk. A horony tetején állunk meg, füves párkányon, boltozat alatt (2 szeg).
      9. kh: Széles, füves vályú emelkedik az erdős tető felé (15 m IV+). Könnyű terepre érünk, ahol már fenyők között kapaszkodva 18 m II után felérünk a fal peremére.

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Nyírfa-csorba repedése

O6 ** NYÍRFA-CSORBA REPEDÉSE 5B
(FISURA STRUNGII CU MESTEACĂN / RISS DER BIRKENSCHARTE)

Első megmászás: Schenn Matei, Irimia Aurel, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 234 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 50%-a természetes mászás (29 m I, 15 m III, 62 m IV, 11 m V);
              50%-a mesterséges mászás (13 m A0, 52 m A1, 37 m A2, 15 m A3)



      A mászóút vonala a Katalin-tornyot az Északi-faltól elválasztó mély hasadékot követi és hat kötél-hossz után a Nyírfa-csorbában találkozik a Katalin-torony útjával és a Szikla-tornyok útjával. A három út közös vonalon jut fel a Szurdok-kő tetejére. Biztonságosan szegezett, változatos út, mely megköveteli a természetes és mesterséges mászástechnika teljes arzenáljának ismeretét. Kulcsszakasza a csorba alatti kötélhosszban 15 méter nagyon jó erőnlétet követelő A3.
      Az 1964-es kiadású Cristea-kalauz eltúlzott jellemzése, mármint hogy ez az ötös út valójában egy kemény hatos, elriasztotta a mászókat. Az utat éveken át kerülték, ezért több kötélhosszát felverte a fű.
      A gyűrű nélküli csőszegekbe csak vékony karabinereket lehet akasztani.
      1. kh: A kezdetben egyenes füves repedés (10 m A1 és IV) balra áthajló bevágásként folytatódik: 12 m A2 nagy átmérőjű csőszegeken. A bal oldali fűpárnán a mászóút egyetlen kényelmetlen biztosítóhelye (3 szeg).
      2. kh: Továbbra is a bevágás-ban haladunk (11 m A2), majd kiszegezett füves szakasz következik (15 m A1). Áthajló horony tövében kényelmes párkányon állunk meg (2 szeg).
      3. kh: A horony alsó 6 méterét kéménymászással (V-), az áthajló felső 9 métert létrázva másszuk meg (A2). Kitett, erősen nyújtott balra átlépéssel juharfához érünk, fölötte fűvel benőtt horony kezdődik. A horony peremén 12 métert terpeszelünk (IV-). Kényelmes helyen 3 szegtől biztosíthatunk.
      A 4. kh 15 m magas, mély és felfele szűkülő kéménnyel kezdődik, melyből sziklaablakon át kerülünk ismét a napvilágra. A kémény alsó szakasza A2 és V- között váltakozik, a kijövetel IV. Öt méter kényelmesebb horonymászás után valóságos kis oázisba kerülünk: dús fűvel borított széles párkány, árnyat adó juharliget, csupán az üdítő forrás hiányzik.
      5. kh: Széles horony jó fogásain kényelmesen mászunk, a kötélhossz nehézsége végig IV. Rövid füves szakasz után áthajló repedés alá érünk, itt állunk meg kisméretű, ferde párkányon (3 szeg).
      A 6. kh az út kulcsszakasza. A 15 méter hosszú A3-as áthajló repedés leküzdését a mélyen bevert, gyűrű nélküli csőszegek is nehezítik. A nagyon távoli szegeket térdkulccsal és kitett külső terpeszeléssel érjük fel Az áthajló szakasz fölött 5 m A1 és 15 m hosszú fűlejtő vezet a Nyírfa-csorbába. Útvonalunk itt találkozik a torony csúcsáról ereszkedő utakkal, a Katalin-torony útjával és Sziklatornyok útjával.
      7. kh: A csorbából kezdetben egyenesen felfele vezet a szeglétra (A0-A1), majd füves, mohos küszöbökön át széles teraszra érünk.
      8. kh: A terasz jobb széléről függőleges repedésben húzódik a szegsor. 15 m A1 után a repedés kiszélesedik és kényelmesen mászható vályú (III-) vezet a fenyvesbe.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Katalin-torony útja

O7 *** KATALIN-TORONY ÚTJA 5B
(RASEUL PINTENUL LUI CĂTĂLIN / KATALINTURM)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 229 m=8 kh	Szintkülönbsége: 195 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 4-5 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (7 m I, 8 m II, 47 m III, 28 m IV, 4 m V);
              59%-a mesterséges mászás (13 m A0, 92 m A1, 27 m A2, 3 m A3)



      Az Északi-fal és a Sziklatornyok fala közt határt képező Katalin-torony neve a legújabb keletűek közé tartozik: Karácsonyi Laci az addig névtelen tornyot az első megmászás ideje alatt született fiáról, Cătălin Karácsonyiról nevezte el.
      Az út kisebb eltérésekkel a to-rony élvonalát követi. Alsó fele biztonságosan szegezett mesterséges mászás, felső részén gyakoriak a kevés köztes szeggel ellátott hosszabb füves szakaszok. Kulcsszakasza a 4. kötélhossz nagyon szűk hornya, melyből a kimászás áthajló ötös nehézségű. A Katalin-torony csúcsát a Nyírfa-csorba választja el a Szurdok-kő tömbjétől. A csorbában három mászóút találkozik: balról ide ér fel a Nyírfa-csorba repedése, a torony tetejéről pedig a Katalin-torony útja és a Sziklatornyok útja ereszkedik le. A csorbából közös útvonalon jut fel mindhárom a Szurdok-kő tetejére.
      1. kh: Átlósan jobbra emelkedő füves szegély (12 m III+) előugró sziklataraj alá vezet, melynek erősen áthajló bal oldalát 3 m A3 nehézségű létrázással küzdjük le. Hét méter A1, majd 8 m II-es fűpárkány kényelmes biztosítóhelyre vezet (4 szeg).
      2. kh: A kezdetben függőleges repedés 20 m A1 után jobbra kanyarodik, és áthajló lesz. Nyújtott jobbra átlépés után (2 m A2) 9 métert ezen az áthajló szakaszon létrázunk (A2). A szegsortól jobbra emelkedő tornyocska csúcsával egy magasságban állunk meg, ferde kőszegélyen, sziklaszegeken lógva (4 szeg).
      3. kh: A biztosítóhely fölötti murokból balra lépünk ki (2 m IV+, a szikla hajlata mögött kényelmes fogás). Tíz méter A1 egyenesen felfele húzódik, rövid szakaszon karkulcsolással jutunk át (2 m V-). Balra tartunk (10 m IV-) és a faltól elvált tömb élére kerülünk. Ezen visszakanyarodunk jobbra, a nagyon kényelmes füves párkányon ne álljunk meg. Áthajló falon 8 métert jobbról balra harántozva (A1 és A2) horony aljához érünk Itt kényelmes sziklaszögletben 2 szeg.
      4. kh: A fölöttünk emelkedő kémény az út kulcsszakasza. Alsó része nagyon szűk (IV), a közepe táján kissé tágabb, a kimászásnál újból elszűkül, és erősen balra hajlik: 2 m "kiköpős" V+. A horony fölött 3 szeg még felfele vezet (A2), majd erősen kitett szakaszon 3 métert balra harántozunk (A2). A harántozás végén kisméretű, de viszonylag kényelmes biztosítóhelyen állunk meg (3 szeg).
      5. kh: Széles, függőleges repedéssel kezdődik, egymástól távolra ütött csőszegekkel (7 m A2). Kényelmesebb szeglétra (6 m A1) után jobbra harántozunk (3 m III+), és mély repedésbe jutunk, melyet 7 méteren követünk (IV+). Széles, menedékes, ferde horony 5 méterét két változaton is megmászhatjuk: benn a horonyban IV, a jobb oldali peremen III+. Vízszintes fűszegélyre érünk, melynek mindkét szélén egy-egy biztosítószeg van. Ajánlatos a szegély jobb oldali végén megállni. A Katalin-torony élvonalában vagyunk, a mászóút legszellősebb pontján, mintegy a műút fölött lebegve. Nagyon ügyeljünk a mozgó kövekre, mert ezek a műútra hullhatnak.









      6. kh: Sima falon 18 métert kényelmesen létrázunk (A1), majd 7 m hosszú, szeg nélküli bizonytalan füves szakasz következik (III-). Vékony fenyő mellett köztes biztosítóhely (2 szeg), a rövidebb kötelekkel haladók itt megállhatnak. A torony csúcsáig még 15 m III nehézségű mászás van hátra, a tetőn gyűrűs szegtől biztosítunk.
      A Katalin-torony csúcsáról 17 méteres kötélereszkedéssel jutunk a Nyírfa-csorbába.
      7. kh: A függőleges falon 15 m könnyen mászható szegsor húzódik (A0 és A1). Füves, mohos küszöbök során át széles, fenyves teraszra érünk.
      8. kh: A terasz jobb oldali széléről függőleges repedésben szegsor emelkedik (15 m A1). A repedés kiszélesedik és kényelmesen mászható vályú (III-) vezet a fenyves tetőre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok fala

SZIKLATORNYOK FALA

P1	*	Sziklatornyok útja	6A
P2	***	Keresztezett-út	6B
P3	***	Elefántcsont-torony útja	5B
P4	Ø	Hegyililiom-horony	5B
P5	*	Vaskohászok útja	5B
P6	*	Bányászok útja	6A
P7	*	Székelyek útja	6A
P8	*	Június 16 mászóút	5B
P9	*	Maraton-mászóút	6A

      A Sziklatornyok fala a Békás-szoros legmagasabb sziklaletörése, magassága néhány ponton meghaladja a 300 métert. A Km31-től a Km31+370 pontnál lévő hídig húzódik és a szemközt emelkedő Bardócz-párkányokkal együtt alkotja a szoros legvadregényesebb részét, a Pokol torkát. Ez a fal is, akárcsak a Bardócz-fal, két részre tagolódik, majdnem derékszögű élet alkotva a műút Km31+150 pontja fölött. Az él vonalában, közel a fal felső pereméhez 60 méter magas, sárgás-fehér hasáb tapad a függőleges sziklához, mintegy ellentmondva a fizika törvényeinek. Ez az Elefántcsont-torony, egyike a fal névadó sziklatornyainak. A másik névadó sziklaalakzat a falat északról határoló Katalin-torony. A fal alsó felében, a Katalin-torony alatt emelkedik még egy harmadik, tudomásunk szerint névtelen tornyocska.
      A Katalin-torony és az Elefántcsont-torony esésvonalai között, 80 méterrel a műút fölött fenyőkkel, juharfákkal sűrűn benőtt terasz húzódik, az Elveszett világ párkány. Ezt a teraszt jobbról, balról, alulról, felülről sima, áthajló sziklafalak határolják, a párkányra csak valamelyik hatos nehézségű mászóúton juthatunk fel. A 31. kilométerkő fölött húzódik még egy, a világtól hasonlóképpen elzárt fenyves párkány, a Rezerváció.
      A Békás-szoros legmagasabb fala sokáig várakozott legyőzőire. 1962. augusztus 6-án fejezte be Chivu Dumitru és Karácsonyi László a Sziklatornyok útját, amelyet a Sziklatornyok falához sorolnak ugyan, habár ez az út a Katalin-toronyra vezet, magát a falat nem is érinti. Időrendben a következő a vajdahunyadi Ritişan Avel és Betegh Imre által 1964-ben megnyitott Vaskohászok útja. Rá egy évre, a hegymászásban meglehetősen fura versengés eredményeként született meg a fal két mindmáig legnépszerűbb mászóútja, az Elefántcsont-torony útja és a Keresztezett-út. A két út megnyitásának a története megérdemli, hogy néhány sort szánjunk rá. Az egész úgy zajlott le, ahogyan a laikusok a sziklamászó versenyt elképzelik: a hegymászók csapatai másznak, másznak, az egyik jobbról, a másik balról, s aztán amelyik előbb tűzi ki a zászlót az oromra, az a győztes. Chivu Dumitru naplójegyzetei (File de jurnal 22-23 iulie 1965, Buletin Alpin CJEFS-Braşov, 1977) és Opriş Mircea szóbeli közlései alapján próbáltuk rekonstruálni az eseményeket.
      Amióta csak az 1950-es évek elején a romániai hegymászást szovjet mintára versenysporttá szervezték át, a hadsereg és a belügy brassói egyesületei, az Armata AS és a Dinamo SC örök ellenfelei voltak egymásnak. A szakosztályok vezetői között is régi rivalizálás folyt, pontosabban, amíg a kiváló hegymászó Floricioiu Alexandru országos jelentőségű utakat nyitott a Bucsecsben, a Békás-szorosban, a Királykőn, addig az önreklámozásáról közismert Cristea Emilian a született bukaresti mentalitásával minden lehetséges fórumon igyekezett ezeknek az utaknak az értékét kisebbíteni.
      Ma már nehéz kideríteni, hogy az Elefántcsont-toronnyal melyik csapat szemezett előbb. Utólag mindenki magáénak vallja, ha egyebet nem, az ötlet elsőbbségét. Az elnevezés, ismerve a "professzor" világszemléletét, Floricioiura vall. Chivu tizenkét évvel később mindenesetre így ír: "Számtalanszor nézegettük, és tanulmányoztuk megmászásának lehetőségét, de mire rászántuk magunkat, mások már megelőztek. Így a szép mászás versengéssé fajult, melynek eredménye végül is két új, nagy nehézségű mászóút lett: az Elefántcsont-torony útja és a Keresztezett-út." Valóban, mire Chivu Dumitru és Schenn Matei észbe kaptak, Opriş Mircea és Coleşiu Ion már jól fennjártak az Elveszett világ párkányon, a torony esésvonalában szegezve ki egy új feljáratot. Ahhoz, hogy behozzanak valamit ellenfeleik 80 méteres előnyéből, Chivuék a három évvel azelőtt megnyitott, a Sziklatornyok útja felé vezető szegsoron másztak fel a fenyves párkányra. Míg a "dinamósok" az Elefántcsont-torony esésvonalát követték, addig a "hadsereg" balról jobbra harántozva közeledett a torony felé. Az Elveszett világ fölött 75 méterrel Chivuék csapata mosott sziklára, repedésben szegény szakaszra jutott. Idézzünk ismét a naplójegyzetből: "A hatodik kötélhosszat áthajló falon kezdjük meg, a szegek jól tartanak, de a repedések mind keskenyebbek és keskenyebbek lesznek. Ezen a szakaszon aztán ellenfeleink egyikétől (Alexandru Floricioiu professzortól, kinek csapata a másik változaton dolgozott) előző nap ajándékba kapott vékony lemezszeg segítségével jutottam át. Figyelmesen megvizsgáltam a fal összes egyenetlenségét és karcolását, végül is egy alig látható lyukba sikerült a szeget gyűrűig bevernem és a létrában annyira felemelkednem, hogy 'elkapjak' egy alig-alig kirajzolódó repedést."
      Oprişék ekkor már az Elefántcsont-tornyot ostromolták. Előbb a jobb oldalán próbálkoztak, de faékek hiányában hamarosan elakadtak. Ekkor Opriş visszaereszkedett a torony tövébe, és átharántozott a bal oldali repedés alá. Az este itt érte őket. Szürkületkor magasan felettük, a sziklafal peremén megjelent edzőjük, Floricioiu professzor feje. Opriş a kalapácsa nyelén mutatta neki, hogy milyen széles ékre lenne szüksége. Az ékeket az üdülőtelep asztalosa éjszakai műszakban készítette el, hogy hajnalban segédzsinóron lejuttathassák hozzájuk. A katonák csapata a menedékházban töltötte az éjszakát, így másnap, mire a torony aljához értek, az "ellenfél" már magasan fennjárt a bal oldali repedésen. "Sajnálkozva harántoztunk át a jobb oldalra, keresztezve barátaink mászóútját" – írja Chivu. Mindketten, Chivu is, Opriş is érezték, hogy itt nemcsak a traszék kereszteződnek, hanem a hegymászólogika is. Opriş ekkor, kötélhossznyi távolságból egy nagyon is sportszerű ajánlatot tett: fejezze be Chivu a jobb oldali repedést, és a hozzávetőlegesen egyforma nehézségű szakaszokat jelentsék le úgy, hogy a mászóutak ne keresztezzék egymást. Sportszerű volt ez az ajánlat már csak azért is, mert az elsőmegmászás-szabályzat Oprişnak egy hónapig kizárólagos jogot biztosított a félbe maradt jobb oldali kötélhossz befejezésére. Chivu, számunkra a mai napig is érthetetlen okokból az ajánlatot csak részben fogadta el. Sejtjük, hogy itt a mindenkiben ellenséget gyanító Schenn Matei véleménye játszott közre. Azon a ponton, ahol Opriş az előző nap elakadt, Chivu nagyon szellemes módon két szokványos méretű ékkel jutott át: a két éket oly módon illesztette egymással szembe, hogy terhelve még erősebben szoruljanak a széles repedés falai közé. Ez a két egymást feszítő faék még ma is a helyén van, bárki megnézheti, aki odáig felmászik. (Ezt csak azért hangsúlyoztuk ki, mert Chivu 1965-ben alkalmazott ötletét az angliai Mountain folyóirat 1977-ben ismerteti, mint legfrissebb újítását. Ugyanaz történt ezzel is, mint a tendorral, melyet az ötvenes években már elterjedten használtak a Bucsecsben, és amelyet a nyugati szaklapok 1971-ben kezdtek reklámozni, mint René Desmaison találmányát.)
      Amint láthattuk, ennek a nem mindennapi sziklamászó versenynek eredménye két nagyon nehéz, nagyon szép és nagyon népszerű mászóút lett. Megnyitásuk óta folyik a vita arról, hogy melyik a nehezebb, melyik a szebb? Annak a mellékes körülménynek a magyarázata, hogy 1965-ben, a hivatalos értékelésükkor, a Hegymászó Szövetség kiküldötte miért sorolta az egyiket a 6B, a másikat pedig az 5B nehézségi osztályba, az már túlhaladja a mi szakmai hozzáértésünket. Mint azt már említettük, a hitelesítéseket végző szövetségi kiküldöttek éveken át a legteljesebb önkényességről tettek tanúbizonyságot. A személyes kapcsolatok, szimpátiák vagy ellenszenvek mellett feltételezhető "magasabb szempontok" számunkra mindig is szentek és érthetetlenek voltak. Az évek óta húzódó vitára, és a szakszövetség megmagyarázhatatlan értékelésére való tekintettel mindkét utat többször másztuk, mértük és az a véleményünk, hogy mindkettő egyformán nehéz, és a többi békás-szorosi úthoz viszonyítva a 6A nehézségi osztályba sorolhatóak. Talán az Elefántcsont-torony útja a szebb, vonalvezetése fantáziadúsabb. Újramászásukkor követhetjük eredeti, "hivatalos" útvonalukat, de mászhatjuk őket kereszteződés nélkül is, a teljesítmény ugyanaz. A két elölmászó, Chivu Dumitru és Opriş Mircea versenyfutása pedig maradjon a romániai sziklamászás történetének egyik érdekes fejezete.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok fala mászóútjainak beszállásai

A mászóutak beszállásai

      A Km31 kőtől 15 méterre balra, vékony repedés mentén két mászóút közös kezdete:

P6 * Bányászok útja 6A
P7 * Székelyek útja 6A

      A kilométerkőtől jobbra, a patak fölé benyúló párkányról indul a

P8 * Június 16 mászóút 5B

      A hídtól 40 méterre lefele hatalmas boltozat kezdődik, amely 30–35 m magasra emelkedik a műút jobb oldalán és a Km31+065 pontnál egyenes vonalú, odúkkal tarkított folytonos repedéssel végződik. A piros festékkel megjelölt szegek mentén kezdődik a

P3 * Vaskohászok útja 5B

      A Km31+110 pontnál az út szélesítésekor kirobbantott enyhe áthajlás fölött mosott sziklafal emelkedik, folytonos repedés híján lyukakba ütött szegek jelzik a Békás-szoros egyik "halvaszületett" útját, melyet megnyitása óta nem kerestek fel a hegymászók:

P4 Ø Hegyililiom-horony 5B

      Az út élesebb jobbra ívelő kanyarjában a sziklát is mélyebben robbantották ki és messzire előugró mesterséges boltozat képződött. A kanyar mögött, az áthajlás bal szélén, a Km31+180 pont fölött, hajszálrepedésekbe ütött szegek mentén kezdődik a

P3 *** Elefántcsont-torony útja 5B

      A műút egyenesen húzódik tovább, az összefüggő, tömör falszakaszt csak a Km31+240 pontnál szakítja meg egy szélesebb repedés. Emléktábla és kereszt szomorú eseményre emlékeztetnek, Wottringer Josef és Vaszi Eugen temesvári hegymászók 1971-ben bekövetkezett végzetes kimenetelű balesetére. Két mászóút közös beszállása található itt:

P2 *** Keresztezett-út 6B
P1 * Sziklatornyok útja 6A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Lejövetel a Sziklatornyok faláról

Lejövetel a Sziklatornyok faláról

      A fal tetején halvány, de jól követhető csapás ereszkedik, amelyet a gyergyószentmiklósi hegyimentők fehér téglalap alakú jelzéssel láttak el. Ez kezdetben D-i irányba ereszkedik, több kilátópont mellett halad el, majd DK-nek fordul. Ezen a szakaszon már a Kis-torony fala fölött haladunk és a sziklafal peremétől meredek fűlejtő választ el. A sziklafalat barázdáló függőleges hornyok lemászásra csábító füves völgyecskékben végződnek. Ne próbáljunk rövidíteni, hanem ereszkedjünk még 400 métert a csapáson, amíg szokatlanul nagyméretű (40×40 m), 45° dőlésű sima sziklalap fölé érünk. A ritka karsztformáció hatalmas rajzasztalra emlékeztet, ezért neveztük el a felmérések során Rajztáblának. Mintegy 50 métert haladunk a tábla tetején, majd jobbra kanyarodunk és sziklapárkányon az aljába ereszkedünk. Innen kőtömbökkel teleszórt erdős hegylábon jutunk le a sárga sávval jelzett turistaösvényre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Sziklatornyok útja

P1 * SZIKLATORNYOK ÚTJA 6A
(TRASEUL PINTENILOR / ROUTE DER FELSTÜRMER)

Első megmászás: hivu Dumitru, Karácsonyi László, 1962
Hossza: 367 m=12 kh	Szintkülönbsége: 255 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

Jellege: 59%-a természetes mászás (43 m II, 45 m III, 97 m IV, 31 m V);
              41%-a mesterséges mászás (31 m A0, 85 m A1, 35 m A2)




      Egyike a Békás-szoros legnehezebb útjainak. Ellentétben a hatos nehézségű mászóutak többségével, ennek az útnak a nehézségét a hosszú és megerőltető, gyéren szegezett természetes szakaszok képezik.
      Tájékozódás szempontjából nagyon kényes a 7. kötélhossz vége: az út vonala itt váratlanul megtörik, és ahelyett, hogy ésszerűen az eddig kötélhosszakon át követett hornyon haladna tovább, keskeny, füves szegélyen jobbra harántoz. Az 1971-ben bekövetkezett kettős halálos balesetet is minden bizonnyal az okozta, hogy az elölmászó a kémény logikusan kínálkozó, de kiszegezetlen folytatásába tévedt. A baleset miatt is, de nehézsége miatt is kerülik ezt az utat a hegymászók.
      A 4. kh a különálló, névtelen torony és a Sziklatornyok fala alkotta szögletben halad. A keskeny horony nehéz természetes mászással, gyakori vállkulcsolással győzhető le (25 m V és V+).
      5. kh: Az eddig követett szög-letből jobbra harántozunk (3 m IV+), itt kezdődik az a folytonos, széles repedés, mely néhány szakaszán keskeny, mély horonnyá tágul, és megszakítás nélkül húzódik a Katalin-torony éléig.
      6. kh: A sziklafal hasadéka továbbra is váltakozó méretű: hol széles repedés, hol szűk horony. A csőszegeken a létrázás A2, a szegek közti természetes szakaszok nehézsége IV+ és V- között váltakozik. A nagyon hosszú kötélhossz végén sziklaüregben kényelmes biztosítóhely.
      7. kh: Az üregtől 10 méteren követjük a hornyot (IV+ és V-), mígnem keskeny, jobbra lejtő fűpárkányra érünk. Figyelem: a horony a fűpárkány fölött is folytatódik, nekünk a nagyon keskeny párkányon jobbra kell harántoznunk. Ez kezdetben lejt, majd emelkedik és a Katalin-tornyot a Sziklatornyok falától elhatároló széles, füves-fás vályú aljához vezet.
      8. kh: A vályú az alsó szakaszán még csak horony szélességű, de fák már itt is nőnek benne. 12 métert haladunk (IV, majd IV+), 3 métert szegeken balra harántozunk (A1) és átkerülünk a Katalin-torony oldalára. A füves sziklán 15 métert mászunk (A0 váltakozik IV-–szal) párhuzamosan az előző kötélhosszban elhagyott folytonos kéménnyel.
      9. kh: Követjük a Katalin-torony ÉNy-i élén húzódó, néhol horonnyá szélesedő repedést, amely ezen a szakaszon már veszít a nehézségéből: IV, majd IV-. A kötélhossz utolsó 8 métere már közös a balról emelkedő Katalin-torony útjával. Köteleink vékony fenyőig érnek, ahol 2 szeget is találunk.
      10. kh: A torony csúcsától 15 m III-as mászás választ el. A tetőn a gyűrűs ereszkedőszegtől biztosítunk.
      A Katalin-torony csúcsáról 17 méteres kötélereszkedéssel jutunk a Nyírfa-csorbába.
      11. kh: A csorba átellenes oldalán 15 m hosszú, kényelmesen mászható szegsor húzódik (A0 és A1). Füves, mohos küszöbökön át fenyves teraszra érünk.
      12. kh: A terasz jobb oldali széléről, függőleges repedésben elrejtve húzódnak a szegek (15 m A1). A repedés fokozatosan szélesedik, majd könnyen mászható vályú (III-) vezet a fenyves oldalra.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Keresztezett út

P2 *** KERESZTEZETT ÚT 6B
(TRASEUL INTERSECTAT / GEKREUZTE ROUTE)

Első megmászás: Chivu Dumitru, Schenn Matei, 1965
Hossza: 391 m=11 kh	Szintkülönbsége: 260 m
Nehézségi osztály: 6B	Időtartam: 5-7 óra

Jellege: 55%-a természetes mászás (23 m I, 43 m II, 21 m III, 120 m IV, 9 m V);
              45%-a mesterséges mászás (45 m A0, 97 m A1, 28 m A2, 5 m A3)

      Annak ellenére, hogy összhosszának 55%-át természetes szakaszok képezik, az út jellege mégis mesterséges. A sziklamászók egybevágó véleménye az, hogy a hosszú létrázások már az egyhangúság határát súrolják. Kivételt ez alól csak az ötödik kötélhossz képez, amely rendkívül változatos. A mászóút kulcsszakasza az Elefántcsont-torony jobb oldali repedése (9. kh). Az útvonal biztonságosan szegezett, a kőzet többnyire egészséges. Gyakran járt, népszerű mászóút. Hitelesítésekor felülértékelték, a 6A nehézségi osztálynak felel meg.
      A 3. kh (hozzávetőlegesen 60 méter) az Elveszett világ párkányra vezet. Vékony juharfa mellett könnyűszerrel felfedezhetjük a folytatás szegeit.
      A 4. kh a falat balról jobbra átlósan átszelő repedésnél ér véget, itt nagyobb üregben kényelmesen elüldögélhetünk (2 szeg).
      Az 5. kh a mászóút legszebb és legváltozatosabb kötélhossza. A mély, több szakaszon horonnyá szélesedő rézsútos hasadás fölött boltozat húzódik, alatta pedig sima sziklafal. A természetes mászástechnika szinte teljes arzenáljának felhasználásával haladunk: kéménymászás, bajor (Piaz) technika, lovagolás sziklaélen. A kőzet egészséges, a fogások megbízhatóak, biztosítószeg elegendő számban. A változatos szakasz sehol sem nehezebb a IV. fokozatnál. A kötélhossz vége felé a repedés elkeskenyedik, kitett hajlaton létrázunk át (3 m A1), mögötte beugrás, itt vízszintes átlépés jobbra. Fölötte sziklaszögletben, három szegen lógva biztosíthatunk.
      A 6. kh enyhén áthajló, mosott falon halad, ahol kevés a szegezési lehetőség. Az üggyel-bajjal bevert szegeket zsinórral, huzallal erősítették egymáshoz. Balra hajló bevágás aljában állunk meg (3 szeg). 7. kh: Figyelem: a balra tartó bevágást csak 5 méteren át kövessük, a folytatásában látható ugyan még 4 szeg, de ezek "eltévedt szegek", zsákutcába vezetnek. Felettünk jobbra nagy gyűrűs szeg, ez erősen jobbra húzó repedésbe irányít (5 m A1). Jobbra átlózva füves szegélyek sorát követjük (A0) és 10 méterrel az Elefántcsont-torony alatt állunk meg (3 szeg). A 8. kh-ban a torony bal oldali repedésének tövébe jutunk (10 m IV+), ahol a szomszédos mászóút biztosítóhelye van. A két út itt keresztezi egymást. Innen 5 m enyhén lejtő harántozás vezet a torony jobb oldali repedéséhez (A1). A repedés aljában kényelmes párkányról biztosítunk (3 szeg).
      A 9. és 10. kh az Elefántcsont-torony jobb oldali repedésében húzódik, ez a Keresztezett-út kulcsszakasza. A repedés, mely fennebb keskeny horonnyá tágul, sűrűn és jól szegezett, a faékek több évtized után is meglehetősen jó állapotban vannak. Az első 8 m A1 nehézségű, fölötte a repedés kiszélesedik és a mászás áthajlóvá válik. A kötélhossz közepe táján 3 m V+-os mászással érünk fel egy magasra elvert éket. Fennebb a széles repedésbe két faék oly módon van egymáshoz illesztve, hogy terhelés alatt még erősebben ékelődjenek a falak közé. A szűk hasadék kényelmes horonnyá szélesedik, amelyben 3 szegtől biztosíthatunk. A 10. kh végén az Elefántcsont-torony csúcsának rovátkájában állunk meg.
      Az utolsó két kötélhossz közös az Elefántcsont-torony útjával, III+-IV- nehézségű természetes mászás A0-A1-es szeglétrákkal váltakozik. A 40 méter hosszú kötelek felérnek a mászóút vonalán nőtt második vastag fenyőig. Innen 20 méter elemi nehézségű kapaszkodással juthatunk fel a Szurdok-kő lankás tetejére.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Keresztezett út Elefántcsont-torony útja

P3 *** ELEFÁNTCSONT-TORONY ÚTJA
(TRASEUL TURNUL DE FILDEŞ / ELFENBEINTURM ROUTE)

Első megmászás: Opriş Mircea, Coleşiu Ion, Jitaru Nicolae,, 1965
Hossza: 363 m=13 kh	Szintkülönbsége: 260 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 5-7 óra

Jellege: 58%-a természetes mászás (21 m I, 38 m II, 68 m III, 58 m IV, 29 m V);
              42%-a mesterséges mászás (14 mA0, 113 m A1, 25 m A2)

      A mászóutat az igényes és nehéz természetes mászás jellemzi. Változatos, szép út, példaképe a mesteri vonalvezetésnek. Egészséges kőzeten halad, és biztonságosan szegezett. Nehézsége jóval meghaladja a hivatalos értékelést, a 6A osztálynak felelne meg. Kulcsszakasza az 5. kötélhossz bonyolult kötélmanővereket igénylő természetes harántozása.
      A 3. kh-ban az Elveszett Világ párkány felső szélén nőtt vastag tiszafa vonalában találjuk meg az út folytatását. A 4. kh végén kényelmetlen kőfülkében állunk meg (3 szeg).
      5. kh: A kőfülke jobb oldalán a sziklafaltól teljesen elvált lemez emelkedik, ennek peremén mászunk, lovagolunk (5 m IV). Az elvált lap tetejére kisebb háromszögű tömb támaszkodik, a feltámaszkodás vízszintes vonalán 2 métert jobbra harántozunk faék mellé ütött T-profilszegig. Kétméteres Dülfer-ereszkedés következik a csöppet sem bizalomgerjesztő tákolmányból. Jobbra emelkedő repedésen tornásszuk fel magunkat (7 m V+, szeg nélkül). Újabb kőlap felső peremére jutunk, ezen 4 métert harántozunk vízszintesen jobbra (V, 2 szeg). Keskeny fűszegély előtt állunk meg, 4 szegnél, jobbára ezeken lógva.
      6. kh: A szegély alatt másfél méterrel két nehezen fellelhető szeg: nyújtott A2-es létrázás. A kötélhossz végén keskeny füves küszöbön állunk meg, három egy magasságban lévő szegnél. Vigyázat: az út nem a biztosítóhelytől jobbra emelkedő meredek, füves vályúban folytatódik, az itt látható "eltévedt szegek" kényszerű visszavonulások nyomai.
      7. kh: A balra fölöttünk emelkedő boltozat látványa ijesztőbb, mint amilyen nehéz a megmászása. Öt métert felfele létrázunk (A1), és vízszintes szegélyre érünk. Jobbra szeg, ez még a füves vályú felé téríthet, nekünk balra, a lenyűgöző boltozat alá kell kerülnünk. Az első két faékbe ne is kapaszkodjunk, mert a tetőrepedés fordított fogásain és a kényelmes állásokon az eresz közepéig juthatunk (IV). Itt bizonytalanul álló tömb közepébe vert gyenge szeg van, fölötte nagy cső és biztos faék: 4 m A1. A boltozat csúcsa alól jobbra létrázunk ki (2 m A2), majd két méterrel fennebb keskeny fűpárkányon meg is állhatunk (fenyő és egy szeg).
      8. kh: A biztosítóhelytől jobbra is, balra is emelkedik egy-egy meredek sziklavályú, köztes szeg egyikben sincs. A mászóút eredeti vonala a két vályú közti bordát követi, a fű között 6–7 méterenként kis szerencsével még szegeket is találhatunk. A kötélhossz széles, fenyves teraszon ér véget. A 9. kh-ban rézsútosan balra indulunk és 30 méter után az Elefántcsont-torony jobb oldali repedésének az aljához érünk. A kényelmes biztosítóhely a Keresztezett-út része. Enyhén emelkedve (5 m A1) átkerülünk a torony bal oldalára, ahol kevésbé kényelmes fűpárkányon állunk meg (3 szeg).
      A 10. kh elején kézkulcs-lábkulcs technikával haladunk, feljebb átválthatunk a terpeszelésre, magyarul "sprájc"-ra. A bevágás főrepedésétől balra, igen kis fűpárnán állunk meg (3 szeg). A 11. kh-ban a szegsor a bevágás sarokrepedésétől balra folytatódik, és csak 10 m A1 után térhetünk vissza a főrepedésbe. A bevágás utolsó méterei áthajlóak, 4 métert erős terpeszeléssel elérhető szegeken mászunk (A2), az utolsó két szeg már kivezet jobbra, a torony oldalára. 3 m A1 után a torony csúcsának csorbájában pihenhetünk meg (egy szeg).
      A két mászóút utolsó két közös kötélhosszán (12.-13.kh) a III+-IV- nehézségű természetes mászás sűrűn szegezett mesterséges szakaszokkal (A0-A1) váltakozik. A 40 méteres kötelek kiérnek a mászóút vonalában nőtt második vastag fenyőig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Bányászok útja Székelyek útja Június 16 mászóút

      A szoros legmagasabb falszakaszán egymással párhuzamosan, és egymás közvetlen közelében három út húzódik. Ezek a Balánbányai Bányász Sportegyesületnél leigazolt sziklamászók együttes munkájának eredménye. 1978 júniusában kilenc hegymászó – Crîşnic Gelu, Gábor Nicolae, Ilyés József, Kajtsa Károly, Kiss Tivadar, Krutsch Matei, Lőrinczi Dénes, Tőke Dénes, Ţurcaş Ştefan – egy időben fogott neki az utak kiszegezésének, és egy teljes héten át egymást váltogatva haladtak. Jellemző az erdélyi hegymászásra a csapat nemzetiségi összetétele: találunk köztük erdélyi románt, bánsági svábot, nagyváradi magyart, gyimesi csángót, a székelységet pedig felcsíki, gyergyói és udvarszéki legények képviselték.
      Az akció érdekessége még az volt, hogy erre a hétre mindannyian felköltöztek az utólag Rezervációnak elnevezett párkányra. Ivóvizet és élelmet 80 méteres kötélen húztak fel maguknak. A szakosztály edzője nem a kipusztulástól féltette a Rezerváció lakóit, hanem a napsugarak káros hatásától akarta megvédeni őket (lásd az üdülőhelyen üzemelő Napsugár nevű éjszakai mulatót). Az eredmény a szoros három leghosszabb, de közel sem legnehezebb mászóútja lett. Biztonságosan szegezett, de nagyon ritkán mászott utak.
      Az utak részletes leírását, valamint a csapat összetételét a balánbányai hegymászó szakosztály edzője, Ilyés József bocsájtotta a rendelkezésünkre.

P6 * BÁNYÁSZOK ÚTJA 6A
(TRASEUL MINERILOR / ROUTE DER BERGMÄNNER)

Első megmászás: Kajtsa Károly (em), Ilyés József, Gábor Nicolae, Crîşnic Gelu, Krutsch Matei, Lőrinczi Dénes, 1978
Hossza: 403 m=13 kh	Szintkülönbsége: 295 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

      1. kh: Enyhén jobbra tartó repedés mentén 15 m A1. Két métert balra harántozunk (V-) a kényelmetlen biztosítóhelyre (3 szeg).
      2. kh: Tíz méter A1 és A2 között váltakozó szegsor áthajlás alá vezet. Expanziós szegeken 3 métert jobbra harántozunk. Az átlépés a boltozat alatt V- nehézségű. Füves szakasz (5 m IV-) vezet a kényelmetlen biztosítóhelyre (3 szeg és fa).
      3. kh: Sima falon mászunk, 10 méteren A0 váltakozik IV+-szal. Mosott sziklás vályúban a kőzet réteges, hasadozott. A biztosítóhely már a Rezerváció párkány fenyői között van.
      4. kh: Kőgörgeteges, füves, II-es nehézségű szakasz vezet a felső sziklafal tövéig. Balra ereszkedünk nagyobb tiszafa csoportig.
      5. kh: A tiszafák közül indulunk és 8 métert balra harántozunk (A1). A bevágás nehézsége A1, de a nagy távolságra ütött szegek között gyakran kell természetes fogásokba kapaszkodnunk. A kényelmetlen biztosítóhelyen 3 szeg.
      6. kh: Balra harántozunk (5 m III-), majd néhány szeg füves vályúba vezet, amelyben 25 métert mászunk (IV-). Kétágú kicsi fenynél állunk meg (3 szeg).
      7. kh: Kezdetben füves párkányokon, majd füves horony mentén mászunk. A kötélhossz nehézsége III+ és IV- között váltakozik. Köztes biztosítószeg nincs, de több fenyő mellett haladunk el. A kényelmes biztosítóhely kisebb tornyocska tetején van (2 szeg).
      8. kh: Balra tartunk és 20 m magas horonyba jutunk: alsó felén terpeszmászással, felső részén kéménymászással haladunk (IV+ és V-). A horony tetején mozgó tömb, ezen a horony falának körömfogásain lépünk át (V+). A kémény folytatásában füves vályú (12 m III+ és IV-). A biztosítóhely sudár fenyőnél van, szeg nélkül.
      9. kh: A füves vályúban haladunk két fenyőfáig. Innen a vályú függőlegessé válik, egymástól nagy távolságra ütött szegeken, néhol körömfogásokon mászunk (IV-, a szakasz vége IV+). A biztosítóhely nagyon kényelmetlen, szegeken lógva (4 szeg).
      10. kh: Függőlegesen felfele indulunk, 3 méter után átlépés jobbra (IV+), majd 2 méter után újabb átlépés, ezúttal balra (IV+). Létrázás következik (A1-A2), majd a kötélhossz 30. méterénél jobbra harántozunk (2 m V+). Repedés mentén bajor-(Piaz-) technikával haladunk (8 m IV+, faék és szeg). A nagyon kényelmetlen biztosítóhelyen 7 szeget találunk, ezek zsinórral vannak összekötve.
      11. kh: Füves vályún felfele 5 m IV-. Jobbra kilépés következik, a sziklatömb mögött "eldugott" füles szeg. Repedésen 3 métert mászunk (V+), a szakasz végén gömbölyű fogásokon "gyors" kilépés balra. Balra tartó repedés mentén 7 m IV+ bajor-technikával. Tíz méter hosszú függőleges falszakasz, a végén IV+-os átlépés jobbra. A biztosítóhelyen 3 szeg.
      12. kh: Széles horonyban terpeszmászással haladunk. Vigyázat: öt méter után jobbra 3 szeg látható, a mi utunk nem erre vezet, hanem egyenesen felfele. Keskeny repedés mentén enyhén balra tartó szegsor húzódik. V--os átlépéssel újabb horonyba jutunk, ezen szeg nélkül felfele 5 m IV+. A kényelmes biztosítóhely fenyőfa mellett van.
      13. kh: Balra tartó fűpárkányon 20 m IV , majd repedés mentén 5 m IV bajor-mászás. A repedés tetején ingó sziklatömb. Innen már elemi kapaszkodással jutunk ki a fenyők közé.

P7 * SZÉKELYEK ÚTJA 6A
(TRASEUL SECUILOR / ROUTE DER SZEKLER)

Első megmászás: Krutsch Matei (em), Crîşnic Gelu, Lőrinczi Dénes, Kajtsa Károly, Ilyés József, Gábor Nicolae, 1978
Hossza: 414 m=12 kh	Szintkülönbsége: 300 m
Nehézségi osztály: 6A	Időtartam: 6-8 óra

      A mászóút első négy kötélhossza közös a Bányászok útjával
      5. kh: 33 méter. Ferdén jobbra húzódó repedés nagyméretű áthajlás alá vezet, ahol 3 métert balra harántozunk és megállunk.
      6. kh: 35 méter. Folytatjuk a balra harántozást (6 m) és jobbra tartó repedéshez érünk. Néhány áthajló küszöbön mászunk át, és 18 méter után a második balra harántozáshoz érünk, amely fogások híján kényes egyensúlygyakorlat. Repedést követve kisebb teraszra érünk.
      7. kh: 40 méter. Füves horony magányos, sudár fenyőhöz vezet.
      8. kh: 40 méter. Folytatjuk a horonyban a mászást, 20 méter után kilépünk a bal oldali sziklafalra. Nagyon egészséges természetes fogásokon és megbízható szegeken folytatjuk a mászást. A kötélhossz nagyméretű áthajlás alatt ér véget.
      9. kh: 38 méter. Három métert harántozunk jobbra széles, áthajló repedéshez. Az áthajláson két V-profilszeg segít át. A kötélhossz folytatásában igényes természetes mászással repedés mentén haladunk.
      10. kh: 38 méter. Hat métert felfele mászunk, majd 3 métert szegeken jobbra harántozunk. Repedés vonalát követjük barlangszerű mély horonyig. Fölötte fűpárkány, mely újabb kémény aljához, kényelmes biztosítóhelyre vezet.
      11. kh: 40 méter. A nagyon szűk horonyban lehetetlenség kéménymászással haladni. Szegek segítenek a horony hosszában, majd az áthajló kijövetelnél is. Nagyméretű sziklatömbök közé jutunk. Fűpárkány fölött repedés nélküli falszakasz, ezen 5 expanziós szeg vezet át vékony fenyőhöz.
      12. kh: 40 méter. Élesen kirajzolódó repedés vezet enyhén jobbra a fal tetejére.

P8 * JÚNIUS 16 MÁSZÓÚT 5B
(TRASEUL 16 IUNIE / ROUTE DER 16 JUNI)

Első megmászás: Tőke Dénes (em), Ţurcaş Ştefan, 1978
Hossza: 422 m=14 kh	Szintkülönbsége: 300 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 6-8 óra

      1. kh: A 31. kilométerkőtől indulunk és 5 m A1-es szakaszt mászunk meg. Enyhén áthajló 5 m A2-es szakasz következik. Nagyon nehéz (A3) nyújtott jobbra átlépéssel fűpárkányra jutunk, melyen 10 métert vízszintesen jobbra harántozunk (III+, 3 szeg). A kényelmetlen biztosítóhely a fűpárkány közepén van (6 szeg).
      2. kh: Folytatjuk a jobbra harántozást (7 m III+). Öt métert füves, szabdalt sziklákon felfele mászunk (A1). Kisméretű kémény 9 méterét IV+–os természetes mászással küzdjük le. Balra harántozunk (3 m IV+) fenyőfához, melynek tövében kényelmesen állhatunk meg.
      3. kh: Enyhe dőlésű füves falszakaszon 23 m A1-es szegsor vezet. Áthajló 4 méteres szakaszt természetes mászással küzdünk le (IV-). Három méter III nagyméretű áthajlás alá vezet, ahol széles párkányon kényelmes helyzetből biztosíthatunk (2 szeg és fenyő).
      4. kh: Az áthajlás 5 m A2, tetején A3-as kilépéssel. Enyhén jobbra tartva 10 métert létrázunk (A1), majd jobbra átlépéssel (IV-) keskeny küszöbre jutunk. Fölötte 3 m A1 vezet felfele, innen balra harántozunk, és füves, bozótos horonyba jutunk. A horony mentén 19 m III- és felérünk a Rezerváció párkány jobb oldali sarkába.
      5. kh: A mászóút vonala a vékony juharfától 15 méterre balra folytatódik. Öt méter A1 (4 szeg) rézsútosan balra húzódó horony alá vezet. A horony 10 métere nehéz természetes mászás (V-). Tíz méter A1 keskeny füves párkányon ér véget (4 szeg).
      6. kh: Ebben a kötélhosszban többnyire természetes mászással haladunk. Tíz méter IV- balra tartó fűpárkányon, 10 m köztes szegekkel ellátott IV+ (létrázva A1), az utolsó 8 méter III- és jobbra, vékony fenyőhöz vezet (2 szeg).
      7. kh: A végig könnyű (II) kötélhossz kezdetben balra tart, majd füves vályú mentén felfele. Elvált tömb bal oldalán mászunk fel, és vékony fenyőhöz érünk (2 szeg).
      8. kh: Mosott lap tövében, a fűpárkány peremét követve balra és lefele tartunk (III, ajánlott a Dülfer-harántozás). Horony aljában, fenyőcsoportnál állunk meg (1 szeg).
      9. kh: A függőleges, füves horony közepesen nehéz: IV+ 2 köztes szeggel. Mosott horony alá érünk és egyetlen gyűrűs szegből biztosítunk.
      10. kh: A mosott horony alsó 5 métere V+, a következő 10 méter IV+. Innen a kémény kiszélesedik és 10 métert terpeszmászással haladunk (III+). A kényelmes biztosítóhely vastag juharfánál van.
      11. kh: Vályú bal oldalán, fűpárkányokon mászunk (10 m III+), 5 méter tornyocska tetejére vezet. Hét métert felfele mászunk, majd 4 métert jobbra harántozunk. Függőleges, tömbökre szabdalt falra jutunk. A bal oldali repedést követjük (20 m A1), majd jobbra harántozással (6 m IV-) áthajló, széles horony aljához érünk (3 szeg).
      12. kh: Az áthajló horony a mászóút kulcsszakasza. A kezdeti 5 m A2 után 17 méter maximális nehézségű (VI+) horonymászás következik. A kémény jobbra dől, áthajló és erősen "kiköpős", az egyetlen köztes szeget beszorult kőtömb mögött találjuk. A tömb fölötti szűk szakaszon jobb vállkulccsal próbálkozzunk, fordítva nem megy! A kémény végén 3 m A2 négy zsinórral összekötött szeghez, kényelmetlen biztosítóhelyre vezet.
      13. kh: Továbbra is a horonyban haladunk, amely azonban már jóval enyhébb: 30 m IV+. A kötélhossz utolsó 5 métere (IV-) balra emelkedő párkányon húzódik és öt egymáshoz kötözött szeghez vezet.
      14. kh: A kötélhossz végig jobbra tart, és közepesen nehéz természetes mászással a Szurdok-kő felső peremére vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Kis-torony fala

KIS-TORONY FALA

T0	Ø	Teraszok útja	5B
T1	*	Kis-torony fal harántozása	6A
T2	*	Pokol Alkonya mászóút	nh(6A)
♥ T3	*	Kis-torony repedése	4A
T4	*	Fémkohászok útja	5A
T5	Ø	Névtelen-mászóút Iaşi	5B
T6	ø	Iaşi '75 mászóút	5B

      A Kis-torony fala mintegy 500 méterrel a Kis-Békás torkolata fölött kezdődik, magassága ezen a szakaszon még jelentéktelen, de a vízfolyás irányába haladva fokozatosan nő. A fal vonala kezdetben követi a Kis-Békás-patak ÉNy-i irányú lefutását (ez a délnyugatnak néző falszakasz), a patak torkolata fölött ÉK-nek fordul (északnyugatnak néző falszakasz), majd a Km31 fölött emelkedő mély horonynál ér véget. Ezek szerint a Kis-Torony fala is két élesen elkülönülő, egymással derékszöget alkotó falszakaszra oszlik. Nevét a patakok összefolyásától kissé balra emelkedő, toronynak kinevezett jelentéktelen sziklabordáról kapta. A Kis-torony falának útjait vagy csak nagyon ritkán, vagy pedig egyáltalán nem másszák. A Fémkohászok útján és a Kis-torony fal harántozásán az utóbbi évtizedekben mindössze egy-egy kínkeserves próbálkozásról tudunk. A Teraszok útját évekkel ezelőtt egy hatalmas sziklalap leszakadása tette megmászhatatlanná. A jászvásári (iaşi-i) utakat is messze elkerülik a sziklamászók a már említett okok miatt: hosszú szakaszokat felülről beereszkedve szegeztek ki, nélkülözhetetlen szegeket szedtek ki utólag, természetes fogásokat faragtak le, hogy ezzel is növeljék az út nehézségét.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

SZURDOK-KŐ – Kis-torony repedése

♥ T3 * KIS-TORONY REPEDÉSE 4A
(FISURA TURNULEŢULUI / RISS DES KLEINEN TURMES)

Első megmászás: Stătescu Alexandru, Alexe Dumitru, 1957
Hossza: 268 m=8 kh	Szintkülönbsége: 242 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 3-5 óra

Jellege: 85%-a természetes mászás (38 m II, 180 m III, 10 m IV);
              15%-a mesterséges mászás (10 m A0, 30 m A1)


      Bizonytalanul szegezett, hoszszú, jellegtelen útvonal. Alsó része füves és omlékony, felső fele nyújt kevés szép mászást és némi vigasztalást. Ritkán járt út.
      Az első négy kötélhosszon nagyon meredek füves lejtők III-IV-es sziklaszakaszokkal váltakoznak. Gyéren szegezett, kötélhosszanként 1-2 szeggel. A 4. kh végén kényelmes üregben, három szegnél állunk meg.
      5. kh: Az üreg fölött függőleges fal széles, áthajló repedéssel. Az út megnyitói kikerülték ezt a nehéznek ígérkező repedést és a fal tövében, füves szegélyen 10 métert balra harán-toztak (II). A szegélyről A1-es szeglétra húzódik előbb átlósan jobbra, majd a széles repedéssel párhuzamosan felfele. Ezen a szakaszon több kilazult szeg van. Ferde küszöbön állunk meg (3 szeg).
      6. kh: A balra látható szegek a Kis-torony fal harántozása úthoz tartoznak, a mi útvonalunk 4 m jobbra harántozással visszakerül a fal főrepedésébe, amely itt már horonnyá szélesedik. A kémény kezdetben enyhén áthajló, majd füves vályúként folytatódik. Innen elhagyjuk vonalát, és a jobb oldali sziklaélre mászunk ki.
      7. kh: Élvezetes, könnyű mászással a sziklaélen haladunk tovább (II-III-). A kőzet "egészséges", a fogások nagyméretűek és biztonságosak. A kötélhossz végén a sziklaél ellaposodik és lankás, füves térségre jutunk. Két szomszédos vastag fenyőnél állunk.
      8. kh: Rézsútosan balra emelkedő fűpárkányon visszajutunk a vályúba (II), amely elkeskenyedik és kéményben végződik. Kényelmes fogásokon érünk ki a bal oldali gerinc élére (III). A biztosítóhely a gerinc rovátkájának bal oldalán van (szeg és nyárfa).
      Fenyőkkel tarkított meredek lejtőn hosszú és fárasztó kapaszkodással érjük el a Szurdok-kő peremén húzódó csapást.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ –CSÍKI-BÜKK TÖMB

MÁRIA-KŐ – CSÍKI-BÜKK TÖMB

Sziklamászó zónák:

       Fekete-torony
       Mária-kő nyugati fala
       Csíki-Bükk falai

      A Fekete-Hagymás csúcsából kiinduló és északi irányba húzódó gerincvonulat, nyergektől tagoltan ugyan, de megszakítatlanul húzódik a Pokol-torokig. A vonulat a Békás-patak és a Kis-Békás-patak között emelkedő Csíki-Bükk és Mária-kő nyúlványokban végződik. Ezt a két hegyet a Cifra-mező nyerge választja el, a Csíki-Bükk pedig a Vereskő-nyergen át kapcsolódik a Gyilkos-havashoz.

Mária-kő

      A Mária-kő ritkán járt, nehezen megközelíthető tömbjét É-ról és Ny-ról a Békás-patak határolja, ÉK-ről, K-ről és DK-ről pedig a Kis-Békás-patak fogja körül. Legeltetésre és kaszálásra alkalmatlan, sziklafalakkal vagy nagyon meredek erdős-sziklás lejtőkkel körbevett tetejére csak fát vágni járnak fel nagyritkán a kisbékási gazdálkodók. Három sziklafal övezi. A Kis-szerpentini turistagócpont, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztásával szemben emelkedik a Nyugati-fal, a sziklamászók szűkebb értelemben ezt nevezik Mária-kőnek.
      A tömb legmagasabb pontja, a Mária-kő főcsúcsa (1125 m) a Nyugati-fal peremén található. A Kis-Békás torkolata fölött emelkedő mellékcsúcsot (1048 m) az Északkeleti-fal öleli körül. Mindkét csúcs a környék legszebb kilátópontjai közé tartozik.
      Az Északkeleti-falat a 850–900 méteres szintgörbék magasságában vízszintesen húzódó, keskeny, erdős párkány szakítja meg. A párkány alatti 70–100 m magas falszakasz a Kis-Békás szurdokából a Nagy Szerpentin felé kanyarodik, ennek az alsó falszakasznak a nyugati sarka a Fekete-torony.
      A Mária-kő déli oldalán emelkedik a Délkeleti-fal, ez mintegy 400 m széles és 100–150 m magas. Ezen a falon 1985 őszén nyitottak egyetlen közepes nehézségű mászóutat (Angyalok harántozása). A Délkeleti-fal 1060 m magas csúcsáról pompás kilátás nyílik a Kis-Békás-szorosra és a Szurdok-havasra.
      A Nyugati-fal jobb oldali szárnyán, egymáshoz nagyon közel halad a Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja. Az oltár középső része lépcsőzetes, a legfelső, mintegy 50 m magas falszakaszon húzódik a Szirtifecskék repedése és az Áthajlásos-mászóút. A baloldali szárnyat két párhuzamos, mély horony barázdálja, itt haladnak a legújabb keletű utak, a jászvásári (iaşi-i) alpinistáktól 1980-ban megnyitott Tücsök- és Olimpia-mászóutak.




      A Mária-kő elnevezés a XIX. század végének turistáitól származhat, a helybeliek – pontosabban a nyaranta a kaszálókra felköltözködő békási Ţifrea, Doarvoaş és Dandu családok – ezt az elnevezést nem ismerik. Ők a meredek sziklafalakkal várszerűen körbevett csúcsot Piatra Poienii-nek ('tisztás köve') nevezik. Ez az elnevezés a Cifra-nyereg kiterjedt kaszálóira utal, mert magát a "tisztás kövét" mindenütt sűrű fenyves borítja. A helyi elnevezések között semmi Máriával kapcsolatosat nem találtunk. Az a feltételezésünk, hogy a XIX. század kirándulói eredetileg az Oltár-kőt nevezték Mária-kőnek vagy Mária szobornak, a Mária-kő szárnyas oltárra emlékeztető Nyugati-falát pedig Oltár-kőnek, az csupán a szóbeszédre támaszkodik. Az akkori idők romantikus, lelkendező túrabeszámolói a költői tájleírások mellett nagyon kevés és zavaros földrajzi információt tartalmaztak.

Csíki-Bükk

      A Csíki-Bükk tömbjét, Ny-ról és ÉNy-ról a Békás-patak határolja, É-ról és ÉK-ről a Cifra-nyeregből eredő két csermely, K-i oldalának lejtői a Kis-Békás-patakig nyúlnak le. Délen a Vereskő-nyereg választja el a Gyilkos-havastól, ÉK-en pedig a kettős Cifra-nyereg a Mária-kő tömbjétől. Csúcsa 1263 m magas, kisebb háromszögelési gúla (métafa) jelöli. A csúcs ÉK-DNy irányú gerincét sziklataraj díszíti, melynek magassága sehol sem haladja meg a húsz métert, így elvész a fenyvesben. A csúcsról nem nyílik kilátás, de 20 métert ÉNy-nak ereszkedve belátható a Békás-szoros vidéke, ha pedig a kelet felé ereszkedő sziklapárkányon teszünk meg 30 métert, úgy a Kis-Békás vidéke látszik.
      A sziklatömb nevének eredetére nem sikerült rábukkannunk, az 1864-es Pesty Frigyes féle helynévösszeírásban Csikibük formában már szerepel. Feltételezhető, hogy az elnevezés a Gyergyóban is gyakori Csíki családnévből származik.
      Sziklamászó szempontból jelentős a Csíki-Bükk nyugati oldalán emelkedő, 160 m magas Nyugati-fal, amely a szemközti Kis-Cohárd Kapubástyájával a tágabb értelemben vett Békás-szoros felső bejáratát képezi. Ha letekintünk a Nyugati-fal 1173 m magas pereméről, akkor több mint kétszáz méter mélységben látjuk alattunk az országútat és a Békás-patakot, de kilátás nyílik innen az üdülőtelepre, a szemközti Tündérkertre és a Gyilkos-havasra is.
      A tömb déli oldalát a jóval szerényebb magasságú Déli-fal övezi. Ennek Ny-i sarka a háromszög alakú, vöröses kőzetű Posta-fal. A sziklamászók helytelen szóhasználata a Posta-fal elnevezést kiterjesztette az egész Déli-falra. A Nyugati- és a Déli-falat széles, fenyves vályú és mélyen lenyúló, éles sziklagerinc, a Csíki-Bükk gerince választja el egymástól.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony

FEKETE-TORONY

N1	0	Függetlenség-mászóút	5A
N2	*	Barlangok repedése	4A
N3	***	Fekete-repedés	5B

      A Fekete-torony a Békás-szoros jobb oldalán, a műút Km30+220 és Km30+350 pontjai között emelkedik. Magassága a Fekete-repedés vonalán mindössze 110 m, de még a csúcs esésvonalában sem haladja meg a 150 métert. A tornyot a Mária-kő Északkeleti-falának felső részétől a 875 m magasságban lévő Fekete-torony nyerge választja el, Ny-ról meredek, agyagos vályú határolja, a Fekete-barlang hornya. Az Északkeleti-fal alsó és felső falszakasza közti erdős párkányon jól kitaposott csapás húzódik, ez a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjánál kezdődik, és rövid emelkedő után vízszintesen folytatódik a sziklafal peremén, a tágas parkolóhely fölött. A Fekete-barlang hornya fölé érve a csapás jobbra kanyarodik és meredek völgyecske mentén kapaszkodva a Fekete-torony nyergébe vezet. Innen a felső falszakasz tövében halad tovább, néhol nagyon keskeny sziklaszegélyeken, megkerüli teljes szélességében az Északkeleti-falat, majd a délkeleti hegylábon a Kis-Békás szurdokába ereszkedik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony mászóútjainak beszállása

A mászóutak beszállásai

      A Fekete-torony mászóútjai egymás közvetlen szomszédságából indulnak. A Km30+350 pontnál lévő híd fölött széles sarokrepedésű, néhol enyhén áthajló bevágás emelkedik:

N1 0 Függetlenség-mászóút 5A

      A Függetlenség-mászóút beszállásától 15 méterre jobbra, a fal tövében heverő első nagyobb sziklatömbtől kezdődik a

N2 * Barlangok repedése 4A

      A Fekete-torony tövében heverő második nagyobb tömb oly módon támaszkodik a sziklafalhoz, hogy tágasabb odut képez. Közvetlenül a tömb mellől kezdődik a

N3 *** Fekete-repedés 5B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Lejövetel a Fekete-toronyról

Lejövetel a Fekete-toronyról

      A Függetlenség-mászóút és a Barlangok repedése a Fekete-torony taraján végződik, a csúcsig enyhén emelkedő sziklás terep vezet. A toronynak a mászóutakkal átellenes oldala fenyvessel borított, könnyen járható lejtő. Az utak végeztével azon kell igyekeznünk, hogy a Fekete-torony nyergébe jussunk, akár a torony csúcsán át, akár a fenyves oldalt harántozva. A Fekete-repedés a torony mély csorbájába ér ki. A páholyszerű kiszállás magasságában harántozzuk a Fekete-torony menedékes, fenyves hátát, a kevés figyelemmel jól követhető csapás néhány méterrel a Fekete-torony nyerge alá ér.
      A nyereg alól meredek völgyecske ereszkedik ÉNy-i irányba, 150 m után meredeken letörik, és az agyagos, rendszerint nagyon csúszós Fekete-barlang hornyában folytatódik. Ha a beszállásokhoz akarunk visszatérni, akkor óvatosan az agyagos hornyon is leereszkedhetünk, és egyúttal meglátogathatjuk a télen nagyon szép jégoszlopairól híres Fekete-barlangot. Sokkal kényelmesebb útvonal az, amelyik a csúszós horony fölött balra tér, és a parkolóhely fölött emelkedő sziklafal peremén halad. A könnyen követhető csapás a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjához vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Barlangok repedése

N2 * BARLANGOK REPEDÉSE 4A
(FISURA GROTELOR / RISS DER HÖHLEN)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Chiciorea Ion, 1956
Hossza: 111 m=4 kh	Szintkülönbsége: 122 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 62%-a természetes mászás (10 m II, 23 m III, 36 m IV);
              38%-a mesterséges mászás (5 m A0, 37 m A1)


      Ritkán mászott út. Kőzete mállékony, a szegek java része laza, és sok a füves szakasz. A névadó barlangok száma összesen egy, és az is 15 méter mélységben záródik. Első kötélhossza széles, fenyves párkányra vezet, és itt keresztezi a Függetlenség-mászóút vonalát. Figyelem: a párkányon felfele haladva a 25 méter után nyíló keskeny repedés a Függetlenség-mászóút folytatása, a Barlangok repedéséig innen még 50 métert kell másznunk a fák között. A 2. kh kezdetén 15 m A1 vezet a széles boltívű barlangszádához. A 3. kh-ban az első megmászók a folytonos repedésnek mintegy 8 méteres szakaszát bizonytalan fűpárnákon megkerülték (IV-).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Függetlenség mászóút

N1 FÜGGETLENSÉG-MÁSZÓÚT

Első megmászás: Manea Cezar, Nagy Miklós, 1977
Hossza: 6 kh	Szintkülönbsége: 115 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-5 óra

      Az út a középső szakaszán kevés szegezési lehetőséget nyújtó félköríves repedést követ. Megnyitói, az ország élvonalához tartozó brassói sziklamászók a biztosíthatatlan szakaszokat nehéz és kockázatos természetes mászással lépték át. Az út újramászásra történt néhány kísérlet, de ezek szinte egytől egyig balesettel végződtek. A helyi Salvamont-csapat tagjai 2007-ben fúrt szegekkel biztonságossá tették az utat, részletes leírását azonban többszöri kérésünkre sem bocsájtották rendelkezésünkre.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Fekete-torony – Fekete-repedés

N3 *** FEKETE-REPEDÉS 5B
(FISURA NEAGRĂ / DER SCHWARZE RISS)

Első megmászás: Udrea Gheorghe, Focşe Ştefan, 1957
Hossza: 111 m=5 kh	Szintkülönbsége: 110 m
Nehézségi osztály: 5B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 50%-a természetes mászás (20 m III, 25 m IV, 10 m V);
              50%-a mesterséges mászás (13 m A0, 37 m A1, 6 m A2)


      Biztonságosan szegezett, nehéz, de változatos és szép mászóút. Egyike a Békás-szoros legnépszerűbb, leggyakrabban járt útjainak. A Fekete-repedés hegymá-szás-történeti érdekessége, hogy ez a Békás-szoros első útja, me-lyet nem gyalog, hanem bicik-livel másztak meg (Pupák F. László, Kiss Tivadar, 1984).
      Az 5. kh tíz méter hosszú bevágása a mászóút kulcsszakasza. Enyhe áthajlással kezdődik (egy biztos csőszeg), majd szinte függőlegesen folytatódik. A bevágás bal oldali lapja rücskös, a mászócipő nagyon jól tapad rajta, a sarokrepedés éles peremén pedig biztonságos fogásokat találunk. Eredetileg a bevágás hosszában egyetlen szeg sem volt, a most itt található bizonytalan faékeket Obermayer Péter 1969-ben bekövetkezett halálos balesete után verték be. A diéder "tisztán", mesterséges segédeszközök nélkül mászva meglehetősen nagy kézerőt igényel (V+), a korhadt, nyikorgó ékeket használva nehézsége A1. A bevágás fölötti szegsor (A1) szélesebb peremre, innen pedig 4 m III- (2 szeg) a gerinc mellvédje mögé, kényelmes, páholyszerű biztosítóhelyre vezet (önbiztosítás fenyőfától).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Nyugati-fal

MÁRIA-KŐ NYUGATI FALA

M1	Ø	Tücsök-mászóút	4A
M2	Ø	Olimpia-mászóút	4B
M3	*	Szirtifecskék repedése	4A
M4	*	Áthajlásos-mászóút	5A
M5	***	Ficsúr-mászóút	5A
M6	***	'67-es Finálé útja	4B

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Nyugati-fal mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A Kis Szerpentin felső száráról, a Kő-kapu alatt 40 méterrel kezdődik a sárga háromszöggel jelzett széles szekérút. Ez kezdeti két rövid kanyar után előbb K-i, majd ÉK-i irányba tart, 200 m után nyitott térségre, kőgörgeteggel borított tisztásra ér és élesen jobbra, D-i irányba kanyarodik. Az út fölött tiszteletet keltően magasodik az oltár jobb oldali szárnya, élvonalában tekintélyes áthajlás-sorral.
      A Szirtifecskék repedése és az Áthajlásos-mászóút felé a kanyarban kell letérnünk a szekérútról. A tisztás felső szögletében nagyobb sziklatömb, mögötte gyenge csapás kezdődik, mely a meredek, erdős oldalon el-elveszve a Mária-kő középső fala és a baloldali oltárszárny által alkotott szögletbe vezet. Innen meredek, de könnyen mászható, 30 m magas bevágáson jutunk a Középső párkányra. Ez a párkány 40-50 m széles, sűrű fenyvessel borított és 160 méteren folytatódik jobbra, majd függőleges sziklafal peremén szakad meg. Itt, a párkány végén található a Ficsúr-mászóút harmadik biztosítóhelye. A Felső-párkányra ugyancsak a baloldali sziklagerinc szögletében jutunk fel, a keskeny hornyon már nehezebb és kockázatosabb is a felkapaszkodás. Ez a párkány már jóval keskenyebb, fenyők is gyérebben nőnek rajta. A bal saroktól 25 méterre jobbra hatalmas, háromszög alakú kőtömb válik el a faltól, jobb oldalán 10 m magas horonnyal:

M3 * Szirtifecskék repedése 4A

      A Szirtifecskék repedése (Fozocoş Paul, Muntiu Liviu, 1955) egyetlen, közepesen nehéz kötélhossz, melynek beszállásához a menedékháztól 220 méter szintkülönbséget kell megmásznunk. Azoknak ajánlhatjuk, akik élvezik a könnyebb csavargásokat, szeretnének megismerkedni a Mária-kő párkányaival és nem a gyalogösvényen akarnak a csúcs kilátópontjára feljutni. Hossza: 38 m=1 kh. Szintkülönbsége: 35 m. Nehézségi osztály: 4A. Időtartam: 1/2–1 óra. Jellege: 84%-a természetes mászás (24 m III, 8 m IV), 16%-a mesterséges mászás (6 m A1).

      A párkányon tovább haladva nagyobb áthajlás alatt elsőrangú bivakhelyet találunk. Fozocoş Paul visszaemlékezései szerint fiatalkorában háborítatlan pásztorórákat töltött itt. Természetesen Paul pásztoróra helyett egy sokkal népiesebb kifejezést használt. Derékszögben megtörő sziklafal állja utunkat, 45 métert ereszkedünk a párkány alsó pereme felé és nyitott, fák nélküli részre érünk. 10 méterrel odébb függőleges, keskeny repedés füves küszöbre vezet, a repedésben sziklaszeg:

M4 * Áthajlásos-mászóút 5A

      Az Áthajlásos-mászóút minden bizonnyal nyomdahibából kifolyólag szerepel 5A nehézségűnek az 1978-as kiadású Cristea-kalauzban. Az út vonalán mindössze egy kötélhossznyi könnyű létrázás és 9 méteres áthajló szakasz támaszt némi nehézséget. Sűrűn szegezett, de a szegek között igen sok a gyenge. Az egész út azt a benyomást kelti, hogy a kezdő sziklamászók közismert szegezési kényszerének "eredménye". Hossza: 72 m=3 kh. Szintkülönbsége: 50 m. Nehézségi osztály: ?5A? Időtartam: 1–2 óra. Jellege: 43%-a természetes mászás (31 m III), 57%-a mesterséges mászás (32 m A1, 9 m A3).

      A Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja felé a kőgörgeteges tisztástól tovább követjük a jelzett szekérutat. Ez 110 méteren párhuzamosan halad a sziklafallal, majd bekanyarodik az erdőbe. A kanyarból kőtörmelékes hajlat mentén csapás kapaszkodik balra és 80 m után függőleges falacska tövébe vezet. A bal szélen, meredek szegélyen 10 métert mászunk és széles párkányra, nagyméretű áthajlás alá jutunk:

M6 *** '67-es Finálé útja 4B

      A széles párkány bal sarkából előbb felfele, majd átlósan balra mászunk néhány métert. Vízszintes szegélyről meredek fűlejtő emelkedik:

M5 *** Ficsúr-mászóút 5A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Lejövetel a Mária-kőről

Lejövetel a Mária-kőről

      A Ficsúr-mászóút és a '67-es Finálé útja egymástól néhány méterre ér véget. Két úton is leereszkedhetünk, "az egyik rövidebb, a másik hamarabb". A rövidebb változat óvatosságot követel, mert néhány szakaszán meredek sziklán kell lemásznunk. A két mászóút kiszállásától jobbra völgyfej, ezen leereszkedve keskeny, 11/2–2 méter széles, ferde sziklapárkányra érünk. Elővigyázatosan kötélbiztosítás nélkül is lejuthatunk a fal tövében húzódó ösvényre, mindvégig balra tartva a párkányon. Az ereszkedés közepe táján több személy befogadására alkalmas, tágas sziklaüreg nyílik.
      A távban hosszabb, időben talán rövidebb, de mindenképpen kényelmesebb csapás szintben átvágja az említett völgyfejet, rövid emelkedő után a sziklafal peremére ér, majd a balról, a Mária-kő csúcsa felől ereszkedő ösvénybe torkollik. Innen meredek vízmosáson jobbra is leereszkedhetünk, de az ösvény folytatása a Mária-kő D-i oldalát harántozó széles szekérútra vezet. Ezt jobbra követve a Cifra-nyeregbe jutunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – Ficsúr mászóút

M5 *** FICSÚR-MÁSZÓÚT 5A
(TRASEUL FECIOAREI / JUNGFRAU ROUTE)

Első megmászás: Vasilescu Dan, Bulgăr Alexandru, Dunca Dumitru, 1974
Hossza: 124 m=5 kh	Szintkülönbsége: 80 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 41%-a természetes mászás (6 m I, 19 m II, 10 m III, 14 m IV, 2 m V);
              40%-a mesterséges mászás (19 m A0, 29 m A1, 17 m A2, 8 m A3)

      Javarészt erősen kitett áthajlásokon haladó, jó erőnlétet követelő, nehéz mesterséges mászóút. Biztonságosan szegezett. Szépséghibája csupán, de értékét nem kisebbíti a 3. kötélhossz vízszintes harántozása, mely a Középső-párkányra vezető "vészkijárat". Néhány évvel ezelőtt hatalmas kőtömb szakadt le a Mária-kő faláról, ez a Ficsúr-mászóút ötödik (utolsó) kötélhosszát átmenetileg megmászhatatlanná tette.
      A 2. kh végén a biztosítóhely tágas párkánya szomszédos a 67-es Finálé útjának biztosítóhelyével, itt kényelmesen át is lehet jutni az egyik útból a másikba. A 3. kh vízszintes harántozása boltozat alatt, nedves, sáros szegélyen húzódik. Sűrűn szegezett, de ügyelnünk kell a szegek terhelésére. A harántozás széles, fenyves teraszra, a Középső-párkányra vezet, ahonnan ösvény ereszkedik a sziklafal tövébe.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

MÁRIA-KŐ – 67-es Finálé útja

M6 *** '67-es FINÁLÉ ÚTJA 4B
(TRASEUL FINALA 67 / KLETTERFINALE 67)

Első megmászás: Şapira Dorel, Fozocoş Paul, Udrea Gheorghe, 1967
Hossza: 91 m=3 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 18%-a természetes mászás (6 m II, 7 m III, 6 m IV);
              82%-a mesterséges mászás (12 m A0, 64 m A1, 8 m A2)

      Egyike a Békás-szoros legnépszerűbb, leggyakrabban mászott útjainak. Biztonságosan szegezett, vonalvezetése szép és látványos. A sziklamászó bajnokságok döntőire, a stopperórás mászóversenyekre készült ún. "finálétraszék" közül ez a legsikerültebb.
      1. kh: Az áthajlás ereszébe magasan elvert szeget egy kis akrobatikával érhetjük el. 4 m hosszú, áthajló, balra harántozás következik (A2). Terpeszlépéssel meredeken jobbra emelkedő szegélyre jutunk, mely boltozatos, balra ívelő bevágás alá vezet. A bevágás 16 méterét A1-re értékeltük, mert bár sűrűn szegezett (létra nélkül is mászható), a szikla több helyen áthajló. Sziklalapon át (5 m III+) tágas, fenyők szegélyezte teraszra jutunk: nagyon csábító köztes biztosítóhely. 4 m IV+ vezet az első szegig, majd 7 m A1 után 2 métert balra harántozunk. Bajor technikával rövid bevágáson mászunk fel (2 m IV+), majd rézsútosan balra kanyarodva 4 m III- és A0 után keskeny párkányra érünk. Három szegnél kényelmetlen helyzetből biztosíthatunk. 2. kh: Fokozatosan nehezedik a mászás: 14 m A0 és A1, majd 3 m áthajló A2-es szakasz következik. Vízszintes repedéshez érünk, ennek mentén 9 métert harántozunk balra: első harmada A1, a többi II. Széles párkányon állunk meg, fölötte balra, mintegy 4 méterre van a szomszédos Ficsúr-mászóút második biztosítóhelye. 3. kh: Az utolsó kötélhossz pontosan 40 méter! Ha köteleink nem érnének ki a tető fenyőjéig, akkor meredek fűlejtőn, egyetlen szegnél, kényelmetlen helyzetben kell megállnunk. A kötélhossz kezdeti harántozása 3 méteres egyensúlygyakorlat (A0). Széles, kezdetben erősen áthajló repedéshez érünk: 5 m A2, a korhadt ékek fölött csőszeg nyújt biztosabb mesterséges fogást. Zsinóregyenes, függőleges repedés következik, ennek 32 méterén (A1) úgy létrázzunk, hogy a néhol omlékony kőzetbe vert gyengébb szegeket óvatosan terheljük. A repedés végén fűpárnák teszik bizonytalanná a mászást, a rövidebb kötelek éppen itt szoktak "elfogyni". Jobbra emelkedő fűnyelv vezet a biztosítóhely vastag fenyőjéig.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Nyugati- és déli fala

CSÍKI-BÜKK NYUGATI ÉS DÉLI FALA

NYUGATI-FAL
♥ F1	**	Ablakos-horony	2B
F2	**	Oldódások útja	5A
F3	***	Sziklakönny-mászóút	5B
F4	**	Napsugár-mászóút	5A

DÉLI-FAL
♥ F5	*	Csíki-Bükk gerince	nh(1B)
♥ F6	**	Posta-fal útja	3A
F7	**	Kassiopeia-mászóút	5A
F8	*	Dugóhúzó-út	4B
F9	**	Egyetemi Sportklub útja	4A
F10	*	'78-as Finálé útjai
F11	**	Erdészek útja	4A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – mászóútjainak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A műút Km27+670 pontja fölött 35 m magas horony emelkedik, vonalán egyetlen kötélhossznyi, 2B-re hitelesített mászóút halad:

♥ F1 ** Ablakos-horony 2B

      Ha rászánjuk magunkat a horony sikerélményt éppen nem nyújtó megmászására, akkor az út végeztével a sziklaperem valamelyik fenyőjétől kötélen ereszkedhetünk vissza a műútra.

      Az övezet legjelentősebb mászóútjához a Km26+850 ponttól indul ösvény. Ez kezdetben átlósan emelkedik az erdőben, majd elvész, de tartva a kezdeti irányt 100 m után kiérünk a fenyvesből a Tündérek tornáca nevű nyitottabb részre. Átkelünk a kőfolyáson, élesen jobbra kanyarodunk és a mélyen lenyúló sziklaláb tövében 70 métert kapaszkodunk a beszállás messziről látható jeléig:

F3 *** Sziklakönny-mászóút 5B

      (A Sziklakönny-út beszállásához eljuthatunk a Csíki-Bükk gerincétől a meredek oldalt harántozó ösvényen is.)

      Az egykori posta épületétől jól kitaposott ösvény indul a Posta-fal irányába. Kisebb letöréshez érve az ösvény kettéágazik, a bal oldali ág vöröses kőgörgetegen meredeken emelkedik, és a fal tövében húzódó vízszintes fűpárkányra vezet. Innen két mászóút kezdődik:

♥ F5 ** Csíki-Bükk gerince (nh)1B
♥ F6 ** Posta-fal útja 3A

      A Csíki-Bükk gerince 1B nehézségű kiszegezetlen, kényelmes túra. Három kötélhosszon a Posta-fal peremét követjük, a gerinc függőleges része alól balra, a fenyves vályúba harántozunk, és ezt követjük mindaddig, míg a Nyugati-fal peremére könnyűszerrel kimászhatunk. Ha nem ereszkedünk a fenyves vályúba, hanem követjük a gerinc élét, akkor a Kassiopeia-mászóút utolsó kötélhosszának szegeit fedezhetjük fel. A Csíki-Bükk gerince olyan gyakorlott mászóknak ajánlott, akik a szikla nyújtotta természetes biztosítást alkalmazzák. Piros pontos út!

A Posta-fal útja másfél kötélhossznyi sűrűn szegezett, 3A-ra hitelesített, könnyű mászóút. Évtizedeken át a marosvásárhelyi alpinisták kedvelt túrája volt, mert már az első kötélhossz végéről egy 28 méteres ereszkedéssel visszatérhettek a Napsugár bárba. Ha a második rövid kötélhosszat is megmásszuk, akkor a sziklaél túlsó, ÉNy-i oldalán ereszkedhetünk le. Felújítva 2009-ben. Piros pontos út!

      A Posta-fal útja beszállásától 35 méterre jobbra repedés húzódik a sziklafalhoz tapadó borda mellett:

F7 ** Kassiopeia-mászóút 5A

      Ha az egykori posta épületétől induló és a sziklaletörés tövében kettéágazó ösvény jobb oldali ágát követjük, akkor 100 méter meredek emelkedő után a sziklafal mélyebb beszögelléséhez, balra áthajló egyenes bevágáshoz érünk:

F8 * Dugóhúzó-út nh(4B)

      A Dugóhúzó-út 35 métere akrobatikus erőmutatvány az áthajló bevágás mentén. Hitelesítve nincs, nehézsége a 4B fokozatnak felelne meg. Marosvásárhelyiek nyitották meg, ennek ellenére az út neve nem a közmegbecsülésnek örvendő, és a hegymászásban nélkülözhetetlen szerszámra utal, hanem a mászás során elvégzendő kényszerű és kényelmetlen tekeredésekre.

      A Dugóhúzó-út beszögellésétől 20 méterre jobbra, sárgásfehér repedés mentén három szeget fedezhetünk fel: az omlékony, nagyon bizonytalan egyetlen kötélhossz "elkövetőinek" szándékát nem sikerült kiderítenünk. Az ösvény vízszintesen húzódik tovább a fal tövében. 110 m után menedékesen emelkedő széles fűpárkány nyúlik be a falba, melyről sűrű szeglétra indul felfele: a reménykeltően kezdődő út két kötélhossz után megszakad, kiszegezője képtelen volt befejezni. Tovább haladva az ösvényen 60 méter után függőleges, keskeny bevágáshoz és ettől jobbra átlósan emelkedő vékony repedéshez érünk:

F10 * '78-as Finálé útjai

      A '78-as Finálé útjai három változaton csak felső biztosítással mászhatóak, sziklaszegek csak a teljesen sima, fogás nélküli szakaszokon vannak. A nehéz természetes mászástechnikával leküzdhető repedések elsőrendű edzőutak.

      Az ösvény, amely végigkalauzolt a Déli-fal tövében, enyhén emelkedni kezd és a Vereskő-nyeregben ér véget.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Lejövetel a Csíki-Bükkről

Lejövetel a Csíki-Bükkről

     


      A Nyugati-fal útjai közül kettő – az Oldódások útja és a Sziklakönny-mászóút – ér fel az 1173 méter magas kilátópontra. Innen kényelmesen leereszkedhetünk a Cifra-mező felé, ha az ÉK-i irányba húzódó, kezdetben halvány csapást, majd jól kitaposott ösvényt követjük. Az 1002 méter magas Cifra-nyeregből sárga háromszög jelzés vezet É-nak a Kis-szerpentini turistagócpont, az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház tisztása felé, vagy D-i irányban a Vereskő-nyergen át Gyilkostó üdülőtelepre.
      A hegymászók többsége az ortodox templom felé ereszkedő fehér téglalap jelzésen tér vissza, amely a Napsugár villa kertjébe vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Oldódások útja

F2 ** OLDÓDÁSOK ÚTJA 5A

Első megmászás: Kállai Mihály, Bíró Pál, 1985	Felújítva 2007-ben
Hossza: 180 m=4 kh	Szintkülönbsége: 130 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-4 óra

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Napsugár mászóút

F4 ** NAPSUGÁR-MÁSZÓÚT 5A

Első megmászás: Pop Iuliu, Nüber János, Bostan Ctin, 1984, 1976	Felújítva 2007-ben
Hossza: 180 m=4 kh	Szintkülönbsége: 153 m
Nehézségi osztály: 5A	Időtartam: 3-4 óra

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

CSÍKI-BÜKK – Sziklakönny mászóút

F3 *** SZIKLAKÖNNY-MÁSZÓÚT 5B
(TRASEUL LACRIMA DE PIATRĂ / FELSTRÄNEN ROUTE)

Első megmászás: Noaghiu Mircea, Pădureanu Constantin, Tódor Géza, Vass József, 1975	Felújítva 2008-ban
Hossza: 218 m=7 kh	Szintkülönbsége: 72 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 44%-a természetes mászás (8 m II, 61 m III, 17 m IV, 9 m V);
              56%-a mesterséges mászás (118 m A1, 5 m A2)


      A Csíki-Bükk látványos nyu-gati fala, amely a Tündérek tornáca fölött simán és tagolatlanul emelkedik, viszonylag későn akadt legyőzőjére. Valószínűleg az riasztotta el a sziklamászókat, hogy a kőzet tömörsége, és az összefüggő, folytonos repedések hiánya sok falfúrást fog igényelni. A brassói egyetemisták csapata mindössze 11 expanziós szeget használt fel a hosszú út kiszegezésénél. A rosszemlékű FRTA, a Román Hegymászó Szövetség papírformaságokra hivatkozva tagadta meg 1975-ben a mászóút hitelesítését (talán a leíráshoz mellékelt fénykép nem volt szabványméretű!). A rövid időn belül népszerűvé vált utat csak tíz évvel később hitelesítették 5B-re.
      Az út java részében mesterséges mászás, nehézséget leginkább az egymástól nagy távolságra ütött szegek elérése okoz. A kőzet több helyen omlékony, gyakoriak a gyenge, csak óvatosan terhelhető szegek. Az útvonal szépségét az adja, hogy a hatalmas, sima fal mindvégig teljes hosszában belátható, egyetlen kiugrás, hajlat sem csökkenti mélységérzetünket. A mászóút a hét kötélhossz folyamán – a számos jobbra-balra harántozás ellenére is – tartja a beszállás vonalát, a sziklafal tetején a nagyméretű átlós ereszt is pontosan ennek az egyenesnek a mentén lépjük át.

      1. kh: A fal alsó része enyhébb dőlésű füves lejtő. A kötélhossz végig III- nehézségű, 8 köztes biztosítószeggel. Fűszegélyeken haladunk, jobbra-balra kerülgetve a nehezebb szakaszokat. Kényelmes párkányon állunk meg biztosítani (2 szeg).
      2. kh: A biztosítóhelytől balra kerek sziklatömb emelkedik, peremén fűpárnák sora (17 m III-). A tömb tetejéről felfele létrázunk (A1e), majd 14 métert átlósan jobbra harántozunk. A harántozás eleje és vége A1, egymástól távolra ütött szegekkel, a közepe nagyon omlékony V-. Nyújtott jobbra lépéssel kitett, keskeny peremre jutunk, csenevész borókabokor mellett kényelmetlen helyzetben biztosítunk (2 szeg).
      A 3. kh A biztosítóhely szegélyén jobbra harántozunk (5 m IVe és 5 m A1). Függőleges repedés aljához érünk, ennek 5 méterén nagyon távol vannak egymástól a szegek, és a köztes fogások is megbízhatatlanok (A2). Füves szegélyen rézsútosan jobbra mászunk (III). Négy méter felfele (A2e) és 2 méter balra harántozás (A1) után kényelmetlen biztosítóhelyre érünk (2 szeg).
      4. kh: Függőleges szakaszon vezet a szegsor (18 m A1e). Az út vonalától jobbra kisméretű boltozatok, ereszek sora húzódik, ezek leszakadt táblák maradványai. A mászóút vonalán is több az elvált, kongó lemez, számtalanszor ezek peremébe kapaszkodunk. Füves szegélyen még 12 méter IV és kényelmetlen biztosítóhelyre érünk.
      5. kh: Kezdetben távoli szegeken (10 m A1), majd nagyméretű elvált tábla szélén bajor (Piaz) technikával mászunk. Vízszintes szegélyen köztes biztosítóhely (4 szeg), a szegélyen 5 métert harántozunk balra (A1). Sziklalap mögötti repedés szegein 5 métert létrázunk felfele (A1). Az utolsó enyhén jobbra tartó 10 méteren (A2e) a szegek oly távol vannak egymástól, hogy csak kisméretű köztes fogások segítségével érhetjük el őket. Füves szegélyen állunk meg, ismét csak kényelmetlen helyzetben.
      6. kh: A szegély fölött már "egészséges" a kőzet, természetes lyukakba ütött biztonságos szegeken mászhatunk (13 m A1). Hét méter hosszú kitett jobbra harántozással (A1) dőlt, sima lapra jutunk, ahol 3 szegtől viszonylag kényelmesen biztosíthaunk. Fejünk fölött néhány méterre ijesztően ugrik elő a hatalmas, átlós boltozat.
      7. kh: A boltozat alatti mosott falon ferdén balra tartunk (8 m A1e, 4 expanziós szeg). A legfelső szeg már a boltozat aljában van, innen fordított fogásokat használva bakancstalpnyi fokra lépünk ki. Ezt a kétméteres szakaszt inkább csak erősen kitett, nagy magasságban lebegő helyzete miatt értékeltük V+ nehézségűre. A boltozat ereszén 2 szeg segít át, a harmadik már a boltozat fölötti szegélybe van verve. Ez a szegély a mászóút legkitettebb pontja. Kényelmesen létrázunk még 12 métert (A1e), majd 8 m II-es szakasz a fal ormára vezet.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD

KIS-COHÁRD

DÉLI-FAL
♥ S1	**	Sólyomfészkek bevágása	4B
♥ S2	*	Hasadék-mászóút	4A
♥ S3	*	Cohárd-torony útja	4A
S4	Ø	Borókás-gerinc	3B
S5	Ø	Szép-gerinc	3B
♥ S6	**	Vörös-horony	3B
♥ S7	**	Vörös-horony gerince	3B
♥ S8	Ø	Vörös-horony fala	3B
♥ S9	***	Középső-repedés	4A
♥ S10	***	Encián-mászóút	4B

KAPUBÁSTYA
S11	Ø	Éles-gerinc
S12	**	Hal-repedés	4B

      A Gyilkos-tó környékén a legtöbb turistát mindig is a két Cohárd vonzotta. Nyáron a Kis-Cohárd festői fekvése, tavat uraló impozáns sziklafala csalogatja a kirándulókat, télen pedig a Nagy-Cohárd országos viszonylatban sem megvetendő sípályája biztosítja az üdülőtelep forgalmát. A két Cohárd tömbjét É-ról a Kupás-patak, K-ről a Békás-patak, D-ről pedig a Cohárd-patak alsó szakasza, a Gyilkos-tó és a Békás-patak kezdeti szakasza határolja. A Likas-havastól az 1207 m magas Cohárd-patak feje, vagy Hátsó-Cohárd-nyak választja el. A Nagy-Cohárd és a Kis-Cohárd között az 1202 m magas Cohárd-nyereg vagy Első-Cohárd-nyak képezi a határt.
      A legszembetűnőbb különbség a két testvércsúcs között korántsem a magasságaikból adódik, hanem abból, hogy míg a Nagy-Cohárdot összefüggő fenyves borítja, addig a Kis-Cohárdot körös-körül száz méternél magasabb meredek mészkőfalak koszorúzzák, sárgás-vöröses déli fala uralja a Gyilkos-tó környékét. Nem csoda, ha Orbán Balázs Nagy-Czohárd-nak nevezte a kisebb, 1344 m magas csúcsot. A környékről írók évtizedekig Orbán Balázstól ihletődtek, és a két testvércsúcs közül a 160 méterrel alacsonyabbat nevezték Nagy-Cohárdnak. L. Gyárfás Győző 1910-ben keltezett cikkében ugyan már a "Kiscohárd mészszirt meredek sziklafalá"-ról ír, de az 1912-es kiadású K.u.K. térkép N. Czohárd-nak jelöli az 1344 méteres csúcsot, míg az 1504 m magas Czohárd-ként szerepel. Az első világháború utáni kiadványokban úgy látszott, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódott, melyik a kisebb és melyik a nagyobb. A bizonytalankodásnak végérvényesen a környék egyik frissebb – 1974-es – térképének szerkesztői vetettek véget, akik egyszerűen "elköltöztették" a Kis-Cohárdot a Nagy-Cohárd túlsó oldalára, és az északi hegyláb egyik jelentéktelen kiemelkedését nevezték ki Kis-Cohárdnak.
      A sziklamászók 1956-ban fedezték fel a Kis-Cohárdot, amikor is egyetlen nyári idény alatt, a mezőgazdasági kampányok mintájára, tizenegy mászóutat nyitottak meg. A kampánymunka meg is látszik a kis-cohárdi utakon, mindössze kettő maradt meg belőlük napjainkig is látogatottabbnak.
      A Déli-fal nagy hőmérséklet-ingadozásnak van kitéve, ezért is, de szerkezeti okokból is kőzete meglehetősen omlékony. Kristó András hívta fel figyelmünket arra, hogy a Kis-Cohárd déli sziklafala nem eróziós eredetű (mint amilyenek a környék szorosainak sziklafalai), hanem jellegzetes réteglépcső – a szakirodalom szerint kueszta, – amely úgy keletkezett, hogy a kőzetrétegek pereme szél, eső, fagy hatására kipreparálódott, és nagyon egyenetlen, lépcsős, bordás sziklafallá alakult át. A sziklafal a geológiai korokban folyamatosan hátrált és ez a hátrálás a romboló erők hatására – többek között a már említett hőmérséklet-ingadozás miatt is, – ma is folytatódik kisebb mértékben. Ezt tanúsítja a sziklafal lábához támaszkodó hatalmas törmelékgarmada, törmeléklejtő, de a kőzet omlékonyságát saját bőrükön is tapasztalhatják a sziklamászók, bármelyik kis-cohárdi útba induljanak is be.



      A Cohárd név eredete nincs tisztázva. 1773-ból a Nagy Czáhár és Kis Czáhár, 1864-ből pedig a Czuhár elnevezésekkel találkozunk. Ezek családnévre engednek következtetni. A környékről írók Orbán Balázs szájhagyományra alapozott magyarázatát idézik unos-untalan: "E hegyekben sok a veres márvány. Németek jöttek ide azt megvizsgálni, de faragni kezdvén, igen keménynek mutatkozott s azt mondták rá: 'Zu hart': honnan eredett – a néphit szerint – Czohárd neve". Orbán Balázs legendás tárgyilagosságára jellemző, hogy az idézett mondatba ő is beszúrta: "a néphit szerint". Ennek a néphitnek az a bökkenője, hogy a Cohárdon márvány nincs, a vöröses mészkő pedig nemhogy túl kemény lenne, hanem igen mállékony, töredező. Friss keletű, a feltételezés szintjén álló, ellenőrzésre, nyelvészekkel megvitatásra szoruló észrevételünk a következő. A szerbhorvát eredetű (suvat) román suhat, sohat 'legelő' jelentésű szót több romániai magyar nyelvjárás – székelyes csángó, déli csángó, moldvai csángó – szuhát, szohát formában átvette, változatlan jelentéssel. Ugyancsak e szónak származéka a Szohárd helységnév (Lujzi-Kalagor: Magyar Nyelv, XXXI, 64), de a Cohárdok tőszomszédságában, a Kis-havas DK-i hegylábán lévő legelőnek, a Suhârzel-nek a neve is. Könnyen feltételezhető tehát, hogy a két hegy neve – románul: Suhard – az itteni legelőket bérlő békási pásztoroktól származik.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – A mászóutak megközelítése

A mászóutak megközelítése

      A Kapubástyán húzódó Hal-repedés és az Éles-gerinc kivételével a Kis-Cohárd többi útjához az egykori Cohárd menedékház helyéről indulunk. Ezt a pontot az országút Km26 pontja fölötti hídtól 15–20 perc alatt kényelmesen elérhetjük a kék háromszöggel jelzett úton. Innen már látszik a Déli-fal alsó szakasza, bal szélén pedig felfedezhetjük a Középső-repedés jellegzetesen zsinóregyenes, ebből a távolságból hajszálvékonynak tűnő vonalát. Ha sikerült azonosítanunk a Középső-repedést, akkor sok tájékozódni valónk már nem maradt.
      A beszállásokhoz úgy juthatunk fel a legkényelmesebben, hogy az egykori menedékháztól helyétől 150 métert a kék háromszöggel jelzett szekérúton haladunk. Rövid meredekebb szakasz után a szekérút balra tér el, a jelzés pedig ösvényen halad tovább. Az elágazástól jobbra kétméteres kőtömb hever, ennek irányában vágjunk át a fenyősávon, amely az utat a kőfolyástól elválasztja. Innen aztán "ki merre lát": ösvény, csapás a bizonytalan kőgörgetegen nincs, csupán a sziklafal tövében húzódik egy üggyel-bajjal követhető nyom. A beszállások kék keretes fehér jelei viszont messziről virítanak, bizonytalankodást csak a meg-megcsúszó törmelék okozhat. Az ebből a szögből kimagaslónak látszó sziklatorony tövében a zóna három leglátogatottabb útjának beszállásai sorakoznak, balról jobbra a

♥ S6 ** Vörös-horony 3B
♥ S9 ** Középső-repedés 4A
♥ S10 ** Encián-mászóút 4B

      A Déli-fal felső részén emelkedő mászóutak felé a szekérútról az ösvényre térő kék háromszög jelzést tovább követjük. Hamarosan a Cohárd-nyereg (1202 m) lankásabb zónájába érünk, kőtömbökkel tarkított laposabb térségre. Jobb kézre a fal nyugati sarka, a száz méternél magasabb, vöröses színű, impozáns sziklabástya emelkedik. A bástya jobb alsó sarkában 40 méter magas, különálló, szürke torony magasodik. Balról fenyőkkel sűrűn benőtt meredek vályú kanyarodik a torony mögé, ennek aljából kezdődik a

♥ S1 ** Sólyomfészkek bevágása 4B

      A fenyőkkel benőtt vályún felmászva 25 méter magas sziklatömbhöz érünk. A tömb baloldali kéményén kezdődik a

S2 * Hasadék-mászóút 4A

      A fal tövében emelkedő szürke sziklatoronytól jobbra, a kőfolyás fölött 70 méter magasságban vízszintes párkány húzódik két sudár fenyővel. A két fenyő között, az áthajló sárga sziklán messziről látszik a beszállás jele:

♥ S3 * Cohárd-torony útja 4A

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Lejövetel a Kis-Cohárdról

Lejövetel a Kis-Cohárdról

      A Kis-Cohárd csúcsáról a kék háromszög jelzés vezet vissza az üdülőtelepre. A mászóútak végeztével azon kell igyekeznünk, hogy ezt a turistajelzést elérjük. A Sólyomfészkek bevágása és a Hasadék-mászóút kijöveteleitől felfele követjük a kezdetben kopár, majd erdős hegylábat. A Vörös-horony, a Középső-repedés és az Encián-út a Vörös-horony csorbájába ér ki. Ezt a csorbát 20 m magas, enyhe lejtésű sziklafal választja el a Kis-Cohárd csúcsára vezető fűlejtőtől. A szokványos út a csorbából 15 métert jobbra harántoz (I), majd a füvön balra kanyarodik, és visszatér a csorba fölé (itt egy szeg). A csorbából a fölötte emelkedő sziklataraj élén is felmászhatunk, így 20 méter II-es szakasszal hosszabbíthatjuk meg túránkat. A Kis-Cohárd csúcsára vezető meredek fűlejtőn kitaposott ösvény kanyarog, a Vörös-horony gerinc- és falváltozata az említett sziklataraj fölött éri el ugyanezt az ösvényt.

* * *
Ha már meghódítottuk a Kis-Cohárd ormát, érdemes kisebb kirándulást tennünk a Tündérkert párkányain. A legfelső sziklafal peremén keskeny, de jól követhető nyom kanyarog. A XX. század elején ezt a turista ösvényt már ismerték, és áradozva dicsérték a turisták, ma azonban alig járják. A Délnyugati-pillérről (1289 m) nyílik a legszebb kilátás a Békás-szoros bejáratára és kezdeti szakaszára, közel 300 méteres magasságból látszik a műút és a Békás-patak ezüstös szalagja. A sziklaperemen elsétálhatunk az 500 méterre lévő Északkeleti-pillérig (1285 m), a minden kockázat nélkül járható ösvény itt véget ér. Az Északkeleti-pillérről kilátás nyílik a Kupás völgyére és a Békás-szoros középső, az alagutakig terjedő szakaszára. Láthatóak innen a szorost határoló nevezetesebb sziklaszirtek is, az Oltár-kő, a Bardócz-kő, a Mária-kő. Tiszta időben ÉK felé, túl a szoroson a Munticsel, a Csalhó és a Tar-havas zárja a kilátást.
      A természetjárás úttörői még számon tartották a Kárpátok jeles visszhangjait és ezek között a kis-cohárdi is helyet kapott, Orbán Balázs is megemlíti. A századfordulón általános szokás volt a Kis-Cohárd csúcsáról a tó víztükrére, vagy a Tündérkert pereméről a Csíki-Bükk sziklafalára lövöldözni, és élvezni a sokszoros, hatalmas dörgést. Napjaink turistája a szoroson átszáguldó motorok bőgésének, a sugárhajtású repülők hangrobbanásának és a békási kőfejtés detonációinak szüneteiben egészen jól érzi magát egyéb dörgedelmek nélkül is. Turistaelődeink másik kedvenc szórakozásáról, a kőgörgetésről is ajánlatos lemondanunk, nemcsak azért, mert a tömbök a műútig ugrálhatnak, hanem azért is, mert a környék legnagyobb zergepopulációját veszélyeztetik.
      A Tündérkert felső pereme bárki számára biztonságosan járható. Ajánlatos vastagabb lábbeliben járni-kelni, mert a verőfényes párkány a pompás színezetű keresztes vipera kedvenc napozóhelye. A Tündérkert alsóbb párkányainak megközelítése, valamint a leereszkedés a Cohárd-barlanghoz csak a terepet jól ismerő vezetővel javasolt. A Kis-Cohárd alsó párkányain elkalandozó kirándulók eddig is sok munkát adtak a hegyimentőknek. Ne feledjük, hogy a meredek, sziklás oldalak a zergecsapások révén váltak úgy-ahogy járhatóvá.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Sólyomfészkek bevágása

♥ S1 ** SÓLYOMFÉSZKEK BEVÁGÁSA
(DIEDRUL CUIBURILOR DE ŞOIMI / FALKENHORST VERSCHNEIDUNG)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956	Felújítva 2008-ban
Hossza: 121 m=4 kh	Szintkülönbsége: 102 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 64%-a természetes mászás (17 m I, 22 m II, 31 m III, 7 m IV);
              36%-a mesterséges mászás (10 m A0, 34 m A1)
Piros pontos út.


      A Kis-Cohárd falának nyugati sarka száz méternél magasabb impozáns bástya, melyet a fal tövétől az oromig húzódó mély bevágás barázdál. A bevágás mentén haladó út változatos és biztonságosan szegezett. A kőzet, ijesztő vörös színe ellenére is aránylag tömör, számos nagyméretű fogással. A régimódi szegek miatt feltétlenül szükséges néhány vékony karabiner is.
      1. kh: Balra ívelő repedés mentén (10 m A0), majd füves szakaszon át (8 m II) magányos fenyő csorbájába jutunk. A csorbából kövessük az egyenesen felfele tartó repedést és 5 m III+ után harántozzunk jobbra 4 métert. Kényelmetlen szegélyen 2 szeg.
      2. kh: A vörös sziklafalon 11 métert mászunk (A1), majd fél méter széles szegélyen jobbra harántozunk (2 m III+). A kezdetben nyitott füves vályú 7 m III- után széles, sekély horonyként folytatódik (7 m II). Kisebb boltozat alatt állunk meg (2 szeg).
      A 3. kh az út legnehezebb kötélhossza. Az első 15 méteren A0 váltakozik III+-szal, majd 3 méteren enyhén áthajló A1. Rövid füves szakasz (7 m II) után a repedés valóban bevágásszerűvé válik, aljában nehezen felfedezhető és nagyon szűk nyílású szeggel. Váltakozva szegeken és nagyméretű, biztos fogásokon mászunk (15 m A1 és IV-). Kiérünk a torony gerincére, ahol sziklabütyökről kényelmesen biztosíthatunk (2 szeg).
      4. kh: Kezdetben a gerinc bal oldalán haladunk néhány métert (III-), majd átvágunk a jobb oldali széles fűnyelvre. Nagyméretű sziklafülke bal oldalán mászunk fel, és egészséges sziklán, gyakran terpeszelve (8 m III+, 2 szeg) felérünk a sziklaalakzat ormára. A 10 méterre lévő első fenyőtől biztosítunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Hasadék mászóút

♥ HASADÉK MÁSZÓÚT
(TRASEUL SPINTECĂTURII / EINSCHNITT ROUTE)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956
Hossza: 64 m=3 kh	Szintkülönbsége: 53 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 77%-a természetes mászás (6 m I, 37 m III, 4 m IV, 2 m V);
              23%-a mesterséges mászás (15 m A1)
Piros pontos út.

      Rövid, közepesen nehéz, de nagy óvatosságot, elővigyázatot igénylő, csak gyakorlott mászóknak ajánlott út. Kulcsszakasza ötös nehézségű. A kőzet omlékony, a szegek közt sok a gyenge. Néhány vékony karabiner feltétlenül szükséges.
      1. kh: A beindulás fölött emelkedő 25 méter magas torony bal oldali kéményén indulunk. A horony hamarosan repedéssé szűkül, itt találjuk a kötélhossz egyetlen köztes szegét. A torony csúcsa mögött, gödörszerű nyergecskében állunk meg, önbiztosításra az alsó kőtömböt használjuk.
      2. kh: A biztosítóhely fölött ferde párkány, ezen 4 métert jobbra harántozunk. Enyhén áthajló sziklalap következik (4 m IV+), majd két szegen át (A1) balra lépünk, és kiugró zárótömb alá jutunk. Ennek a zárótömbnek az átmászása az út kulcspontja: 2 méter V-. Méter széles horonyba jutunk, melyben 12 métert haladunk igényes természetes mászással (III+). A fogások többnyire nagyméretűek, a beékelődött kőtömbök közül azonban sok kotyog. A szakasz a szükségesnél gyérebben szegezett. Sziklaszögletben keskeny, de kényelmes párkányról biztosíthatunk (2 szeg).
      3. kh: A biztosítóhely bal oldaláról indulunk. Az áthajló szakasz (A1) alsó szegébe csak vékony karabiner akasztható. Két szeg segítségével jobbra harántozunk, majd kitett lépéssel visszajutunk a hasadék vonalába (1 szeg). Törmelékes, omlós szakaszon át érjük el a sziklafal peremét.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Cohárd-torony útja

♥ S3 * COHÁRD-TORONY ÚTJA
(PINTENUL SUHARDULUI / ZOHARD SPORN)

Első megmászás: Karácsonyi László, Cristina Petre, 1956
Hossza: 62 m + 20 m járóterep=3 kh	Szintkülönbsége: 68 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 18%-a természetes mászás (7 m II, 4 m III));
              82%-a mesterséges mászás (3 m A0, 42 m A1, 6 m A2)
Piros pontos út.



      A Cohárd-torony a Déli-faltól teljesen különálló, kiugró sziklaszál. A mászóút két igényes kötélhosszát széles fűlejtő választja el, emiatt sokat veszít értékéből. Nehéz, mesterséges útvonal, csak jó erőben lévő mászóknak ajánljuk.
      Vékony karabinerek feltétlenül szükségesek.
      1. kh: A kezdetben függőleges repedés (A1) felső része enyhén áthajló, és erőltetett karkulccsal érünk el egy távoli szeget (A2). Kiugró tarak alatt balra kerülünk és füves bevágásba érünk (6 m A0). Omlékony 4 m III+ vezet a széles fűlejtő aljára (2 szeg).
      A fűlejtő bal oldalán, zergecsapást követve jutunk a torony középvonalában húzódó bevágás aljához.
      2. kh: A bevágás 33 méter hosszú és sűrűn szegezett A1. Mindössze két szeg elérése okozhat nehézséget. A torony tetejére érve a vízszintes gerincen 7 métert haladunk balra (II), itt a gerinc éle alatt jobbra van a biztosítóhely szege.
      A torony nyergéből balra harántozunk és füves hornyon át az erdőbe jutunk. Akinek kedve telik a "rappelezés"-ben, az a nyeregből jobbra ereszkedő meredek füves vályúban két 40 méteres kötélereszkedéssel visszatérhet a mászóút beindulásához.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Vörös-horony

VÖRÖS-HORONY
(HORNUL ROŞU / ROTER KAMIN)

      A Vörös-horony a Déli-falnak az aljtól a felső peremig húzódó sziklaszakadéka. Alsó harmada meredek horony, a felső kétharmad törmelékkel borított szakadékvölgy, amely sziklamászó szempontból érdektelen. Ajánlottabb a harmadik kötélhosszból balra kiágazó Vörös-horony gerince, mely közepesen nehéz, élvezetes gerinctúra, bár a kőzet néhány szakaszon nagyon omlékony. A Vörös-horony alsó felét és a Vörös-horony gerincét 2005-ben a gyergyószentmiklósi hegyi mentők felújították.



VÖRÖS-HORONY GERINCE

      1. kh: A Déli-fal aljában húzódó csapásról 5 métert mászunk az első horony kezdetéig (II). Kezdetben terpesz-, majd kémény-mászással haladunk (10 m III+). Zárótömb fölött 15 méter kőtör-melékes vályú (I). Vigyázzunk az alattunk lévőkre, nagy a kőhullás veszélye! Csorbában két szegből kényelmesen biztosítunk. 2. kh: A horony folytatása áthajló, ezért a bal oldali sárgás-vöröses fal aljához harántozunk (6 m I). Szegsoron mászunk fel (12 m A0 és A1). A fal áthajlása alatt visszatérünk jobbra a horony vonalába: ez a kitett, omlékony 2 méter A1 a mászóút kulcsszakasza. A kőgörgetegen 8 métert mászunk és függő-leges horony alatt kényelmes biztosí-tóhelyre érünk (2 szeg). 3. kh: Szép kéménymászással 8 métert haladunk (III+), és újabb kőtörmelékkel borított vályúba jutunk. Az innen lesodort kövek egyenesen társunk fejére hullanak, aki a helyszűke miatt még csak félre sem tud ugrani. Élesen balra fordulunk és 10 métert a sziklafal tövében haladunk. Két szeg jelzi a kényelmes biztosítóhelyet. 4. kh: Tíz métert sekély bevágásban (III+), fölötte előbb enyhén balra, majd egyenesen felfele vezetnek a köztes szegek (9 m IV-, 3 m III+, 5 m IV). Kijutunk az egykori mászóút, a Szép-gerinc élére. Kisméretű és – vigyázat – ingó, bizonytalanul álló gerinctorony mögött biztosítóhely (3 szeg). 5. kh: 6 métert mászunk az élen az első torony tetejéig (III-), majd a vízszintesen húzódó éles gerincet követjük (II), míg mély csorbába jutunk. A 6. kh a következő tágas csorbába vezet (III+, 3 szeg), ahol találkozunk a jobbról emelkedő Vörös-horony fala változattal. A 7. kh továbbra is gerinc élét követi, és kivezet a kúszófenyőkig (III-, szeg nélkül).

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Középső-repedési Encián mászóút

♥ S9 *** KÖZÉPSŐ-REPEDÉS 4A
(FISURA CENTRALĂ / MITTLERER RISS)

Első megmászás: Fomino Emil, Csallner Erwin, 1956	Felújítva 2005-ben
Hossza: 64 m=3 kh	Szintkülönbsége: 58 m
Nehézségi osztály: 4A	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 27%-a természetes mászás (7 m III, 10 m IV);
              73%-a mesterséges mászás (44 m A1, 3 m A2)
Piros pontos út.

      Népszerű, gyakran járt, biztonságosan szegezett mászóút. Bár szegsorait A1-re értékeltük, az út kevés erőfeszítéssel létra nélkül is mászható. A Déli-fal tövében húzódó csapásról 15 métert még bekötetlenül mászhatunk a meredek fűlejtőn, majd jobbra harántozunk 10 métert a beszállás kényelmes teraszáig (egy szeg és borókabokor).
      Az 1. kh nyílegyenes, folytonos repedést követ. Kezdete 10 m természetes mászás (IV-), a szakasz végén, jobbra, köztes biztosítóhelyként is használható üreg. A jellegzetes bevágás közepén ajtóküszöbnyi vízszintes szegélyen kényelmetlen biztosítóhely (3 szeg). Ha a kötélhossz elején nyíló odút köztes biztosítóhelyként használjuk, úgy a következő kötélhosszat is kimászhatjuk, és nem kényszerülünk a keskeny küszöbön szorongani. A nagyon rövid 2. kh szegsora (15 m A1) sziklatömb tetejére vezet, ahol tágas teraszon állhatunk meg (2 szeg). A 3.kh elején 5 méter hosszú füves vályú (III) újabb szegsorhoz vezet, ez 3 m A1 és 3 m enyhén áthajló A2. Itt sárgás, omlékony tornyocska válik el a sziklafaltól, bal oldalán szűk horonnyal (6 m A1). A torony fölött a kitett jobbra harántozás (A1 és III+) kényelmes fűpárkányra vezet. A kiszegezett mászóút itt véget is ér, de ajánlatos továbbra is bekötve maradni. Három métert jobbra tartunk, majd a meredek fűlejtőn felfele kanyarodunk és a Vörös-horony csorbájába érünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Encián mászóút

♥ S10 *** ENCIÁN-MÁSZÓÚT 4B
(TRASEUL GENŢIANEI / ENZIAN ROUTE)

Első megmászás: Fomino Emil, Csallner Erwin, 1956	Felújítva 2005-ben
Hossza: 81 m=3 kh	Szintkülönbsége: 69 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 1-2 óra

Jellege: 47%-a természetes mászás (5 m II, 28 m III, 5 m IV);
              53%-a mesterséges mászás (19 m A0, 20 m A1, 4 m A2)
Piros pontos út.

      Biztonságosan szegezett út, és mivel napsütötte, déli falon húzódik, gyakran télen is száraz. Nehézségét az 1950-es években határozták meg, így kissé felülértékelték.
      1. kh: Enyhén jobbra tartó repedésen 12 métert mászunk, kezdetben természetes fogásokon (III+), majd szegsoron (A0). A következő, enyhén áthajló szakaszon már jó szolgálatot tesznek a mászólétrák (5 m A1). Áthajló bevágás alá jutunk, ahol 4 méteren a szegek távol vannak egymástól (A2). Szép balra harántozás következik nagyméretű és biztonságos fogásokon (5 m IV). Felfele mászunk az omlékony kőzeten (4 m III+) és újabb balra harántozáshoz érünk (II). A harántozás közepén állunk meg (2 szeg). 2. kh: Folytatjuk balra a harántozást, majd felfele és enyhén jobbra tartva 13 métert kapaszkodunk a sűrű szegsoron (A0). Jobbra átlépés után 8 m füves, omlékony III+ nehézségű szakasz ferde sziklalapra vezet, ahonnan kényelmetlen helyzetben biztosíthatunk (2 szeg). 3. kh: Könnyű A1-es szeglétrán 15 métert mászunk felfele. A kötélhossz felső része omlékony, az utolsó métereken jobbra kerülve juthatunk a fűlejtőre. Balra tőlünk alacsony sziklafal, ennek tövében, a Középső-repedéssel közös biztosítóhelyen állunk meg (1 szeg). A biztosítóhelytől jobbra emelkedő meredek fűlejtőn a Vörös-horony csorbájába jutunk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

KIS-COHÁRD – Hal-repedés

♥ S12 ** HAL-REPEDÉS 4B
(FISURA LUI PEŞTE / FISCH RISS)

Első megmászás: Petcu Vlad, Vasilescu Dan, Dunca Dtru, 1972	Felújítása folymatban
Hossza: 134 m=5 kh	Szintkülönbsége: 105 m
Nehézségi osztály: 4B	Időtartam: 2-3 óra

Jellege: 48%-a természetes mászás (51 m III, 14 m IV);
              52%-a mesterséges mászás (48 m A1, 21 m A2)
Piros pontos út.

      A mászóút a Kapubástya keleti oldalán átlósan balra tartó folytonos hasadékot követi. Ritkán járt út, a faékek erősen korhadtak, néhol hiányzanak is. Felújítása 2012-ben folyamatban volt. Bár a bukaresti hegymászók útjának nevét Hal-repedésnek, illetve Fisch Riß-nek fordítottuk, a szokatlan román fogalmazás – a nyelvtanilag helyes Fisura Peştelui helyett Fisura lui Peşte – megértéséhez tudnunk kell, hogy a peşte 'hal' jelentésű hímnemű főnévnek van egy bizalmas, argóban használt jelentése: 'selyemfiú, strici'. Az elölmászót ugratták ezzel csapattársai.

Megközelítése

      Az egykori posta épületét elhagyva, a műút Km26+900 pontjánál szekérút tér le balra, és gerendahídon át a Békás-patak bal partján lévő épületcsoporthoz vezet. A hídtól 50 méteren a vízfolyást követjük, mígnem keskeny, kőgörgeteges vápa aljához érünk. Ezen 70 métert kapaszkodunk a félkör alakú sziklafal jobb felső sarkába. Innen kényelmes párkány vezet ki jobbra. Széldöntéses oldalra jutunk, ezt jobbra átlózzuk, majd a Kapubástya sarkához mászunk fel. A fal tövében zergecsapás húzódik, 150 méteren balra követjük és kiugrás mögött a mászóút kezdetéhez érünk: füves horony, aljában juharfa és sziklaszeg.
      1. kh: Egyenes vonalú, de földdel és fűvel feltöltött horony vezet a barlang-száda méretű nagy kémény aljához (30 m III). Nyolc méterrel fönnebb, a horony nagy zárótömbje fölött állunk meg.
      2. kh: A nedves, sáros horonyban haladunk kéménymászással (IV+). A bal oldali falra kerülünk ki és az egyre keskenyedő repedés alatt gyenge szegeken létrázunk. A balra tartó repedés előbb áthajló lesz, majd megszakad. Innen expanziós szegek során balra harántozunk (6 m A2e). Nagyon keskeny, de viszonylag kényelmes fűszegélyen állunk meg (2 szeg).
      3. kh: Hat métert felfele mászunk a szikla egyenetlenségein (III+), majd nyújtott jobbra átlépéssel visszakerülünk az út főrepedésének vonalába. Áthajló bevágásban húzódnak a szegek és ékek. (A biztosítóhely fűpárkánya fölött áthajlóan kezdődő fás vályú kockázattal szabadon is mászható "vészkijárat" a fal tetejére).
      4. kh: A repedés átlósan balra folytatódik. Erősen korhadt faékek során létrázunk. Sárga boltozat alatt nagyon kényelmetlen helyzetben állunk meg.
      5. kh: Átmászunk a boltozat középvonalán (A2, 5 szeg) és feljutunk a sziklafal erdős tetejére.
      A Hal-repedés végétől tetemes szintkülönbséget – mintegy 150 métert – kellene a Kis-Cohárd csúcsáig kimásznunk, hogy aztán a hegytömb átellenes oldalán, a jelzett ösvényen ereszkedhessünk le. Érdemesebb a kijöveteltől a torony gerincén jobbra, ÉK-nek tartanunk és aztán a fal tövében, meredek sziklaküszöbök során a Békás-patakhoz ereszkednünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Páll Tibor: Sziklafalak körútja

Páll Tibor

SZIKLAFALAK KÖRÚTJA

(Összesítve)

Gyilkostó üdülőtelep (970 m) – Vereskő-nyereg (1019 m) – Csíki-Bükk (1264 m) – Cifra-nyereg (1002 m) – Mária-kő (1125 m) – Kis-Békás-szoros (787 m) – Szurdok-kő (1075 m) – Mária-forrás (710 m) – Bardócz-pillér (1147 m) alatt – Turista Gócpont (egykori Gyopár menedékház) (850 m)

---

Távolság: 12 km	Szintkülönbség: 1142 m; 1262 m
Menetidő: 8–10 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A szoros sziklaperemeinek bejárása vitathatatlanul a környék leglátványosabb, de ugyanakkor legnehezebb és nem is éppen veszélytelen túrája. Csak tapasztalt és megfelelően felszerelt természetjáróknak ajánljuk ezt az útvonalat, és amennyiben lehetséges, ők is csak vezetővel vágjanak neki a néhány szakaszán elővigyázatosságot megkövetelő körútnak. Turistajelzést éppen azért nem is terveznek erre az útvonalra, hogy a felkészületlen alkalmi kirándulókat ne csábítsa felelőtlen kalandra.
      A Békás-szorost felülről, a falak peremeiről eddig jobbára csak a sziklamászók csodálhatták, a turisták megelégedtek azzal, amit az aszfaltút széléről láthattak. A Sziklafalak körútját eredetileg turistakalauz útvonalai között akartuk ismertetni, hogy az igazi természetjárókat, a magashegyek nehézségeihez szokott tapasztalt túrázókat ne fosszuk meg a "harmadik dimenzió"-ból nyíló látványtól, a szoros meglepő szögekből, mintegy madártávlatból elénk tárulkozó képétől. Végül is napjaink könyvkiadásának buktatói, valamint az érvényben lévő – és meglehetősen értelmetlen – környezetvédelmi törvények kényszerítettek arra, hogy Páll Tibor igen értékes fejezete itt kerüljön nyilvánosságra.
      Nem elrettentésnek szánjuk, de kötelességünk néhány körülményre felhívni a túrára vállalkozók figyelmét. A körút egyes szakaszain még biztonságosan követhető ösvény sincs, kiépítése sokat ártana a sziklaperemek szigorú védelemre szoruló növényvilágának. A legtöbb kilátópontról a kimozdítható kövek a forgalmas országútra zuhanhatnak! Jó tudni azt is, hogy a Békás-szoros baleseti statisztikájában a sziklatömbökön felelőtlenül elkódorgó kirándulók messze a sziklamászók előtt állnak. Azt már feleslegesnek tartjuk megemlíteni, hogy szédülős, mélységiszonyban szenvedő egyének erre az útra ne induljanak el. A szorost övező valamennyi sziklatömbre biztonságos ösvények is vezetnek, melyeket favágók tapostak ki, de túránk folyamán ezeknek csak egy-egy rövid szakaszát fogjuk érinteni.
      A hatalmas szintkülönbséget összegező körút részleteiben, tömbönként is bejárható és az ésszerűség is úgy kívánja, hogy több napra beosztva ismerkedjünk meg a szorosnak eddig jószerével csak sziklamászóktól járt részeivel. A tájékozódást nagyban megkönnyítik a Sziklafalak körútja áttekintő térkép, valamint a hegymászókalauz jóval részletesebb térképvázlatai és tömbleírásai.

CSÍKI-BÜKK TÚRA

Gyilkostó üdülőtelep (970 m) – Vereskő-nyereg (1019 m) – Déli-fal kilátópontja – Nyugati-fal kilátópontja (1173 m) – Csíki-Bükk csúcsa (1264 m) – Cifra-nyereg (1002 m)

---

Távolság: 3 km	Szintkülönbség: 294 m; 262 m
Menetidő: 11/2–2 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Csíki-Bükk tömbjét Ny-ról és ÉNy-ról a Békás-patak határolja, É-ról és ÉK-ről a Cifra-nyeregből eredő két csermely, D-en a Vereskő-nyereg választja el a Gyilkos-havastól, K-i lejtői pedig a Kis-Békás-patakig ereszkednek. Nevének eredetére nem sikerült rábukkannunk, az 1864-es helynévösszeírásban "Csikibük" formában már szerepel. Feltételezhető, hogy az elnevezés a Gyergyóban is gyakori Csíki családnévből származik. Csúcsa 1264 m magas, kisebb háromszögelési gúla ("métafa") jelöli, ÉK-DNy irányú gerincét sziklataraj díszíti, melynek magassága sehol sem haladja meg a húsz métert, így elvész a fenyvesben. A hegytömb Ny-i és D-i oldalain magas, az üdülőtelepről is szembetűnő függőleges sziklafalak emelkednek, a Nyugati-fal és a Déli-fal, melyeken számos hegymászó útvonal húzódik. A Csíki-Bükk turisztikai vonzását a falak peremeiről nyíló kivételesen szép kilátás képezi. A turistaforgalomból kiesik, a nagyon ritkán járt mészkőszirtek közé sorolható.
      Túránkra a műút Km25+900 pontjánál kiágazó "Bicajel" feliratú autóúton indulunk el. Ez kezdetben a műúttal párhuzamosan ÉK-nek tart és egy kilométer kényelmes emelkedő után a Vereskő-nyeregbe – régi nevén Szurdok nyaka – vezet (1019 m). Innen a Békás-patak felé fokozatosan növekvő Déli-fal sziklaperemét követjük, ügyelve arra, hogy a kisebb letöréseket mindig jobbra, É-nak kerüljük ki. A Déli-fal csúcsát előbb gyér fenyőcsoportok között haladva, majd sűrű borókabozóton át 350 méter hosszú kapaszkodóval érjük el. A kilátópontról az üdülőtelep egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A csúcsról É-nak tartó keskeny ösvény fenyőerdőbe vezet, majd kőgörgeteg aljában megszakad. A kőfolyás bal szélén mászunk fel és 150 méter után Ny-i irányú szélesebb ösvényre érünk, mely a Nyugati-fal csúcsára, az 1173 méter magas peremre vezet. Több mint kétszáz méter mélységben látszik alattunk az országút és a Békás-patak, de kilátás nyílik innen az üdülőtelepre, a szemközti Tündérkertre és a Gyilkos-havasra is. ÉK felé folytatjuk utunkat, a széles ösvény – a Csíki-Bükk "főútja" – kaszálóra vezet, melyet K-i irányban szelünk át. Erdős, sziklás gerincen, halvány csapást követve 300 méter után a "métafával", háromszögelési gúlával megjelölt csúcsra jutunk (1264 m). A csúcsról nem nyílik kilátás, de 20 métert ÉNy-nak ereszkedve belátható a Békás-szoros vidéke, ha pedig utunk folytatásán, a kelet felé ereszkedő sziklapárkányon teszünk meg 30 métert, úgy a Kis-Békás vidéke látszik. A Kis-Békás alsó és középső szakaszára talán innen nyílik a legszebb kilátás. A lépcsőzetesen lejtő sziklapárkányon ÉK felé tartva 300 méter után ismét elérjük a tömb főútját, melynek kiszélesített alsó szakaszát facsúsztatásra használják, és nyílegyenesen, igen meredeken ereszkedik a Cifra-nyeregbe (a széles ösvény ezt a meredek szakaszt nagy ívben balról kerüli meg). Az 1002 m magas Cifra-nyereg választja el a Csíki-Bükk tömbjét a Mária-kőtől.

A Cifra-nyereg tisztásáról ÉNy-nak induló, szép vegyes szálerdőben szerpentinező szekérúton 700 méter ereszkedéssel az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékház fölött, a Kő-kapunál érjük el az országutat. A nagyon könnyen követhető szekérutat sárga háromszög jelzés is kíséri.

MÁRIA-KŐ TÚRA

Cifra-nyereg (1002 m) – Nyugati-fal kilátópontja (Mária-kő főcsúcsa, 1125 m) – Északkeleti-fal kilátópontja (Mária-kő mellékcsúcsa, 1048 m) – Kis-Békás-szoros (787 m)

---

Távolság: 2,5 km	Szintkülönbség: 123 m; 338 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Cifra-nyerget elérhetjük az egykori menedékházzal szemben, a Kő-kaputól kezdődő sárga háromszög jelzésen, de ide vezet a Vereskő-nyergen áthaladó autóútból É-nak kiágazó, szintén sárga háromszöggel jelzett szekérút is, amely 950 méter hosszan a Csíki-Bükk K-i lejtőjét harántozza.
      A Mária-kő ritkán járt, nehezen megközelíthető tömbjét É-ról és Ny-ról a Békás-patak határolja, ÉK-ről, K-ről és DK-ről pedig a Kis-Békás-patak fogja körül. Legeltetésre és kaszálásra alkalmatlan, sziklafalakkal, vagy nagyon meredek erdős-sziklás lejtőkkel körbevett tetejére csak fát vágni járnak fel nagyritkán a kisbékási gazdálkodók. Ők taposták a Cifra-nyeregből a csúcsplatóra vezető egyetlen ösvényt is, amely azonban elkerüli túránk célját, a Békás-szorosra rálátást nyújtó sziklaperemet. A hegytömb elnevezésével kapcsolatban már említettük, hogy ez az első világháború után felcserélődött az Oltár-kő nevével.
      A Cifra-nyeregből a Mária-kőre vezető ösvényhez a D-i oldal kőtörmelékes lejtőjének tövében 60 métert K-nek kell tartanunk, majd rézsútosan ÉK-nek fordulva törpeboróka bozóton átvágnunk. Elérjük a Mária-kő K-i oldalát harántozó széles ösvényt, amelyről azonban néhány méter után balra, ÉNy-nak letérünk, és a törpesással borított erdős csúcsplatón a sziklaperem vonalát követve az "oltár" déli szárnyának tetejére jutunk. Közel 150 méter magas sziklapillér tetejéről a Békás-szoros középső szakaszára látunk, a szoros kiöblösödésének sötét erdőfoltját csak az út szalagja és a Turista Gócpont épületcsoportja töri meg. Az erdős völgy peremén a Kis-Cohárd (DNy-ra), a Lapos-Kucsma, a Kupás-kő, a Bardócz-kő és az Oltár-kő (ÉNy-ra) sziklái magasodnak. A Lapos-patak vízeséseinek ezüstös csillogása is látszik. Az erdős-bozótos sziklaperemen keskeny csapás vezet a Mária-kő főcsúcsáig (1125 m), ahonnan az előbbihez hasonló, de valamivel tágasabb kilátás nyílik. A Nyugati-fal harmadik nevezetes pontja az "oltár" északi szárnya, amely a Nagy Szerpentin fölött emelkedik. A főcsúcsról ÉK-nek kell átvágnunk az erdőn és 60 méter után ÉNy-nak fordulva a pillér szintjéig ereszkednünk. Kisebb csorba átmászása után elérjük az oltárt É-ról határoló sziklaélet, a gerinc jobb, É-i oldalán húzódó füves párkányon óvatosan harántozva érünk a kilátópontra. Innen a szorosnak az Alagutak, és a Pokol torka közti szakasza látszik, különösen mutatós a Nagy Szerpentin szokatlan szögből látható felülnézeti lépe.
      Miután visszatértünk a csúcsplatóra – és erre különösen figyeljünk – DK felé kell ereszkednünk, bármennyire is csalogat az, hogy a sziklaperemen ÉK-nek folytassuk utunkat. Meg-megszakadó csapáson 350 métert ereszkedünk és elérjük a Mária-kő K-i oldalát harántozó főutat, mely erdős nyeregbe vezet. Itt egymás közelében két forrást is találunk, inni nemigen ajánlatos egyikből sem, mert a dagonyázó szarvasok zavarosra tapossák őket.

A nyeregből ÉNy-nak meredek, nagyon síkos facsúsztató csapás ereszkedik a Nagy Szerpentin legfelső kanyarjához.

      A nyergen túl, ÉK felé emelkedik a Mária-kő keleti mellékcsúcsa (1048 m), mely az egész környék legszebb kilátópontja. Mohával és áfonyakóróval borított keskeny sziklapárkányra jutunk, az Északkeleti-fal előugró szirtjére, mely 300 méter magasan a Pokol torka és a Kis-Békás torkolata fölött emelkedik. Ha eltekintünk az egyetlen zavaró látványtól, a szurdoki kőfejtéstől, akkor megérthetjük azt a már-már túlzásba vitt rajongást, amivel turista eleink a Békás-szoros természeti csodáiról áradoztak.

Ha valaki ezen a ponton félbe akarja szakítani a Sziklafalak körútját, az a Mária-kő főútján visszatérhet a Cifra-nyeregbe, útba ejtve a Déli-fal kilátópontját (1060 m), ahonnan a Kis-Békás-szorosra és a Szurdok-havasra nyílik kilátás.

      Az Északkeleti-fal csúcsáról DK-nek ereszkedünk, a sziklaperemen nehezen kivehető csapás kanyarog, és a kisebb letöréseket kerülgetve a sziklafal tövébe ereszkedik. Elágazáshoz érünk, balra, É-nak csapás vezet a nagyon keskeny erdős párkányon a Fekete-torony nyergébe, majd tovább az országútra. A Kis-Békás szorosa felé továbbra is DK-nek ereszkedünk, a hegyláb élét követő csapás 300 méter után kiépített, széles útba torkollik. A kényelmes ösvényt DNy felé követjük, 200 méter után időszakos csermely völgyéhez érünk, itt balra kanyarodunk és 70 métert ereszkedve kevéssel a kanyon kapuja fölött elérjük a Kis-Békás-patakot. Ettől a ponttól 50 méterre a vízfolyás ellenében rozzant palló vezet a patak jobb oldalára.

A kiépített, szekérútnak is beillő ösvény a Kis-Békás szorosa fölött húzódik, és 1100 méter után eléri a Vereskő-nyergen át az üdülőtelepre vezető sárga sávjelzést.

SZURDOK-KŐ TÚRA

Kis-Békás-szoros (787 m) – Szurdok-puszta – Kis-Békás kilátópontja (Fehér-patak) (820 m) – Szurdok-kő (1075 m) – Mária-forrás (710 m)

---

Távolság: 3,3 km	Szintkülönbség: 288 m; 365 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

Amennyiben a Szurdok-kő megmászását különálló túraként vettük tervbe, akkor a sárga sáv jelzésből kiágazó, ÉK-i irányú szekérúton juthatunk el a Mária-kő túra végpontjáig, a Kis-Békás-patakon átvezető pallóig (787 m). A Szurdok-kő túra útvonala megközelíthető még a Békás-szoros felől is, a befejezetlen Magyarok hídjától kezdődő sárga sáv jelzésen.

      A Ter-kő nyergétől Gyergyóbékás (Bicaz-Chei) községig húzódó, a Kis-Békás- és Damuk-patakok között emelkedő hegyvonulat É-i része a Szurdok-havas. A gerinc legelőkkel, kaszálókkal borított lankás kiemelkedések sora, az 1000 métert meghaladó magasság ellenére is dombvidék jellegű. Az egész vonulat kiesik a turistaforgalomból, legfeljebb a Szurdok-havas legmagasabb csúcsát, az 1231 méteres Lucs-kő sziklaormát keresi fel nagyritkán egy-egy kiránduló. Ebből a szelíd vonulatból a Szurdok-csúcsnál ÉNy-i irányba ágazik ki egy mellékgerinc, mely a Békás-patak fölött az 1075 m magas Szurdok-kőben tetőzik. Ha a Szurdok-csúcs felől nézzük a sűrű fenyvessel borított gömbölyded Szurdok-kőt, nem is gyanítanánk, hogy átellenes oldala a környék legmagasabb sziklafalait rejti. A sziklatömböt D-ről a sekélyvizű Fehér-patak, DNy-ról a Kis-Békás-patak, Ny-ról és É-ról a Békás-patak határolja, a Szurdok-havastól pedig a 975 m magas Szurdok-kő nyerge választja el.
      Miután átkeltünk a Kis-Békás pallóján (787 m), a patak jobb partján húzódó széles ösvényt követjük a kanyon bejáratáig. Jobbra, K-nek fordulunk, keresztezzük az erdősávot és csermely partján lépünk ki a tágas Szurdok-puszta peremére. Tanyakerítés mentén balra kanyarodunk, átkelünk a csermelyen, és kerítések közé zárt szekérútra térünk. Itt találkozunk a Kis-Békás szorosának sárga sáv jelzésével és egy kilométeren ezt a jelzést követjük. Kezdetben erdő szélén haladunk, majd 350 méter után balra (Ny-nak) kiágazó füves ösvényre térünk. Szálerdőben szerpentinezve ereszkedünk a Szurdok-puszta Ny-i felének vízfolyásait összegyűjtő Fehér-patak völgyéig. A sekélyvizű patak a Szurdok-kő D-i sziklaküszöbét csodálatos vízeséssorral lépi át. Rövid sziklás emelkedőn mászunk ki a Fehér-patak völgyéből és a Szurdok-kő DK-i hegylábának élére jutunk. Néhány métert balra kitérve, a nyírfabozót mögötti sziklapárkányról kilátás nyílik a Kis-Békás-szoros alsó szakaszára.

A Kis-Békás jobb partján ereszkedő sárga sáv jelzés a Békás-szoros befejezetlen Magyarok hídjához vezet.

      A Szurdok-kőnek is van főútja, de ez nagy kerülővel, a Szurdok-kő nyerge felől vezet a csúcsra. Sokkal látványosabb a DK-i hegylábat követő ösvény. A sárga sáv jelzésről ÉK felé térünk ki és sűrű nyírfaerdőben, meredek kaptatón a Rajztábla hatalmas, sima mészkőlapjának aljába érünk. Megfelelő talpú lábbelivel a meredek dőlésű táblán a sziklamászás egyik legigényesebb módját, a tapadómászást (magyarul: rájbungolás) gyakorolhatjuk alapfokon. A Rajztáblát mindkét oldalán megkerülhetjük, föléje jutva az ÉNy felé emelkedő keskeny ösvényt kell követnünk. Előbb sűrű erdőben haladunk, majd a Rajztáblától 500 méterre a Kis-Békás alsó szakaszát szegélyező sziklafal peremén érünk a zurdok-kő csúcsplatójára. A Békás-szoros legmagasabb sziklafalának tetején vagyunk, ahhoz, hogy bepillanthassunk a Pokol mélyére, 50 métert ÉNy-nak kell ereszkednünk. Az előugró párkány peremén alacsony mellvéd emelkedik, amely mögül biztonságosan szemlélődhetünk. A kilátópont az Őr-toronnyal szemben van és rendkívül érdekes rálátást nyújt a Kis-Békás torkolatára, a Pokol torkára és tornácára és a Nagy Szerpentinre. A kilátópontról vissza kell kapaszkodnunk az erdő pereméig, majd a sziklafal vonalát követjük az ösvény-csapás nélküli terepen. Tetszés szerint több ponton is leereszkedhetünk a fal peremére, és más-más szögből pillanthatunk be a Pokol torkába. A Sziklatornyok fala és az Északi-fal közé ékformájú hegyláb illeszkedik, legalacsonyabb pontja a Katalin-tornyot határoló Nyírfa-csorba fölött van. Elég körülményesen kijuthatunk az ék csúcsára is, innen a Pokol-torok alsó szakaszára látni.
      Túránk során valószínűleg hegymászókkal is fogunk találkozni, mert a Békás-szoros legtöbb maximális nehézségű sziklamászó útja a Szurdok-kő falain húzódik. Az artikulátlan hangokat hallató, csörömpölve csörtető kötélpárosok közeledtére a zergék kicsinyeiket maguk előtt terelve menekülnek, nekünk azonban félelemre nincs okunk, mert eddig még nem volt példa rá, hogy a torzonborz lények turistákra támadtak volna.
      Az Északi-fal pereméről a Szurdok-kő főútjára jutunk, de csak 300 méteren követjük a Szurdok-kő nyergébe vezető széles ösvényt. Balra, K-nek térünk meredek, sziklás csapásra. Kényelmetlen ereszkedéssel tágas tisztásra jutunk, melynek aljában szekérút húzódik kelet felé. Erdősávot vágunk át és 150 méter után itatóvályús forrás fölé érünk. A forrástól az ÉNy-nak ereszkedő ösvényt követjük, mely az északkeletnek néző Északi-fallal párhuzamosan húzódik a vegyes állományú szálerdőben. Kisebb sziklaszirtet balról megkerülve igen meredek, agyagos, csúszós csapáson a Mária-forrás (710 m) mellett érjük el a Békás-patakot.

BARDÓCZ TÚRA

Mária-forrás (710 m) – Bardócz-pillér (1147 m) alatt – Őr-torony csúcsa (1011 m) – Bardócz-barlang (kb. 960 m) – Oltár-kő alatt (910 m) – Turista Gócpont (850 m)

---

Távolság: 3,2 km	Szintkülönbség: 437 m; 297 m
Menetidő: 2–3 óra	Jelzetlen sziklacsapás!!!

---

      A Lapos-szoros és a Bardócz-patak között emelkedik az ÉNy-DK irányú, két kilométernél valamivel hosszabb Bardócz-hegy, vagy Bardócz-havas. É-ról a Csurgó-nyereg, K-ről a Bardócz-patak, D-ről a Békás-patak, Ny-ról pedig a Lapos-patak határolja. A szerény kiterjedésű, viszonylag alacsony tömböt három sziklaképződmény teszi idegenforgalmi nevezetességé. Legismertebb sziklaalakzata az Oltár-kő. A havas ÉNy-i végén, a Kupás-kővel szemben emelkedik a Bardócz-kő, amit a sziklamászók tévesen Lapos-falnak kereszteltek el. Végül pedig a szoros körüli túránk útvonalába eső sziklaalakzat a Bardócz-pillér, ez alkotja a Békás-szoros bal oldali falát a Pokol kapujától a szoros kijáratáig.
      A Mária-forrással szemben meredek, köves ösvény emelkedik ÉNy-nak, kisebb sziklafallal párhuzamosan. A jól követhető ösvény 200 méter után erdőbe vezet, ahol veszít meredekségéből. További 400 métert ÉNy-nak megtéve elérjük a Bardócz-patak völgyét és a völgyben emelkedő autóutat. Az út kanyarjától balra, D-nek fordulunk a Bardócz-pillér főútjára, mely enyhén emelkedve 500 méter után sziklanyeregben éri el a pillér párkányát. Az itteni füves vályúkban láthatjuk a környék legnagyobb kisasszonypapucs (Cypripedium calceolus) állományát, a mérsékelt égöv e mutatós orchidea-fajtája rendszerint júniusban virágzik. Elhaladunk a Bardócz-pillér csúcsa alatt, majd rövid erdős szakasz után a főútból csapás ágazik ki balra, a sziklafal pereme felé. A kiugró párkányokat, melyekről a műút szalagja is látszik, erről a csapásról érhetjük el. Az Őr-torony 1011 m magas csúcsa túránk utolsó nevezetes kilátópontja. A csúcsról ÉNy-nak tartva 150 méter után, az Őr-torony nyergében (995 m) térünk vissza a főútra. Innen kis, fehér téglalap alakú jelek segítenek a tájékozódásban.
      A nyeregből balkéz felé az első nyom DNy-nak ereszkedik, ez rönkvontatás nyoma, hamarosan megszakad, mert meredek sziklafal fölé ér. Az "erdőlők" itt zúdítják le a fenyőrönköket, lemászni itt nem lehet. A járható ösvény ÉNy felé oldalaz, iránya többé-kevésbé megegyezik a csúcstól a nyeregig követett iránnyal. Az enyhén lejtő ösvényen 80 méter után elágazáshoz érünk: a baloldali ösvény a Nagy Szerpentin aljához ereszkedik (sokáig a hegymászók számára ez volt az egyetlen ismert lejáró), mi azonban jobbra tartunk és a fehér jelektől vezetve fiatal fenyvesben követjük az ösvényt. Ezt az útvonalat a mászóutak felmérése során nyitottuk meg, a sziklamászók is hamarosan felfedezték, és az évek folyamán könnyen követhető csapássá taposták ki. Mintegy 200 méter után tisztásra, mohos kőtömbök közé jutunk, ahol fokozottabban kell figyelnünk a jelekre. Kissé jobbra tartva vágunk át a zavaros részen és hamarosan a Békás-patakig ereszkedő első kőfolyásra érünk. Ezt a közelmúltig névtelen vápát a neves brassói hegymászóedző, Mircea (Miki) Noaghiu javaslatára a Békás-szoros sziklamászó kalauzának román nyelvű kiadásában, mint Vâlcelul Rebegiţilor-t tüntettük fel.(A legszerencsésebbnek igazán nem nevezhető magyar fordítás a "Gémberedettek vápája" lenne). Az elnevezés arra utal, hogy a brassói Egyetemi Klub jobbsorsra érdemes edzője ennek a vápának az aljában várta, órákon át, görcsbe szorult gyomorral a mászóutakból éjnek évadján visszatérő csapatait.
      Átkelünk a kőgörgetegen, az előttünk emelkedő sziklatömböt a sűrű erdőben balra ereszkedve kerüljük meg. A meredek csapás kezdetben a kőfolyással párhuzamosan ereszkedik, majd jobbra kanyarodva a sziklafal felé tart és a Bardócz-barlang bejáratához vezet. Ennek a barlangnak csak a szája nagy, néhány méter mélységben záródik. Esős időben kiváló menedék, a barlangkutatók a vastag lóguanó rétegben márkás konzervdobozokat tárhatnak fel, mert az üreget felváltva használják istállónak a favágók és táborhelynek az eldugott rablótanyák hangulatát kedvelő vadkempingezők. Az útvonal második kőfolyásától, a Görgeteg-vápától meredek sziklafal választ el. A barlangszádától 30 métert ereszkedünk D-nek a sziklagerinc élén, majd élesen jobbra fordulunk és 1–2 méter széles, füves párkányon jutunk le a fal tövébe. Az Oltár-kő alatt húzódó Görgeteg-vápa mentén 25 métert ereszkedünk, jellegzetes, 2 méter átmérőjű, fenyőnek támaszkodó kőgolyónál bevágunk jobbra az erdőbe. A szintgörbét követve, mintegy 300 méter után elérjük az Oltár-kő irányából ereszkedő széles ösvényt, a Bernádiak ösvényét. A Lapos-patakhoz ereszkedünk, ahonnan előbb DNy-nak tartó ösvényen, majd szekérúton 250 méter után az egykori Gyopár (Békásszoros) menedékházhoz, a jobb híján Turista Gócpontnak elnevezett helyre érünk.

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Magyar–román földrajzinév-mutató

MAGYAR–ROMÁN

földrajzinév-mutató

A
Alsó-Bardócz-párkány	Poliţa de Jos a Bardosului
Alsókisbékás (település)	Bicăjelul de Jos
Alsó-párkány (Mária-kő)	Brâna de Jos
B
Alsó-szoros	Cheile Duruitoarei
Bardócz mezeje	Poiana Bardosului
Bardócz-barlang	Peştera Bardosului
Bardócz-csúcs (1273 m)	Vârful Bardos
Bardócz-fal	Peretele Bardosului
Bardócz-hegy	Muntele Bardos
Bardócz-kő (Lapos-fal) (1273 m)	Piatra Bardosului (Peretele Lapoş)
Bardócz-párkány, Alsó-	Poliţa de Jos a Bardosului
Bardócz-párkány, Felső-	Poliţa de Sus a Bardosului
Bardócz-párkány, Középső-	Poliţa de Mijloc a Bardosului
Bardócz-párkányok	Poliţele Bardosului
Bardócz-pillér	Pilierul Bardosului
Békás-patak	Pârâul Bicaz
Békás-szoros	Cheile Bicazului
Békásszoros (település)	Bicaz Chei
Bernát	Bârnadu
Bernátiak ösvénye	Poteca Bârnădenilor
C
Cifra mezeje	Şaua lui Ţifrea
Cohárd menedékház (1090 m)	Cabana Suhard
Cohárd-havas	Muntele Suhard
Cohárd-nyereg (Első-Cohárd-nyak) (1202 m)	Şaua Suhardului
Cohárd-patak	Pârâul Suhard
Cohárd-torony	Pintenul Suhardului
Csíki-Bükk (1263 m)	Muntele Făgetul Ciucului
Csíki-Bükk gerince	Creasta Cichibiuc
Csorgó sarka	Piciorul Ciurgăului
D
Déli-csúcs (Oltár-kő) (1154 m)	Vârful Sudic (Piatra Altarului)
Déli-fal (Csíki-Bükk)	Peretele Sudic (Cichibiuc)
Déli-fal (Mária-kő)	Peretele Sudic (Piatra Mariei)
Délkeleti-fal (Oltár-kő)	Peretele Sud-Estic (Piatra Altarului)
Délkeleti-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Sud-Estic (Piatra Altarului)
Délnyugati-pillér (Kis-Cohárd) (1259 m)	Pilierul Sud-Vestic (Suhardul Mic)
Délnyugati-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Sud-Vestic (Piatra Altarului)
E
Elefántcsont-torony	Turnul de Fildeş
Első gerincváll (Oltár-kő)	Umărul Mic (Piatra Altarului)
Első-Cohárd-nyak (Cohárd-nyereg) (1202 m)	Şaua Suhardului
Elveszett világ párkány	Brâna Lumea Pierdută
Északi-csúcs (Oltár-kő) (1156 m)	Vârful Nordic (Piatra Altarului)
Északi-fal (Szurdok-kő)	Peretele Nordic (Piatra Surducului)
Északi-nyereg (1064 m)	Şaua Nordică a Pietrei Altarului
Északkeleti-fal (Mária-kő)	Peretele Nord-Estic (Piatra Mariei)
Északkeleti-pillér (Kis-Cohárd) (1285 m)	Pilierul Nord-Estic (Suhardul Mic)
Északkeleti-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Nord-Estic (Piatra Altarului)
Északnyugati-pillér (Oltár-kő)	Pilierul Nord-Vestic (Piatra Altarului)
F
Fehér-patak	Pârâul Cighenilor
Fekete-barlang	Peştera Neagră
Fekete-barlang hornya	Hornul Peşterii Negre
Fekete-torony	Turnul Negru
Fekete-torony nyerge	Şaua Turnului Negru
Felső-Bardócz-párkány	Poliţa de Sus a Bardosului
Felsőkisbékás (település)	Bicăjelul de Sus
Felső-párkány (Mária-kő)	Brâna de Sus
Felső-szoros	La Bechet
G
Gémberedettek vápája	Vâlcelul Rebegiţilor
Görgeteg-vápa	Vâlcelul cu Grohotiş
Gyilkos mezeje	Câmpul Dosu Ghilcoşului
Gyilkos pusztája	Poiana Dosu Ghilcoşului
Gyilkos-csúcs (1407 m)	Vârful Ghilcoş
Gyilkos-gödrök	Gropile Ghilcoşului
Gyilkos-kő	Piatra Ghilcoş
Gyilkos-nyak	Şaua Ghilcoş
Gyilkos-tisztás	Poiana Ghilcoş
Gyilkos-tó	Lacul Roşu
Gyilkostó üdülőtelep	Staţiunea Lacu Roşu
H
Háromkút (település)	Trei Fântăni
K
Kapros	Caproşu
Kapubástya	Bastionul Porţii
Katalin-torony	Pintenul lui Cătălin
Kerek-kő (1366 m)	Piatra Cherecului
Kerek-rét	Poiana Cherecului
Kicsi-Bükk	Făgeţel
Kicsi-Bükk-patak	Pârâul Făgeţel
Kis Szerpentin	Serpentina Mică
Kis-Békás-patak	Pârâul Bicăjel
Kis-Békás-szoros	Cheile Bicăjelului
Kis-Cohárd (1344 m)	Suhardul Mic
Kis-kő (843 m)	Chişcheu
Kis-Szurdok-kő (1068 m)	Piatra Surducelului
Kis-torony (Szurdok-kő)	Turnuleţul
Kis-torony fala (Szurdok-kő)	Peretele Turnuleţului (Piatra Surducului)
Kő-kapu	Poarta de Piatră
Középső-Bardócz-párkány	Poliţa de Mijloc a Bardosului
Középső-párkány (Mária-kő)	Brâna de Mijloc (Piatra Mariei)
Középső-torony (Oltár-kő)	Turnul de Mijlos (Piatra Altarului)
Kupás első mezeje	Poiana Cupaş
Kupás hátsó mezeje	Câmpul Cupaş
Kupás-gerinc	Muntele Cupaş
Kupás-havas	Muntele Cupaş
Kupási tanyák	Cupăşeni (Ciurcani)
Kupás-kő	iatra Cupaşului
Kupás-nyak (1275 m)	Şaua Cupaş
Kupás-patak	Pârâul Cupaş
Kupás-száda	Gura Cupaşului
Kupás-szoros	Cheile Cupaşului
L
Lapos-fal (Bardócz-kő) (1273 m)	Piatra Bardosului [Peretele Lapoş]
Lapos-kanyon	Canionul Lapoşului
Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)	Cuşma Lapoşului
Lapos-patak	Pârâul Lapoşului
Lapos-szoros	Cheile Lapoşului
Likas sarka	Piciorul Licoş
Lóhavas sarka	Piciorul Luhaş
Lucs-kő (1232 m)	Piatra Luciului
M
Magyarok hídja	Podul Ungurilor
Mária-forrás (710 m)	Izbucul Maria
Mária-kő (1125 m)	Piatra Mariei, Piatra Poienii
Márton Ferenc útja	Drumul lui Ferenc Márton
Második gerincváll (Oltár-kő)	Umărul Mare (Piatra Altarului)
Mészégetők pusztája	Poiana Vărăriilor
Mészégetők útja	Drumul Vărăriilor
Munticsel-(Hóvirág-) barlang	Peştera Munticelu (Ghiocel)
N
Nagy Szerpentin	Serpentina Mare
Nagy-Cohárd (1504 m)	Suhardul Mare
Napsugár villa	Vila Raza Soarelui
Nyírfa-csorba	Strunga cu Mesteacăn
Nyugati-fal (Csíki-Bükk)	eretele Vestic (Făgetul Cicului)
Nyugati-fal (Mária-kő)	yyy
O
Oltár-kő	Piatra Altarului
Ő
Őr-torony	Santinela de la Gâtul Iadului
Őr-torony csúcsa (1011 m)	Vârful Santinelei
Őr-torony nyerge (995 m)	Şaua Santinelei
P
Pokol kapuja	Poarta Iadului
Pokol torka	Gâtul Iadului
Pokol tornáca	Prispa Iadului
Posta-fal (Csíki-Bükk)	Peretele Poştei
R
Rajztábla	Planşeta de Desen
Rezerváció	Rezervaţie
S
Sárga Folt (Oltár-kő)	Pata Galbenă (Piatra Altarului)
Sárga Folt (Őr-torony)	Pata Galbenă (Santinela de la Gâtul Iadului)
Súgó-szoros	Cheile Şugăului
SZ
Szerelmesek sziklája (Lapos-Kucsma)	Cuşma Lapoşului
Sziklatornyok fala (Szurdok-kő)	Peretele Pintenilor (Piatra Surducului)
Szurdok útja	Drumul Surducului
Szurdok-havas	Muntele Surduc
Szurdok-kő (1075 m)	Piatra Surducului
Szurdok-kő falai	Pereţii Pietrei Surducului
Szurdok-kő nyerge (875 m)	Şaua Piatra Surducului
Szurdok-puszta	Poiana Surducel
T
Terasz (Oltár-kő)	Terasa (Piatra Altarului)
Tündérek tornáca	Pridvorul Zânelor
Tündérkert	Grădina Zânelor
V
Válús-puszta	Poiana Jgheaburilor
Vereskő-nyereg (1019 m)	Şaua Vereşcheu
Veresszakáll	Bâtca lui Ciofleac
Virágos-rét	Poiana Florilor
Vízesés-barlang	Peştera Cascadei
Vörös-horony	Hornul Roşu
Vörös-horony csorbája	Strunga Hornului Roşu

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Román–magyar földrajzinév-mutató

ROMÁN–MAGYAR

földrajzinév-mutató

B
Bastionul Porţii	Kapubástya
Bârnadu	Bernát
Bâtca lui Ciofleac	Veresszakáll
Bicaz Chei	Békásszoros (település)
Bicăjelul de Jos	Alsókisbékás
Bicăjelul de Sus	Felsőkisbékás
Brâna de Jos (Piatra Mariei)	Alsó-párkány (Mária-kő)
Brâna de Mijloc (Piatra Mariei)	Középső-párkány (Mária-kő)
Brâna de Sus (Piatra Mariei)	Felső-párkány (Mária-kő)
Brâna Lumea Pierdută	Elveszett világ párkány
C
Cabana Suhard (1090 m)	Cohárd menedékház
Canionul Lapoşului	Lapos-kanyon
Caproşu	Kapros
Câmpul Cupaş	Kupás hátsó mezeje
Câmpul Dosu Ghilcoşului	Gyilkos mezeje
Cheile Bicăjelului	Kis-Békás-szoros
Cheile Bicazului	Békás-szoros
Cheile Cupaşului	Kupás-szoros
Cheile Duruitoarei	Alsó-szoros
Cheile Lapoşului	Lapos-szoros
Cheile Şugăului	Súgó-szoros
Chişcheu (843 m)	Kis-kő
Creasta Cichibiuc	Csíki-Bükk gerince
Cupăşeni (Ciurcani)	Kupási tanyák
Cuşma Lapoşului	Lapos-Kucsma (Szerelmesek sziklája)
D
Drumul lui Ferenc Márton	Márton Ferenc útja
Drumul Surducului	Szurdok útja
Drumul Vărăriilor	Mészégetők útja
F
Făgeţel	Kicsi-Bükk
G
Gâtul Iadului	Pokol torka
Grădina Zânelor	Tündérkert
Gropile Ghilcoşului	Gyilkos-gödrök
Gura Cupaşului	Kupás-száda
H
Hornul Peşterii Negre	Fekete-barlang hornya
Hornul Roşu	Vörös-horony
I
Izbucul Maria (710 m)	Mária-forrás
L
La Bechet	Felső-szoros
Lacul Roşu	Gyilkos-tó
M
Muntele Bardos	Bardócz-hegy
Muntele Cupaş	Kupás-havas
Muntele Făgetul Ciucului (1263 m)	Csíki-Bükk
Muntele Suhard	Cohárd-havas
Muntele Surduc	Szurdok-havas
P
Pârâul Bicăjel	Kis-Békás-patak
Pârâul Bicaz	Békás-patak
Pârâul Cighenilor	Fehér-patak
Pârâul Cupaş	Kupás-patak
Pârâul Făgeţel	Kicsi-Bükk-patak
Pârâul Lapoşului	Lapos-patak
Pârâul Suhard	Cohárd-patak
Pata Galbenă (pe Piatra Altarului)	Sárga Folt (Oltár-kő)
Pata Galbenă (pe Santinela)	Sárga Folt (Őr-torony)
Peretele Bardosului	Bardócz-fal
Peretele Nord-Estic (Piatra Mariei)	Északkeleti-fal (Mária-kő)
Peretele Nordic (Piatra Surducului)	Északi-fal (Szurdok-kő)
Peretele Pintenilor (Piatra Surducului)	Sziklatornyok fala (Szurdok-kő)
Peretele Poştei (Cichibiuc)	Posta-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Sud-Estic (Piatra Altarului)	Délkeleti-fal (Oltár-kő)
Peretele Sudic (Cichibiuc)	Déli-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Sudic (Piatra Mariei)	Déli-fal (Mária-kő)
Peretele Turnuleţului (Piatra Surducului)	Kis-torony fala (Szurdok-kő)
Peretele Vestic (Făgetul Cicului)	Nyugati-fal (Csíki-Bükk)
Peretele Vestic (Peretele Mariei)	Nyugati-fal (Mária-kő)
Pereţii Pietrei Surducului	Szurdok-kő falai
Peştera Bardosului	Bardócz-barlang
Peştera Cascadei	Vízesés Barlang
Peştera Munticelu (Ghiocel)	Munticel-(Hóvirág-) barlang
Peştera Neagră	Fekete-barlang
Piatra Altarului	Oltár-kő
Piatra Bardosului [Peretele Lapoş] (1273 m)	Bardócz-kő [Lapos-fal]
Piatra Cherecului (1366 m)	Kerek-kő
Piatra Cupaşului	Kupás-kő
Piatra Ghilcoş	Gyilkos-kő
Piatra Luciului (1232 m)	Lucs-kő
Piatra Mariei [Piatra Poienii] (1125 m)	Mária-kő
Piatra Poienii [Piatra Mariei] (1125 m)	Mária-kő
Piatra Surducelului (1068 m)	Kis-Szurdok-kő
Piatra Surducului (1075 m)	Szurdok-kő
Piciorul Ciurgăului	Csorgó sarka
Piciorul Licoş	Likas sarka
Piciorul Luhaş	Lóhavas sarka
Pilierul Bardosului	Bardócz-pillér
Pilierul Nord-Estic (Piatra Altarului)	Északkeleti-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Nord-Estic (Suhardul Mic) (1285 m)	Északkeleti-pillér (Kis-Cohárd)
Pilierul Nord-Vestic (Piatra Altarului)	Északnyugati-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Estic (Piatra Altarului)	Délkeleti-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Vestic (Piatra Altarului)	Délnyugati-pillér (Oltár-kő)
Pilierul Sud-Vestic (Suhardul Mic) (1259 m)	Délnyugati-pillér (Kis-Cohárd)
Pintenul lui Cătălin	Katalin-torony
Pintenul Suhardului	Cohárd-torony
Planşeta de Desen	Rajztábla
Poarta de Piatră	Kő-kapu
Poarta Iadului	Pokol kapuja
Podul Ungurilor	Magyarok hídja
Poiana Bardosului	Bardócz mezeje
Poiana Cherecului	Kerek-rét
Poiana Cupaş	Kupás első mezeje
Poiana Dosu Ghilcoşului	Gyilkos pusztája
Poiana Florilor	Virágos-rét
Poiana Ghilcoş	Gyilkos-tisztás
Poiana Jgheaburilor	Válús-puszta
Poiana lui Ţifrea	Cifra mezeje
Poiana Surducel	Szurdok-puszta
Poiana Vărăriilor	Mészégetők pusztája
Poliţa de Jos a Bardosului	Alsó-Bardócz-párkány
Poliţa de Mijloc a Bardosului	Középső-Bardócz-párkány
Poliţa de Sus a Bardosului	Felső-Bardócz-párkány
Poliţele Bardosului	Bardócz-párkányok
Poteca Bârnădenilor	Bernátiak ösvénye
Pridvorul Zânelor	Tündérek tornáca
Prispa Iadului	Pokol tornáca
R
Rezervaţie	Rezerváció
S
Santinela de la Gâtul Iadului	Őr-torony
Serpentina Mare	Nagy Szerpentin
Serpentina Mică	Kis Szerpentin
Staţiunea Lacu Roşu	Gyilkostó üdülőtelep
Strunga cu Mesteacăn	Nyírfa-csorba
Strunga Hornului Roşu	Vörös-horony csorbája
Suhardul Mare (1504 m)	Nagy-Cohárd
Suhardul Mic (1344 m)	Kis-Cohárd
Şaua Cupaş (1275 m)	Kupás-nyak
Şaua Ghilcoş	Gyilkos-nyak
Şaua lui Ţifrea	Cifra-nyereg
Şaua Nordică a Pietrei Altarului (1064 m)	Északi-nyereg (Oltár-kő)
Şaua Piatra Surducului (874 m)	Szurdok-kő nyerge
Şaua Santinelei (995 m)	Őr-torony nyerge
Şaua Suhard (1202 m)	Cohárd-nyereg
Şaua Suhardului (1202 m)	Cohárd-nyereg [Első-Cohárd-nyak]
Şaua Turnului Negru	Fekete-torony nyerge
Şaua Vereşcheu (1019 m)	Vereskő-nyereg
T
Terasa (Piatra Altarului)	Terasz (Oltár-kő)
Trei Fântăni	Háromkút
Turnul de Fildeş	Elefántcsont-torony
Turnul de Mijlos (Piatra Altarului)	Középső-torony (Oltár-kő)
Turnul Negru	Fekete-torony
Turnuleţul (Piatra Surducului)	Kis-torony (Szurdok-kő)
Umărul Mare (Piatra Altarului)	Második gerincváll (Oltár-kő)
Umărul Mic (Piatra Altarului)	Első gerincváll (Oltár-kő)
Vâlcelul cu Grohotiş	Görgeteg-vápa
Vâlcelul Rebegiţilor	Gémberedettek vápája
Vârful Bardos (1273 m)	Bardócz-csúcs
Vârful Ghilcoş (1407 m)	Gyilkos-csúcs
Vârful Nordic (Piatra Altarului) (1156 m)	Északi-csúcs (Oltár-kő)
Vârful Santinelei (1011 m)	Őr-torony csúcsa
Vârful Sudic (Piatra Altarului) (1154 m)	Déli-csúcs (Oltár-kő)
Vila (Hotel) Raza Soarelui	Napsugár villa

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek

FÜGGELÉKEK

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Bardócz-hegy (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Szurdok-kő és Mária-kő (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Kis-Cohárd (áttekintő térkép)

---

Wild Ferenc: Békás-szoros

Függelékek – Sziklafalak körútja (áttekintő térkép)

« vissza